Thorma János restaurált, 1848-as festményei

A kiskunhalasi múzeum új, állandó kiállítása

Az „Aradi vértanúk" festményen megörökített tábornokok:

1. Poeltenberg Ernõ, 2. Nagy-Sándor József, 3. Aulich Lajos, 4. Láhner György, 5. Knézic' Károly, 6. Vécsey Károly, 7. Török Ignác, 8. Damjanich János, 9. Leiningen-Westerburg Károly

A „Talpra magyar!" neves szereplõi:

1. Petõfi Sándor, 2. Jókai Mór, 3. Vasvári Pál

Thorma János a köztudatban mint a nagy történelmi tablók festõje ismert. Azonban Bay Miklós–Boros Judit– Murádin Jenõ „Thorma" címû albuma, Murádin Jenõ „Thorma János 1848-as képei" katalógusa (megjelenés elõtt) és a restaurált nagy festmények méltó bemutatása után jóval többet láthat az érdeklõdõ Thorma mûvészetének drámai erejébõl, finom lírájából.

Thorma János (1870–1937) festõmûvész Kiskunhalas szülötte. A nagybányai mûvésztelep egyik alapítója, tanára, vezetõje. Egyeztetni próbálta a romantika és naturalizmus elveit. Fõ mûveinek szánta nagyméretû történelmi pannóit.

1893–1896 között készítette az „Aradi vértanúkat". A mû 1849. október 6. mûvészi megfogalmazása. Történelmünk egyik leggyászosabb napjának és az aradi vértanúknak állít emléket. A 13 mártír közül az akasztásra ítélt kilenc honvédtábornokot ábrázolja. Balról kezdve Poeltenberg Ernõ, Nagy-Sándor József, Aulich Lajos, Láhner György, Knézic' Károly, Vécsey Károly, Török Ignác, Damjanich János, Leiningen-Westerburg Károly került megörökítésre.

A megrendítõ festmény színhatása komor. Ebbe plasztikus, kontrasztos részletek olvadnak. A hivatalos Magyarország nem örült a kényelmetlen képnek. Külön történt bemutatása, óriási sikere után csak 1931-ben került állami tulajdonba.

Közben Thorma megfestette a forradalom kezdetét, 1848. március 15. dicsõséges napjának festõi emlékét. A „Talpra magyar!" munkálataihoz 1898-ban kezdett hozzá, de csak 1936-ban fejezte be. A forradalom kitörésének egyik pillanatát örökíti meg: azt, amikor a Pilvax Kávéház és a Nemzeti Múzeum közötti úton, a Károlyi palota elõtt már összetalálkoztak a pesti polgárok, a fiatal egye- temisták és a vásárra érkezõ vidéki emberek, s a tömeg vállára veszi a szavaló Petõfit. Mellette Jókai Mór és Vasvári Pál.

Az alkotó az esemény naturalista ábrázolását, és az akadémista kompozícióépítést próbálta össze- egyeztetni az impresszionista elõadásmóddal. Halála után Kiskunhalas városa vásárolta meg a képet. Így került a helyi múzeumba 1950 körül.

A két nagyméretû összetartozó kép 1960–1984 között Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban volt látható.

1984-ban leszedték és elvitték az „Aradi vértanúkat", mert olyan rossz állapotba került, hogy már nem lehetett tovább függeszteni. A halasiak azonban hiányolták a képet. A „Talpra magyart!" is restaurálni kellett. A festmények bemutatása az 1848–49-es szabadságharc közelgõ 150. évfordulója alkalmából is idõszerûvé vált. A múzeum a restaurálást az évi költségvetésbõl nem tudta megoldani. A szervezõmunka 1996-ba kezdõdött. Elõször elkészült Thorma egészalakos „Kossuth" képének restau- rálása.

A teljes terv a következõ volt: a „Talpra magyar!" és az „Aradi vértanúk" restaurálásán kívül a megfelelõ kiállítási körülmények biztosítása a Thorma Galériában (szakszerû megvilágítás és a hõmérséklet, páratartalom szabályozása), a képeket bemutató katalógus megjelentetése.

A két képrõl röviden elmondható, hogy a „Talpra magyar!" jobb állapota miatt, csupán a festmény tisztítása, restaurálása és a díszkeret restaurálása vált szükségessé. (Mérete: 380x600 cm = 22,8 m2.) Az „Aradi vértanúk" állapota a restaurálás megkezdése elõtt válságos volt. A festmény hányatott sorsa miatt a festék több helyen levált a vászonról. A korábbi szakszerûtlen restaurálások is adtak feladatokat. (Mérete: 350x630 cm = 22 m2.)

A Magyar Nemzeti Galéria és a Thorma János Múzeum megállapodása szerint ismét Kiskunhalason, a múzeumban lévõ Thorma Galériában állítjuk ki együtt a két képet, ha a kiskunhalasi múzeum befejezi restaurálásukat.

Az „Aradi vértanúk" restaurálását Petheõ Károly (Magyar Nemzeti Galéria) végezte Budapesten 1997–1998-ban. A „Talpra magyar!" -t Vígh László (Koszta József Múzeum, Szentes) restaurálta Kiskunhalason 1997-ben.

A támogatók sorába elõször a MOL Rt., Kiskunhalas Város Önkormányzata és a Kunpetrol Kiskunhalasi Szolgáltató Kft. lépett. Pályázatok keretében a Nemzeti Kulturális Alap és a Millecentenáriumi Emlékbizottság is jelentõs támogatást nyújtott. A cél elérését néhány kisebb támogatón kívül eddig több mint 250 adakozó segítette 200-tól több 10000 forintig terjedõ összeggel. Hasznos volt a helyi és az országos sajtó érdeklõdése is.

E sorok írásakor a „Talpra magyar!" elkészült, az „Aradi vértanúk" budapesti munkálatai a végükhöz közelítenek. A kiállítás korszerûsítése félig kész. Továbbra is tervezzük megjelentetni a „Thorma János 1848-as festményei" címû katalógusban Murádin Jenõ kolozsvári mûvészettörténész tanulmányát a két kép történetérõl, jelentõségérõl. Ezért még várjuk az adományozók segítségét.

A „Talpra magyar!" ünnepélyes átadása 1998. március 15-én történik. Az új Thorma János állandó kiállítás megnyitásának tervezett idõpontja 1998. május 2., a kiskunhalasi Város Napja rendezvényei keretében. Ezután a két összetartozó festmény ismét együtt látható Thorma szülõvárosában a magyar forradalom 150. évfordulójának évétõl.

Szakál Aurél