Gázmúzeum – 141 éve
az ember szolgálatában
Elsõként Pesten épült gázgyár 1856-ban, a Józsefvárosban. A nagymúltú gázgyár becsüli a jelenét, sõt a jövõjét is, hiszen a gázmûvek telepén szakirányú mûszaki múzeumban tárja a látogatók elé a gáz felhasználásának és szolgáltatásának technikatörténetét. A gázvilágítás történet keretében megtudhatjuk, hogy Magyarországon elõször 1816. jún. 5-én gyújtotta meg saját fejlesztésû készülékével Tehel Lajos a gázlámpáját. Tíz évvel késõbb 1826-ban Kappel Frigyes pesti bankár Bálvány utcai házán gyulladt fel az elsõ utcai gázlámpa. 1837-ben megnyílt Nemzeti Színházban az ugyancsak saját fejlesztésû gázkészülékbõl világították meg az épületet, amelyrõl Jókai Mór így írt: Ennek a gáznak egy ki-csit áporodott, savanyúkáposzta- szaga volt, de eltûrtük nemzeti büszkeségbõl. Pest gázvilágításának halaszthatatlan szükségességét a városatyák egyre jobban sürgették, többek között Fáy András errõl így írt: Óriási léptekkel halad elõre Pest, minden év közelebb hozza Bécshez. Végül hosszas tárgyalások-szerzõdéskötések után 1855 májusában a helytartótanács megbízást adott az Általános Osztrák Légszesztársaságnak az elsõ pesti gázgyár megépítésére az akkori Lóvásár téren (ma Köztársaság tér).
1856. dec. 23-án lépett üzembe az elsõ gázgyár Stefany Lajos vezetésével, mellette több kis gázgyár épült, 1866-ban a budait, az újpesti és a ferncvárosi követte, majd az 1913. okt. 18-án átadott Óbudai Gázgyár jelentette a korszerûségi csúcsot. 1890-ig a gázt csaknem kizárólag világításra használták. Csak lassan terjedt el a háztartásokban. A kronologikus sorrendben kiállított gázkészülékek és eszközök-tárgyak az 1890-es évektõl maradtak ránk, többnyire német, ill. osztrák eredetûek. A magyar gázkészülékeket Weiss Manfréd kezdte el gyártani Csepelen az 1920-as évek végétõl. Szépmívû kis és nagyformájú konyhai tûzhelyeken, sütõkön, kis és nagy vízmelegítõkön, fürdõkályhákon át a romantikus hangulatot árasztó gázlámpákig kísérhetjük figyelemmel a gázfelhasználás fejlõdését. A különlegességekhez tartozik az 1857-bõl való kandalló, mely a kiállított tárgyak közül a legöregebb és talán a legszebb darab. Már a kezdetekben magas színvonalú volt a hazai lakossági gázszolgáltatás, ezt bizonyítja a motoros Méray, majd Adler szervízautó. A mérõkészülékeket bemutató múzeumszeglet a koraitól a legkorszerûbb mágneskártyás mérõkig kíséri végig a fejlõdést. A gázmúzeum egyik látványosságai közé tartozik az 1940-es évek korabeli berendezésû konyhája, amelyben a régi bútorok mellett természetesen a gázzal üzemelõ vízmelegítõ, hûtõszekrény, tûzhely és vasaló is látható. Az eredeti dokumentációs anyagok közül kiemelendõk az 1904 és 1908-ból származó térképek, melyek bemutatják a fõváros belsõ kerületeiben telepített csõhálózat és gázlámpák elhelyezkedését. Technikatörté- neti pillanat volt az 1971-es év, a földgázra való áttérés kezdete, az 1988-ban befejezett átállítási munkát jól szemléltetõ hálózati térkép mutatja be. A Gázmúzeum tablóin a Gázmûvek 1990-es éveirõl is tájé-kozódhatunk. Az egyetlen hazai gázmúzeum bemutatott használati tárgyaival, eszközeivel bizonyára jelentõsen hozzájárul a hazai gázfogyasz- tási kedv növeléséhez is.
A Gázmúzeumot hétfõi napokon 8 és 13 óra között lehet látogatni. A közel száz gázfelhasználású tárgyat bemutató múzeum megtekintése ingyenes.
dr. Gulyás Péterné