A Xántus János Múzeum kiadványai:

Székely Zoltán: A Cziráky-õsgaléria.
Xántus János Múzeum, Artificium et Historia sorozat 3. (Gyõr, 1997. 107.p.) A dolgozat röviden áttekinti a Cziráky család történetét és bemutatja 29 festménybõl álló õsgalériáját. A Czirákyak õsi Sopron vármegyei család, amelynek története a 13. század közepétõl követhetõ nyomon. A középkor folyamán a család tagjai a vármegye tekintélyes nemesei közé tartoztak, került ki közülük alispán, fogott bíró és gyakorta királyi ember is. A 17. századtól nemesi értelmiségiként hivatali pályára léptek a család tagjai, és ez meghozta számukra a felemelkedést is. 1623-ban bárói, 1742-ben grófi rangot nyert a család. Ekkor már Vas és Fejér megyékben is rendelkeztek birtokokkal. A Czirákyak tekintélyét családi kapcsolataik is jelzik, Széchenyi, Barkóczy, Pálffy, Zichy, Andrássy famíliákkal házasodtak. A családtörténeti áttekintés egy még eddig nem publikált múlt század végi munka nyomán készült, amely az azóta elpusztult Cziráky-levéltáron alapult. A dénesfai kastélyban fennmaradt, a 18– 19. századból származó õsgaléria részben az Andrássyak portréiból állott össze. Az alkotók között nevesebb mesterek is szerepelnek, mint pl. J. M. Millitz, F. A. Bergman, E. Lafitte, Jakobey Károly. A 29 festménybõl kilencet színes, a többit fekete-fehér képen reprodukál a kiadvány.

„Megvétetett Gyõr vára" 1598–1998.
Xántus János Múzeum, Artificium et Historia sorozat 4. (Gyõr, 1998. 76.p. Német, angol összefoglaló, 15 kép) A kiadvány Gyõr vára töröktõl való visszavételének 400. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás anyagát mutatja be. A Xántus János Múzeum saját anyaga mellett a MNM, a Hadtörténeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, az Országos Széchenyi Könyvtár, a gyõri Városi- és Megyei Levéltár kölcsönöztek tárgyakat és levéltári dokumentumokat. Az így összeállt anyagot a katalógus szerzõi (a fent említett intézmények munkatársai) tárgycsoportok szerint ismertetik: Képzõmûvészeti alkotások: metszetek, festmények, Röplapok, Érmek, Fegyverek, Magyar ötvösmûvek, Oszmán-török iparmûvészeti alkotások, Korabeli levéltári dokumentumok, A visszafoglalás gyõri kultuszának emlékei. A katalógus bevezetõ tanulmányát, amely a gyõri végvár felszabadításának történeti jelentõségét taglalja, Pálffy Géza történész írta.

A Tudományos Gyûjtemény (1817– 1841) repertóriuma a Xántus János Múzeum és a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Levéltár kiadásában.
(Összeállította Csécs Teréz. Gyõr, 1998. 240. p.)
A Tudományos Gyûjtemény volt a reformkor leghosszabb életû, tudományos igényû enciklopédikus folyóirata. Lapjain zajlott a nyelvújítási vita, a korszakban divatos „helyirataiban" helytörténeti, néprajzi, statisztikai adatokat közöltek egyes településekrõl, vármegyékrõl, tájegységekrõl. Életrajzi adatokban, orvosi, mezõgazdasági, történelmi, pedagógiai, filozófiai szakcikkekben gazdag a folyóirat. A cikkmutatót földrajzi név-, személynév-, tárgy- és illusztrációmutató egészíti ki.

Magyar Irodalmi Múzeum A keletkezõ szöveg esztétikája/Genetikai közelítés Babits költészetéhez
Szerzõ és kézirat viszonyának alakulását a szöveg keletkezésére figyelõ un. genetikus kritika módszereivel elemzi könyvében Kelevéz Ágnes (A Magyar Irodalmi Múzeum munkatársa, az MTA Irodalomtudományi Intézete Babits kutatócsoportjának tagja). Ez az irányzat a francia irodalomtudományban az 1960-as, 1970-es évek fordulóján tûnt fel, és újabban nálunk is követõkre talál. E könyv tanúsága szerint Babits Mihály életmûve különösen alkalmasnak bizonyult genetikai elemzésre, hiszen a költõ verseinek, sõt egy fiatalkori versgyûjteményének szinte hiánytalanul fennmaradt a kézirata, ezért az egyes költemények szövegváltozatainak alapján nemcsak a nyomtatásból ismert szövegek kialakulása, hanem az alkotói folyamat egészének sajátos lélektana és esztétikai vonatkozása is megismerhetõ. A monográfia részletes elemzésekben szembesíti Babits textológiai elveit és költõi gyakorlatát, önéletrajzi visszaemlékezéseit és kéziratai ezzel perlekedõ, önkéntelen vallomásait, életrajzi én és lírai személyesség változó megnyilvánulásait, szöveg és névaláírás jelentésmódosító variációit, hogy végül a mûvek kéziratában rávilágítson a rejtõzködõ költõ szerepváltásainak nyomaira. Miközben az írásképnek, a tintahasználatnak, az utólagos beragasztásoknak vagy a javítások különbözõ módjainak szinte mikroszkóp alatti megfigyelésével a monográfia számos ponton helyesbíti a Babits-versek keletkezési sorrendjérõl kialakult eddigi elképzeléseket, a kéziratok sok újat elárulnak egy jelentõs életmû kibontakozásának belsõ összefüggéseibõl és egyéni rendjébõl.

Babits Mihály. Bibliográfia.
Összeáll.: Stauder Mária, Varga Katalin.
Argumentum- Magyar Irodalom Háza-MTA Irodalomtudományi Intézet Bp. 1998. A MIM XX. századi magyar írók bibliográfiái c. sorozatának legújabb tagjaként hamarosan megjelenik a Babits Mihály Bibliográfia. Az eddig kiadott, Radnóti Miklós és Németh László munkásságát rendszerezõ bibliográfiák hagyományai szerint a kötet két nagy fejezetre oszlik, a mûvekre és a szarirodalomra. Az elõbbi fejezetben megtalálhatók Babits Mihály kötetbe válogatott mûvei, a folyóiratokban, egyéb periodikumokban megjelent munkái, nyilatkozatai és a vele készített interjúk, valamint mûveinek idegen nyelvû változatai. A verseknek az MTA Irodalomtudományi Intézetében, a leveleknek és a prózai mûveknek az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében készülõ kritikai kiadása indokolta, hogy a megszokottnál részletesebb legyen az anyaggyûjtés, a rendezés alapjául pedig az idõrendet válasszuk. A bibliográfiát egy mûfaji tagolású címmutató és egy névmutató zárja le. A Babits Mihály kéziratait leíró kéziratkatalógus, a fotóit számbavevõ Fototéka megjelenése után egy újabb jelentõs, a Babits-kutatásban nélkülözhetetlen kézikönyv kerül a kutatók és az érdeklõdõk kezébe.

Váci Könyvek sorozat 8. kötete.
A tartalomból: Miklós Zsuzsa márianosztrai kolostorfeltárásának eredményei, a fa anyagú leletek restaurálásával kapcsolatos közlés, s az elõkerült állatcsontok feldolgozása. Petõ Mária közli és elemzi D. Sestini 18. századi váci látogatásával kapcsolatos feljegyzéseit, Migazzi püspök mûgyûjteményében tett látogatása beszámolóját. Az évforduló kapcsán a Váci Könyvek sorozat 11. köteteként látott napvilágot Tragor Ignác Vác története 1848-49-ben címû feldolgozásának új kiadása. A kötet Horváth M. Ferenc kritikai értékelésével kiegészítve jelent meg. A könyvészeti ritkaság új kiadását Vác Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Millennium Emlékbizottság támogatta. Tájékoztatjuk cserepartnereinket és könyvtáros kollégáinkat, hogy a Váci Könyvek – Új Sorozat 10. kötete még nem hagyta el a nyomdát.

Makói História 1998/1.
A József Attila Múzeum, a Városi Könyvtár és a Levéltár kulturális lapja idei elsõ számát március 15-e tiszteletére rendezett Széchenyi István kiállításon vehették kézbe olvasói. A laphoz ingyenesen lehetett hozzájutni. A szám támogatója a Makói Városvédõ és -szépítõ Egyesület. Olvasói hasábjain az alábbi cikkekkel ismerkedhettek – dr. Halmágyi Pál: Makó és Csanád megye 1848/49-ben, dr. Tóth Ferenc: A csanádi püspökség helytállása 1848/49-ben, Forgó Géza-Gyõrfi József-Gilicze János: Polgárok, katonák (makóiak a forradalomban és szabadságharcban), Fodor László: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékei Makón, Mátó Erzsébet: Bibliográfia, dr. Forgó István: Kronológia.

Makói História 1998/2.
A József Attila Múzeum, a Városi Könyvtár és levéltár kulturális lapja idei második számát május 18-án, a Múzeumi Világnapon vehették kézbe – ingyenesen az olvasói. Az újság – többek közt – a világnap tiszteletére rendezett felolvasóülés elõadásainak összefoglalóit tartalmazza. Hasábjaira az alábbi cikkek kerültek – dr. Tóth Ferenc: 19. századi nemesi kúriák Makón, Forgó Géza: A Csanádvármegyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállítása 1937-ben, dr. Halmágyi Pál: Makó demográfiai állapota a 20. század végén, dr. Markos Györgyi: A lucaszék hiedelemköre Makón, Juhász István: Egy századfordulós „fiókos tükör" restaurálása, Császtvay István: Csanádi Kalendárium, Mátó Erzsébet: Évfordulók, dr. Forgó István: Kronológia.

Tanulmányok: Tóth Ferenc köszöntése.
Szerk. dr. Halmágyi Pál. Makó, 1998. – 239 p.: ill. – A Makói Múzeum Füzetei 90.
A tanulmánykötet Dr. Tóth Ferenc, a makói múzeum nyugalmazott igazgatója hetvenedik születésnapja alkalmából jelent meg. A kötetben régészek, irodalmárok, néprajzosok, történészek írtak. Tartalma az alábbi: Dr. Halmágyi Pál: Hetvenkedõ köszöntõ, Kõhegyi Mihály – Vörös Gabriella: Bronz tûtartó egy madarasi szarmata sírból, Blazkovich László: Az Alföld éghajlata, növényzete és vizei a 14-16. században, Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezésérõl, Béres Mária: Erõdített templomok a Kárpát -medence középsõ területén, Marjanucz László: Csanád község társadalmi és gazdasági viszonyai az úrbéri rendezés elõtt, Orbán Imre: Az istentiszteletek rendje a makói plébánián a 19. században, Szabó Ferenc: Makói honvédek gazdasági és családi ügyei a városházán bejegyzett szerzõdések tükrében 1848– 1849, Papp János: A makói mûkedvelõ színjátszás történetének elsõ korszaka (1870–1919), Forgó Géza: Csanád vármegyei gazdasági és ipari kiállítás 1886. október 10–17., T. Knotik Márta: Urbán István rõfös vászon- és damasztmintái, Csillag András: Adalékok Pulitzer József családtörténetéhez, Hajdú József: A hagymakereskedõ makói zsidóságról, Lele József ifj.: Makóiak a Tápiaréten, Halász Péter:Adalékok a moldovai csángómagyarok zöldségkultúrájához, Felföldi László: Kuferces csárdás, Szûcs Judit: „Szobában tekergõ szólt...", Markos Gyöngyi: Makó Luca-napi szokásaiból, Polner Zoltán: A Maros menti táltos, Szenti Tibor: Közösség által kiváltott woodoo-jellegû halál, illetve belsõ késztetésbõl feladott élet, Fejér Gábor: A bûn, Katona Judit: Adalék életrajzomhoz, Gaskó Béla: Cincérek a Maros-parton, Kõszegfalvi Ferenc: Espersit János ébresztése, Dömötör János: Rudnay és Vásárhely, Jámborné Balogh Tünde: Fütyül már az új vonat, Péter László: József Attila kiszombori versei, Császtvay István: Az újvárosi fiú, Mátó Erzsébet: Tóth Ferenc munkássága.

Bencsik János munkássága (Önéletrajz és bibliográfia).
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok munkatársainak összeállítása 1. Szerk.: Veres László – Viga Gyula, Miskolc, 1998. 54 lap.

Szalon – kéthavonta megjelenõ reprezentatív kulturális, mûvészeti folyóirat. Fõszerkesztõ Vadas József mûvészettörténész Az elmúlt néhány évben az antikvitásboltok növekvõ száma, az aukciók fokozódó, látványos népszerûsége egyértelmûen jelzi, hogy megnõtt és egyre nõ a múlt értékei iránti érdeklõdés. Mögötte pedig egy még általánosabb jelenség – a hajdani polgári életforma folytatásának, illetve megújításának igénye húzódik meg. Ezt a jelentõs átalakulást kívánja szolgálni-segíteni a Szalon. Programja: a kulturális értékek (kastélyok, kúriák, paloták, polgári otthonok, iparmûvészeti alkotások), illetve a mûgyûjtés, az évszázadokra visszanyúló kert- és kulináris kultúra értékeinek tudatosítása és ápolása, a múlt legfontosabb vagy éppen kevésbé ismert alkotásainak bemutatásával.