" Keleti gravetti" - Nemzetközi konferencia Zarajszk-Moszkva,
1997. szeptember 1-7.
Több évig tartó ajánlkozás után és próbálkozás után az idén Oroszországban
tartotta kollokviumát az U.I.S.P.P.8. felsõpaleolit munkacsoportja (comissioja).
A Spanyolországból, Franciaországból, Belgiumból, Lengyelországból, Romániából,
Moldovából, Ukrajnából, az USA-ból, Izraelbõl és Magyarországról érkezett
15 külföldi és mintegy 35 orosz kolléga 35 elõadást hallgatott meg. Megnéztük
a zarajszki felsõpaleolit leleteket és a Kreml tövében az ásatás in situ
részletét. A két moszkvai napon a Lomonoszov Egyetem Antropológiai Intézetében
Avgeevo, az Oroszországi Tudományos Akadémia régészeti Intézetében Hatülova
II. (helytelen átírásban Hotülevo) lelõhelyek anyagát. A média által sulykolt
információk alapján úgy éreztük, kell bizonyos fokú elszántság résztvenni
egy orosz kisvárosban rendezett konferencián. Ezzel szemben a paleolitosok
között már hagyományos szívélyesség, szervezettség, nagyvonalú vendéglátás
és a káprázatos orosz felsõpaleolitikum vártak bennünket. A sportszerû
nehezítések inkább a születésnapi lázban élõ Moszkvában jelentkeztek, de
úrrá lettünk rajtuk. A kollokvium azt a kérdés-együttest volt hivatva megválaszolni,
hogy létezik-e egyáltalán a keleti gravetti, ha igen, akkor ez kultúra,
vagy "Entity" esetleg "Range-shift", ha nem, akkor
mi is van hát helyette. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a kultúra
terminus technikus a hagyományos régészeti értelemben nem alkalmazható
a kontinensnyi területen 10 ezer évig élõ népesség hagyatékának megnevezésére.
Sokkal inkább a jégkorvégi természeti adottságokhoz magas színvonalon alkalmazkodott,
virágzó közösség nagy mozaikjáról beszélhetünk (M. Mussi - W. Roebroeks,
CA.37.697-699, "Big Mosaic") Meghökkentõ - legalábbis a számomra
az - újságokat ismertem meg. Pl. O. Soffer fonás-szövés (!) bizonyítékait
vélte felfedezni morva felsõpaleolit telepeken, N. Goring-Morris paleolit
telleket (!!!) ismertetett a Negevbõl. Én nem tudtam hasonló szenzációval
szolgálni. Elõadásomban nemcsak a "kultúra" megnevezés jogosságát,
hanem a "keleti" jelzõt is vitattam. A Kárpát-medence belsõ területeinek
kortárs lelõhelyei a Pavlov-Willendorf ív leletanyagával mutatnak rokonságot.
A Paudorf interstadiális elsõ benépesedési hulláma északnyugatról érkezhetett,
az északmagyaroszági-délszlovákiai dombvidéken, folyóvölgyekben, s eljutott
a medence legkeletibb pereméig, a felsõ Tisza-völgyig. Még nem teljesen
tisztázott annak a sajátos, középsõpaleolit eszközmegmunkáló hagyományokat
tovább örökítõ népcsoportnak a kultúrája, amelyet korábban kavics-gravettinek
neveztünk. Újabban erre a leletanyagra javasoltuk a Ságvárian megnevezést.
A középeurópai és keleteurópai területek felsõpaleolitikuma közötti kapcsolattartás
legnyilvánvalóbb útvonala- geomorfológiai okokból is - a dél- lengyelországi
jégmentes sáv lehetett, a állandó szárazföldi jégtakaró déli határa és
a Kárpátok között. A következõ kollokvium témája a Dnyeszter-Prut vidék
felsõpaleolitikuma lesz, megrendezésére Románia (V.Chirica) Moldova (I.
Borziak) és Ukrajna (L. Kulakovszkaja) vállalkozott. Felmerült egy nagy
nemzetközi felsõpaleolit kiállításának a terve is, amelynek megrendezésében
a szervezõk kulcs-szerepet szánnak a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
T. Dobosi Viola
Valcamonica - 2nd International Congress of Rupestrian Archaeology (2.
Nemzetközi szikla régészeti konferencia)
Ahogyan arról a Hírlevél elõzõ számában beszámoltunk, 1997. okt. 2-5. között Olaszországban, Darfo Boario Termében megrendezésre került a 2nd International Congress of Rupestrian Archaeology (2. Nemzetközi szikla régészeti konferencia), melynek e sorok írója volt a magyar résztvevõje. A két évvel ezelõtt megvédett régészeti szakdolgozatom folytatásaként, melyben valcamonicai sziklavéseteket dolgoztam fel, idén meghívást kaptam a fent említett konferenciára, a rendezõ Cooperativa Archeologica Le Orme dell' Uomo társaságtól.. Elõadásomat budapesti századfordulós téglavésetekrõl tartottam. A témának olasz, amerikai és francia részrõl volt visszhangja. A 16 országból jött résztvevõk az alábbi témákban tartottak elõadást: néprajz és sziklamûvészet, régészet és európai, alpi, valcamonicai sziklamûvészet, szikla régészet és új módszerek, terminológia. Néhány elõadó említésként: Francesco Fedele, Andrea Arcù, Annie Echassoux, Mila Simoes de Abreau, Paul G. Bahn, Angelo Fossati, Lawrence Barfield és Christopher Chippindale, Patrizia Frontini, Stefania Casini, Raffaele C. De Marinis. A konferenciát képzõmûvészeti kiállítások egészítették ki. Akit az elõadások anyaga bõvebben érdekel, megtalálhatja összefoglalásukat a http://www.1Omb.com/rupestre/ruparc.html lapban vagy a szikla régészetre szakosodott http://www.geocities.com/Athens/2996/tracce9.html folyóiratban vagy én is szívesen szolgálok információkkal. A következõ nemzetközi szintû szikla régészeti konferencia 1998. szept. 6-12. között lesz Vila Realban, Portugáliában. További információk a http://www.geocities.com/RainForest/3982/irac98.html lapban találhatók. Ernyey Katalin kernyey@osiris.elte.hu
Az Európai Szabadtéri Múzeumok 18. tanácskozása 1997. augusztus 26 -
31.
A tanácskozást, amely több helyszínen zajlott, három ország szervezte: Észtország, Lettország és Litvánia. Huszonegy ország képviseletében több, mint nyolcvan szakember; muzeológus, építész, történész és restaurátor vett részt a konferencián. Magyarországot öt kutató képviselte, négyen a Szabadtéri Néprajzi Múzeumból: Dr. Cseri Miklós fõigazgató, dr.Balassa M.Iván c. igazgató, dr. Füzes Endre ny. fõigazgató, Kecskés Péter múzeumi fõtanácsos Szentendrérõl, valamint dr. Páll István, Nyíregyháza-Sóstó Múzeumfalujának igazgatója. Dr. Cseri Miklós angol nyelven tartotta meg elõadását: A lakóházak és tárgyak, mint a házakban élõk hiteles tanúi címmel, Balassa M.Iván pedig német nyelven, diavetítéssel kísérve, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum elmúlt két éve kiállítás-fejlesztésének eredményeirõl, és a múzeum új fejlesztési terveirõl számolt be. A Szövetség közgyûlése tagjai sorába választotta Dr. Cseri Miklóst és dr. Páll Istvánt, az öt-tagú elnökség sorába meghívta Dr. Cseri Miklóst. A Szövetség közgyûlése elfogadta Szentendre meghívását 2001 augusztus végére, a Szövetség 20. tanácskozásának helyszínéül. Balassa M. Iván
Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti kongresszus Stockholm, 1997. június
11-14.
A két évenként megrendezésre kerülõ tudományos kongresszust ebben az
évben a stockholmi Svéd Gyógyszerészettörténeti Társaság rendezte meg.
A kongresszuson a Népjóléti Minisztérium támogatásával a Semmelweis Orvostörténeti
Múzeum, Könyvtár és Levéltár fõigazgatója, dr. Vida Mária felkért elõadóként
részt vett. A nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Akadémia (L ' Académie
Internationale d'Historie de la Pharmacie) speciális szekciója "A
gyógyszerészettörténet helyzete a világban" címen megtartott ülésén
Vida Mária, a Nemzetközi Akadémia tagja, felkérésre elõadást tartott "A
gyógyszerészettörténet helyzete Magyarországon" címen angol és német
nyelven. Az elõadásban egyrészt a gyógyszerészet egyetemi oktatásáról,
másrészt a tudományos társasági mûködésrõl, de elsõsorban a gyógyszerészeti-múzeológiáról
számolt be. Míg a képzés és a tudományos kutatás a rendszerváltozást követõen
a strukturaváltozás illetve a gyógyszertári privatizáció miatt 1990 után
háttérbe szorult, addig a muzeológusok munkájának eredményeként a patikamúzeumok,
a védett gyógyszerészettörténeti gyûjtemények, mûemlékpatikák számukban
a világon az elsõ helyet foglalják el. Az elõadás aktualitását jól illusztrálta
Vida Mária millecentenárium alkalmából kiadott, gazdagon illusztrált könyve,
amelyben megtalálható valamennyi budapesti és megyei patikamúzeum (kiállítás
és gyógyszertár együtt) és védett mûemlékpatika. A közérthetõséget megkönnyíti,
hogy a könyv két nyelvû, magyarul és németül közli a teljes szöveget és
adattárat. A kongresszus programjában szerepelt a Svéd Gyógyszerészeti
Társaság székházában levõ Gyógyszerészettörténeti Múzeum megtekintése.
A résztvevõk megtekintették a stockholmi Orvostörténeti Múzeumot is az
Orvostudományi Egyetemen. A világhírû stockholmi Skanzen egyik színfoltja
egy XVIII. sz-i patika teljes berendezésével, laboratóriumával, raktáraival.
A kongresszus helyszíne a reprezentatív Koncertház volt, a fogadásokat
a várost jelképezõ Városházán, valamint a híres Vasamuzeumban tartották.
A kongresszust rendezõ Margareta Hardeliusnak, a Svéd Gyógyszerésztörténeti
Társaság elnök asszonyának fáradozásáért, a színvonalas tudományos és társadalmi
programok megszervezéséért Vida Mária a záróülésen köszönetet mondott és
a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nevében újonnan megjelent "patikakönyvét"
ajándékozta neki. Az 1999-ben megrendezésre kerülõ kongresszust a Nemzetközi
Gyógyszerésztörténeti Társaság elnökségének szavazata alapján az itáliai
Firenzében tartják meg.
XII.Nemzetközi Numizmatikai Kongresszus Berlin, 1997.szeptember 8-12.
1991-ben Brüsszelben határozta el az INC, a Nemzetközi Numizmatikai Bizottság, hogy a következõ kongresszust az ujraegyesült Németország fõvárosában kell megtartani. A rendezvény Kluge professzor, a berlini Éremtár vezetõjének irányítása alatt meg is valósult. 44 országból a világ minden tájáról csaknem 800 résztvevõ gyûlt össze. 379 elõadás hangzott el, amelynek csaknem a fele az antik numizmatika témakörével foglalkozott. A szekciókba osztott elõadásokon kívül egyes általános érdeklõdésre számottartó témakörben kerek asztal beszélgetéseket is szerveztek igen széleskörû publikum bevonásával, mint pl. a Fundmünzen feldolgozások, a számítógép ‚s a numizmatika, múzeum ‚s tudományos kutatások, az éremmûvészet, mint a numizmatika része. A szakmai programok a Humbold egyetemen zajlottak 9 és 18 óra között. Esténként pedig különbözõ kulturális illetve társasági programokat szerveztek. A kongresszus hivatalos kezdetét megelõzõ estén nyílt meg a Lanz gyûjtemény keleti kelta érmeit bemutató kiállítás egy nagyszabású fogadással egybekötve. Hétfõn este Berlin fõpolgármestere személyesen köszöntötte a kongresszus résztvevõit a Markisches Museumban, ahol egy igen szép éremkiállitást láthattunk a berlini városi múzeum anyagából. Kedden este a Humbold egyetemen a Német Numizmatikai Társulat ‚s a Német Éremkereskedõk Szervezete adott egy fogadást, amit egy kerek asztal beszélgetés elõzött meg a múzeumok, egyetemek, gyûjtõk ‚s éremkereskedõk kapcsolatáról. Szerdán este a Staatliche Museen zu Berlin látta vendégül a kongresszus résztvevõit, akik ez alkalomból megtekinthették a "Frankok" c. régészeti kiállítást. A kongresszus hivatalos programja egy hangulatos hajókirándulással zárult. Pénteken pedig fakultatív programként két kirándulást szerveztek: Potsdami kastélyok ‚s parkok, illetve Drezda. A kongresszus szervezõi hatalmas munkát végeztek ‚s ami az elõkészítést illeti az valóban tökéletesen, igazi német precizitással sikerült. A résztvevõk minden tájékoztatást idõben megkaptak, elkészültek a kiadványok, rendben volt a szállás. A szakmai programok lebonyolításában azonban voltak némi problémák. Meglehetõsen nehéz volt tájékozódni az egyetem épületében, annak ellenére, hogy mindenki kapott térképet. Sok gond volt a technikával, vetítõk, mikrofonok. A szekciók beosztása sok esetben nagyon szerencsétlenül alakult, mert nem témakörök alapján hozták össze, hanem földrajzi alapon. A kerek asztal beszélgetések idõnként túl sok témakört érintettek, aminek megbeszélésére végül is nem volt elég idõ. A kongresszuson szép számban szerepeltek magyar résztvevõk is, akiknek kiutazását különbözõ intézmények, alapítványok támogatása tette lehetõvé. Itt kell köszönetet mondanom a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Soros Alapítványnak, a Magyar Numizmatikai Társulatnak, az Arany Forint Alapítványnak, a Magyar Nemzeti Banknak, a Magyar Tudományos Akadémiának ‚s nem utolsó sorban az INC-nek, akik sponzorálták a 11 magyar kolléga részvételét. B.Ébrányi Hedvig (Magyar Numizmatikai Társulat) újabb cserekapcsolatok teremtésével bõvítette a Társulat könyvtárát. Elõadásokat tartottak: Bertók Krisztina (Magyar Nemzeti Bank Éremmúzeum): Ausländische Münzentwürfe eines ungarischen Medailleurs, Buza János (Közgazdaságtudományi Egyetem): Silbergulden als "Zlot" im Geldumlauf des Fürstentums Siebenbürgen am Ende des 17. und Anfang des 18.Jahrhunderts, Farkas Edit (Nemzeti Múzeum): The coin circulation under the Severan dynasty in Pannonia, Garami Erika (Nemzeti Bank Éremmúzeum): Exile and numismatics. Louis Kossuths plans for paper money, Gresits Iván és Gedai István (Mûegyetem ‚s Nemzeti Múzeum): Elementarische Zusammensetzung der Münzen im Frühmittelalter, Pallós Lajos (Nemzeti Múzeum): Historical securities from the Dual Monarchy of Austria-Hungary, Redõ Ferenc (MTA Régészeti Intézet): Pannonian coin circulation on the basis of settlement-material, Torbágyi Melinda (Nemzeti Múzeum): Der Anfang des rõmischen Münzumlaufs in Pannonien, Tóth Csaba (Nemzeti Múzeum): The role of the Hungarian gold coinage in Europe. A magyar elõadók sikeres szereplését bizonyítják az elõadásokat követõ hozzászólások ‚s sok esetben élénk viták. A kongresszus utolsó délutánján zajlott le az INC Közgyûlése, ahol megválasztották a Nemzetközi Szervezet új vezetõségét. Elnöke Andrew Burnett, a British Museum Éremtárának vezetõje lett, a Büro további tagjai pedig: Michel Amandry (Paris), Carmen Alfaro Asins (Madrid), Günther Dembski (Bécs), Giovanni Gorini (Padova), Kenneth Jonsson (Stockholm), William E.Metcalf (New York), Marjan Scharloo (Brüssel), Stanislaw Suchodolski (Varsó). Ez alkalomból jelölték ki a következõ, a XIII. kongresszus színhelyéül Madridot. Budapest viszont jelezte szándékát a XIV. kongresszus megrendezésére.
Torbágyi Melinda