Igazán azonban nem az ezideig említettek hívták fel a régészeti-õstörténeti kutatás figyelmét a helyre, hanem egy véletlen. 1896-ban báró Miske Kálmán, a Velemtõl 8 km-re fekvõ Kõszegen élõ gyûjtõ egy velemi tejes asszonytól vásárolt meg néhány bronz tárgyat, amelyeknek elõkerülési helyét a hölgy - némi titkolódzás után - elárulta. Az általa megvásárolt bronzok a velemi I. kincs egyik részét képezték. Ennek a véletlennek köszönhetõen ma Európa egyik híres régészeti lelõhelye a velemi Szent Vid hegy.

Ettõl az évtõl - kisebb-nagyobb intenzitással és szünetekkel - 1930-ig folytak a korai régészeti feltárások a hegyen. Érdemes az ásató gyûjtõk és réggész kutatók nevét idõrendben felsorolni: Kárpáti Kelemen (1896), gróf Széchenyi Rezsõ (1896), Bella Lajos (1902, 1922), Török Aurél (1902-03), báró Miske Kálmán (1896, 1898-1915, 1921-23, 1928), Tompa Ferenc (1921-22, 1930), H. Bandat (1928). 1929-ben került elõ a Ha B aranykincs a platón.

1950-1961 között csak kisebb jelentõségû, de annál fontosabb munkálatok folytak, amelyek Nováki Gyula, Uzsoki András, Türr Ervin és Patek Erzsébet régészek nevével fémjelezhetõk. Magnetométeres leletfelderítést 1959-ben Nováki Gyula és Verõ József végeztek a "Cserkészházak"-tól dél-délkeletre.

Az egy évszázados idõtartamú kutatás eredményeirõl ugyan számtalan publikáció jelent meg, de a feltárt leletanyagnak csak töredéke hozzáférhetõ a kutatók számára. Kárpáti Kelemen cikkei, Miske Kálmán monográfiája és néhány cikke, továbbá Károlyi Mária, Bándi Gábor és Fekete Mária néhány írása mellett a francia-magyar kutatások részeredményei állnak a kutatók és az érdeklõdõk rendelkezésére. Nem titkolt célunk ezen anyagközléssel, a századelejei leletek szinte teljes közreadásával, hogy a késõbbi évtizedek ásatásaiból származó és most raktárakban elfekvõ, több tonnányi leletanyag publikálását elõsegítsük. Ennek fontosságára szeretnénk felhívni a régészek és az esetleges mecénások figyelmét!