A Pulkszky Társaság Közmûvelôdési Tagozata konferenciát rendez november 18-án 10 órai kezdettel Közmûvelôdés a XXI. század küszöbén (A múzeum és kapcsolatai) témában, amelyre tisztelettel meghívunk mindenkit aki a téma iránt érdeklôdik.
A konferencia célja feltárni az okokat és rámutatni azokra a gondokra, hiányosságokra, amelyek a múzeumok kapcsolataiban nehézségeket okoznak a partnerek között. Olyan szempontok, elvárások megfogalmazása mindkét fél részérôl, amelyeket ajánlatos megszívlelni a jobb együttmûködés érdekében.
10.05-10.25 A "fenntartó" és a múzeumok. Elôadó: Dr. Pintér János fôosztályvezetô-helyettes, Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium Kulturális Örökség Fôosztálya
10.25-10.45 A sajtó és a múzeumok. Elôadó: N. Kósa Judit újságíró, Népszabadság
10.45-11.05 Az oktatás és a múzeumok. Elôadó: Pelyhe Andrásné pedagógus, Karácsony Sándor Általános Iskola
11.05-11.25 A turizmus és a múzeumok. Elôadó: Dr. Deme Péter a Magyar Turisztikai Egyesület tagja
11.25-11.45 A látogató egy múzeumszociológiai vizsgálat tükrében. Elôadó: Kovács Judit fôosztályvezetô-helyettes, Magyar Mezôgazdasági Múzeum
11.45-13.00 Szünet
13.00-15.30 Szekcióülések a fenti öt témában zajlanak az elôadók és szekcióvezetô irányításával.
Helyszín:
Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, VIII. Ludovika tér 6.
Részvételi szándékát kérjük november 10-ig jelezze az (1) 3412-011-es vagy 3430-573/139-es telefonszámon (Magyar Mezôgazdasági Múzeum, Közmûvelôdési Fôosztály)
VÁRAK - LOVAGOK
Foglalkozások:
sisak-, címerpajzs-, zászló-, csúcsos fejdísz és lovagbáb készítése, várépítés, iniciálé rajzolása
Korfelidézõ játék:
A várudvaron lovagi tornán mutatják be ügyességüket a lovagjelöltek.
A TÖRÖK-MAGYAR PÁRVIADAL
Foglalkozások:
török tálca és édesség, török sisak, cégér, ékszer, fokos és buzogány készítése, keszkenõ hímzése, Karagõz-játék
Korfelidézõ játék:
A magyarok és törökök vitás ügyüket párviadallal döntik el.
HEJ, RÁKÓCZI...!
Foglalkozások:
kuruc süveg, zászló, lóding, hadikassza, bocskor, párta készítése, pecsétes levél írása
Korfelidézõ játék:
Valamennyien a kurucok táborába indulunk. Útközben titkos üzenetet kell megfejtenünk és felkészülünk a várható csatákra.
KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE...
Foglalkozások:
huszárcsákó, dob, zászló, sujtás és vitézkötés, divatrajzok készítése, keszkenõ hímzése, kokárda varrása, vándorszínészek elõadása
Korfelidézõ játék:
Az 1848-as huszárezred zászlószalagozási ünnepségén veszünk részt, melyet a vándorszínészek ünnepi elõadása zár.
Téma: 1848
A Fõvárosi Pedagógiai Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum évek óta sikeresen tartja a Históriás történeti játszóház módszerét és gyakorlatát megismertetõ továbbképzését.
1998. tavaszán ünnepeljük az 1848-as forradalom 150. évfordulóját.Szeretnénk, ha az iskolákban e jelentõs eseményt igazi élményt nyújtó formában tudnák felidézni és ünnepelni. Módszertani továbbképzésünk ehhez kíván segítséget nyújtani kollégáinknak.
A tanfolyam résztvevõi elõadásokat hallhatnak a forradalom és szabdságharc politikai és gazdasági törekvéseirõl, jelképekrõl, zászlókról. Bepillanthatnak a múzeum fegyvergyûjteményébe, megtanulhatják, hogy e sok információt hogyan fordítsák át a játszóházak nyelvére. Készíthet huszárcsákót, dobot, zászlót, keszkenõt, divatrajzot stb. Kipróbálhatják magukat vándorszínészek rendezõjeként is.
Idõpontok:
Két kurzust hirdetünk: az egyiket csütörtök délutánonként október 16- tól 1998. január 22-ig , a másikat két hétvégén tartjuk - november 1. Szo. 2. Vas., valamint november 22. Szo. 23. Vas.
A HISTÓRIÁS Történeti Játszóház Módszertani Tanfolyamára jelentkezés és információ a Magyar Nemzeti Múzeum Közönségkapcsolatok Fõosztályán:
LOVAS MÁRTA
KESIK GABRIELLA
Tel: 138-21-22/262, 249 mellék
Tel/Fax:117-78-06
HISTÓRIÁS
Történeti Játszóház
Õszi Programsorozat és Módszertani Továbbképzés 1997
Elsõ alkalommal - de nem utoljára - került megrendezésre a százhalombattai "Matrica" Múzeumban a fenti címben jelzett program.
A Múzeumi Hírlevélben közzétett felhívásra a szegedi JATE 37 hallgatója, a gödöllõi Agrártudományi Egyetemrõl 5 fõ, a miskolci Bölcsészkarról 3 fõ és rajtuk kívül néhány régész kolléga vett részt a kurzuson. Meglepõen tapasztaltuk, hogy a budapesti ELTE Régészeti Tanszékrõl egyetlen hallgató sem mutatott érdeklõdést.
Az elõadók komolyan vették feladatukat, mindegyikük igyekezett saját szakterületének eredményeit színvonalas elõadásban, mégis a bölcsészek számára is "emészthetõ" módon átadni a hallgatóságnak. Végig úgy éreztük, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy megismerjük azokat a természettudományos módszereket, melyek nélkül ma már alig képzelhetõ el európai mércével mért régészeti feltárás. És ha egyesek mégis legyintenének erre, azok legalább annyit fogadjanak el az üzenetbõl, hogy mintát kell venni. Mit, miért, honnan, hogyan és mennyit? Hát errõl szólt ez a néhány nap.
A bevezetõ elõadásában Jerem Erzsébet tekintette át a környezeti régészet módszereit, jelenét és jövõjét. Felhívta figyelmünket arra, hogy a prospekció nélkül el sem lenne szabad kezdeni az ásatást. Beszélt arról, hogy ma már az ásatás nélküli régészet került elõtérbe, ami Magyarországon is megvalósítható lenne, hiszen megvannak hozzá a megfelelõ szakemberek.
A következõ napok elõadói errõl a legmesszebbmenõkig meggyõztek bennünket. Füleky György, Sümegi Pál, Kordos László, Hertelendi Ede - szaktudományuk legjelesebb képviselõi - a régészeti talajtan, malakológia, a gerinces faunák, a C14 kormeghatározás környezeti régészeti alkalmazásáról tartottak elõadást. Megtudtuk, hogy vannak országok, ahol igen komolyan oktatnak talajtant régészhallgatóknak. Nagy érdeklõdéssel hallgatták a résztvevõk Gyulai Ferenc beszámolóját az archeobotanika kutatási módszerirõl és a Régészeti Intézetben mûködõ Mûszerközpont széleskörû felhasználási lehetõségeirõl. Több egyetemista jelezte, hogy szívesen elsajátítaná a mûszerek használatát, sõt igény merült fel egy helyszíni gyakorlati oktatásra is. Tanulságos volt meghallgatni Choyke Alice-t, aki személyes élményeivel tudja igazolni, hogy Amerikában a környezetrégészet már régóta mindennapos gyakorlat. Bartosiewicz László a régészeti állattan környezeti problémáiról beszélt.
Az esettanulmányok bizonyos lelõhelyeken alkalmazott környezetrégészeti vizsgálatokat és ezek eredményeit mutatták be (Sopron, Bölcske, Gór, Százhalombatta, Visegrád).
Az elõadók segítségével korszerû ökológiai gondolkodással ismerkedtünk meg. A kötetlen esti beszélgetéseken folytatódott a problémák megvitatása. Az érdeklõdõk egy hónapon belül meg fogják kapni a környezeti régészet legfontosabb irodalmát.
Trogmayer Ottó zárszavában kitért arra, hogy ezzel a kurzussal megalapoztuk annak lehetõségét, hogy a környezeti és kísérleti régészet belekerüljön a szegedi régészoktatás tantervébe. Ezt követõen évenként felváltva kerül sor környezeti, illetve kísérleti régészeti oktatóhétre, hogy a Szegeden végzõ régészek mindkét kutatási ág információit folyamatosan megkaphassák. Jövõre a kísérleti régészet eredményeivel és gyakorlatával ismerkedhetnek meg a régész hallgatók a százhalombattai Régészeti Parkban.
Poroszlai Ildikó