Az Archeometriai Műhely c. elektronikus folyóirat hazai és a hazai vonatkozású nemzetközi archeometriai szakcikkeket, esemény-beszámolókat, könyvismertetéseket és más idevágó munkákat közöl. A kiadvány a következő kategóriákban várja az írásműveket: szakcikkek, esemény-beharangozók, illetve esemény-beszámolók, rövid tanulmányok (short communication), könyvismertetések, egyebek.

A kéziratokat a következő elektronikus címre várjuk: tbk@ace.hu

Közzététel

Az Archeometriai Műhely c. elektronikus folyóirat a szerkesztőbizottság döntése, valamint szakcikkek és tanulmányok esetében további felkért bírálók véleménye alapján teszi közzé (az interneten rögzített formában letölthető módon, valamint nyomtatott formában) a közlésre beküldött anyagokat. A szerkesztőség dönthet úgy, hogy az anyagot átdolgozásra a szerző(k)nek visszaküldi, illetve úgy is, hogy azt közlésre alkalmatlannak, illetve nem a folyóirat profiljába vágónak minősíti. A meghirdetett lapzárta idejéig beérkezett anyagok elfogadásáról, illetve elutasításáról az aktuális lapzárta időpontját követő egy hónapon belül értesítjük a szerzőt.

Amennyiben a közlendő szöveg vagy valamely ábra szerzői jogi védelem alatt álló részletet tartalmaz, a szerző(k)nek írásos formában be kell nyújtani(uk) a jogtulajdonos kifejezett hozzájárulását az érintett anyagnak az Archeometriai Műhelyben való közzétételére vonatkozóan.

A beküldött közleményeket elektronikus formában csatolt állományként várjuk a honlapon feltüntetett elektronikus levélcímre. Emellett CD-n beküldött anyagokat is elfogadunk. (A nem elektronikus formában benyújtott anyagokkal adatrögzítő kapacitás hiányában nem áll módunkban foglalkozni.) A kézirat beküldésével egyidőben várjuk a közlemény címét, jellegét (pl. szakcikk), a szerzők nevét, elérhetőségi címeit, valamint a szerzőknek az előzőekben részletezett nyilatkozatait tartalmazó, külön küldött (elektronikus) kísérőlevelet. A kísérőlevélben kérjük, tüntessék fel a külön küldendő csatolandó állományok darabszámát, nevét és méretét. A beküldött csatolt állományok mérete ne haladja meg levelenként a 2 MB-ot. Ha az anyag mérete lehetővé teszi, a szöveget és az illusztrációkat is egy levélben küldjük. A csatolt állományok elnevezése kéziratszöveg esetén kövesse pl. a [szerző].DOC vagy [elsőszerző]ETAL.DOC mintát, az ábrák esetén pedig értelemszerűen pl. a [szerző]FIG1.TIF, [szerző]FIG2.JPG, stb. mintát.

A szöveget Word, Rich Text Format (RTF) formátumban, az ábrákat TIFF, PNG (Portable Network Graphics) vagy JPEG formátumban (a kívánt méretnek megfelelően beállított dpi értékkel) várjuk. A képek mérete a szerkesztés során módosulhat. Az illusztrációk tetszés szerint lehetnek színesek vagy fekete-fehérek, de ügyelni kell a jó minőségű, nyomdai előállítás esetén is tetszetős külalakra. A teljes anyag elkészítése során figyelembe kell venni a kialakított nyomtatási formátumot, amely A4-es, 2,54 cm-es margókat használva. Az illusztrációk, táblázatok mérete az így kialakuló oldaltükör méretét nem haladhatja meg.

A beküldött közleménynek az alábbi formai követelményeknek kell eleget tennie.

A közlemény legyen tömör, lényegre törő, a kézirat a szaknyelv és a kézirat nyelve szabályait maradéktalanul elégítse ki. Az ábrák legyenek világosak, érthetőek. A diagramokon szerepeljenek a mennyiségi egységek az SI rendszer szerint. (Egyes, az adott szakterületen meghonosodott, nem SI rendszerű mennyiségi egységek, pl. ppm, kbar továbbra is alkalmazhatók) A térképvázlatokon tüntessünk fel aránymértéket (méter- v. kilométerskálát;), adjuk meg az északi irányt. A fényképeken, csiszolati képeken szintén tüntessünk fel skálát. A táblázatokat szervezzük kezelhető méretűre, a bennük közölt adatokat a szövegben ne ismételjük meg. Lábjegyzet nem használható, a jegyzetek használatát is lehetőség szerint kerüljük el. A feltétlenül szükséges jegyzeteket a szöveg végén, a hivatkozások előtt, folyamatos sorszámozással különítsük el. Az ábraaláírásokat, fotótáblák szövegét és a táblázatok címét megfelelő sorszámozással ellátva helyezzük a kézirat végére.

A köszönetnyilvánításokat fogjuk rövidre; a finanszírozókat, projektazonosítókat közöljük, de csak a nagyon közismert szervezetek nevénél használjunk rövidítéseket.

A szövegközi hivatkozásoknál folyó szövegben egy hivatkozott szerző esetén a Farkas (1976), két hivatkozott szerző esetén a Micimackó & Malacka (1932), több hivatkozott szerző esetén a Nyuszi et al. (1934) formát használjuk. Ha a hivatkozás zárójeles megjegyzésként történik, akkor a fenti sorrendben a formátum rendre a következő (Micimackó & Malacka 1932; Nyuszi et al. 1934) legyen.

A hivatkozások listáját a nemzetközi szokvány szerint az angol ábécét követő szigorú betűrendben adjuk meg, az ékezetes betűket, az ékezet, illetve jel nélküli helyre besorolva. A nem latin betűs közleményeket, amennyiben a cím és/vagy a szerző az eredeti közleményben angol nyelven szerepelt átírásban, az ott megadott formában használjuk, amennyiben ilyen nem volt, akkor az angolszász irodalomban megszokott formában. Lehetőség szerint minden karaktert az eredeti nyelv helyesírása szerint reprodukáljunk. Ha egy idegen nyelvű mű magyar fordításban megjelent változatára hivatkozunk, akkor természetesen az ott nyomtatásban megjelenő formát használjuk.

A hivatkozások alapvető formája a következő:

SZERZŐ(K) (évszám): Közleménycím. Megjelenés helye.

A szerzők nevét VEZETÉKNÉV, Keresztnév vagy VEZETÉKNÉV, X.Y. formában adjuk meg, ahol X.Y. az illető keresztnevének vagy keresztneveinek kezdőbetűje. Két szerző esetén a neveket & jellel elválasztva, több szerző esetén az utolsó előtti szerzőig vesszővel elválasztva, az utolsó szerző előtt pedig vessző nélkül az & jelet használva soroljuk fel. Kétes esetekben írjuk ki a keresztneveket is, ne csak a keresztnevek kezdőbetűit.

Az idézett közlemény címében csak azokat a szavakat írjuk nagybetűvel, amely szavak a cím nyelve szerint önmagukban is nagybetűvel írandók. A közlemény címe után tegyünk pontot.

Folyóirat cikk esetén a Folyóirat neve kötet(szám):oldaltól-oldalig formátumot használjuk. A folyóirat neve rövidíthető, ha van közismert rövidítése. Ha a közlemény csak egy oldalas, akkor a kötet(szám):oldal formátumot alkalmazzuk.

Ha a hivatkozott közlemény egy könyv, akkor a megjelenés helye alatt a Kiadó, kiadó_székvárosa, kötet_oldalainak_száma pp. formátumot kell használni. Ha a közlemény egy könyvrészlet, akkor az in: SZERKESZTŐ(K): Könyvcím. Megjelenés helye. formátumot alkalmazzuk.

Ha a megjelenés helye internetcím vagy elektronikus folyóirat, akkor a teljes URN (URL) megadandó, ha ismeretes, akkor a DOI is.

Ha az idézett közlemény egy doktori dolgozat vagy diplomamunka, akkor a könyvekre érvényes formátumot használjuk azzal a különbséggel, hogy a megjelenés helyét doktori dolgozat esetén a ”Közöletlen PhD dolgozat”, diplomamunka esetén a ”Közöletlen diplomamunka vagy “Közöletlen szakdolgozat” tudományos diákköri munka esetén “Közöletlen TDK munka” megjegyzésekkel vezetjük be, és kiadóként a megfelelő egyetem azon tanszékét tüntetjük fel a székhelyével együtt, ahol a dolgozat készült.

Csak olyan műre hivatkozzunk, amely könyvtárközi kölcsönzés keretében, de legalább helyben olvasásra valóban elérhető. A személyes közlésre történő hivatkozást csak nagyon indokolt esetben használjuk.

Az egyes cikk-típusokra vonatkozó egyedi tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze.

A szakcikkek kategóriájába az eredeti kutatási eredményeket tartalmazó, máshol még nem közölt, hosszabb, archeometriai tárgyú írásművek tartoznak. A kéziratok a hozzájuk tartozó ábrákkal táblázatokkal és egyéb adatokkal együtt minden esetben bírálaton esnek át, melynek eredményeként a közlésről végső soron a szerkesztőbizottság dönt. A szerkesztőbizottság részéről a kéziratot a témához szakmailag legközelebb álló referens gondozza, ugyanakkor felkérünk két, az érintett szakterület(ek)en elismert kollégát, hogy a cikkeket véleményezze. (ld. mellékelt bírálati űrlapot).

A szakcikkek különleges esetét képezik az egy-egy tudományterület legfrissebb eredményeit összefoglaló munkák (review). E kéziratokat magyar nyelven várjuk, mivel szándékunk szerint a magyar nyelvű olvasótáborral kívánjuk megismertetni az egyes részterületek összegzett eredményeit. Az összefoglaló munkákra a szerkesztőbizottság döntése alapján az alább részletezett terjedelmi vagy más korlátok nem, vagy csak részben vonatkoznak.

A kéziratokat magyar vagy angol nyelven várjuk, minden esetben angol nyelvű, 100-400 szavas összefoglaló (abstract) kíséretében. 3-5 kulcsszó megadása kötelező, magyar és angol nyelven. A szerkesztőbizottság kivételes esetben más nyelvű kéziratokat is befogadhat közlésre, az angol nyelvű összefoglaló ebben az esetben is szükséges.

Az összefoglaló ténylegesen foglalja össze a cikkben kifejtett témát, a cikk olvasata nélkül is legyen kerek egész, önállóan érthető. Az összefoglalóban kerüljük a hivatkozások használatát.

Az általános részben megfogalmazott követelményeken túlmenően a szakcikkekkel szemben az alábbiak figyelembevétele szükséges. A kézirat (ábrák nélkül vett) szövege kettes sortávolságot, Times New Roman 12 pontos betűtípust és 2,54 cm-es margókat használva lehetőség szerint ne haladja meg a 10 oldalt. A kézirathoz legfeljebb 8 színes ábra tartozhat, amelyek közül legfeljebb 2 lehet egész oldalas.. Az ábrákon belül 8 pontosnál kisebb betűméretet ne használjunk. A kézirathoz tartozó táblázatok összterjedelme ne haladja meg a 2 oldalt.

A szerző a cikkhez mellékelhet további közlésre szánt anyagot, amelyet adatraktárunkban (document repository) on-line módon elérhetővé teszünk, de a nyomtatott példányokba nem kerül be. A szövegben a szerző(k) alkalmazhatnak külső internetes dokumentumokra, weboldalakra történő hivatkozásokat; ezeknek hozzáférhetőségére nem tudunk garanciát vállalni. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a táblázatokat az optimális megjelentetés érdekében átformázza, illetve esetlegesen mellékletként definiálja.

A szövegben az ábrákra és táblázatokra folyamatos sorszámozással hivatkozzunk. Az ábrákhoz, táblázatokhoz, rövid magyarázó aláírásokat – megfelelő sorszámozással ellátva – a kézirat végére helyezzünk el.

Az Archeometriai Műhely kétféle lehetőséget biztosít kutatási eredmények eredeti (akár terjedelmes) adatmennyiségeinek közzétételére:

Az elfogadott cikkhez háttér-adatbázisként kapcsolódó, közismert formátumban tárolt (pl. HTML, Excel, dBase, ASCII szöveg, illetve ábra- vagy fényképsorozat esetén a közismert grafikai formátumú) adatrendszer. Az adatrendszer logikailag a megfelelő cikkhez tartozik, de az Archeometriai Műhely csupán a technikai hátteret biztosítja az adatok letöltéséhez, az adatok nyomtatott formában nem jelennek meg.

Az adatok az elfogadott cikk részeként, mellékletként kerülnek közlésre mint az Archeometriai Műhely c. folyóirat része. Ebben az esetben (amennyiben a közlendő adatok mennyisége meghaladja a szakcikknek a fentiekben rögzített méretét) a nyomtatott verzió szerkesztésének, előállításának költségeit a szerző(k) tartoz(nak) viselni. A szerkesztőség itt nem korlátozza szigorúan a terjedelmet, ám nem kíván monográfia terjedelmű, önálló kötetként is értelmezhető anyagokat gondozni. Az itt közölhető adatok köre az előző pontban leírtaknak felel meg.

Mindkét adatközlési típus esetén az adatrendszer is teljes mértékben részt vesz a bírálati folyamatban, ezért azt teljes terjedelmében be kell nyújtani a cikknek közlésre való benyújtásakor. 2 MB-ot meghaladó méretű adatrendszer beküldése előtt a szerkesztővel előzetesen vegyék fel a kapcsolatot a küldés módjának előzetes tisztázása érdekében.

Ebbe a kategóriába az archeometriával kapcsolatos események (kiállítások, konferenciák, műhelynapok, stb.) beharangozói illetve az ezekről való tudósítások, beszámolók tartoznak. A dokumentum nyelve alapvetően magyar, természetesen eredetiben kiegészíthető az esemény rendezési nyelvén megjelenő adatokkal, információkkal. Szerkesztett terjedelmük általában a 2-3 oldalt ne haladja meg, beharangozó esetén a célzott (szerkesztett) terjedelem fél-egy oldal legyen. A beharangozó tartalmazza az esemény pontos megnevezését, helyszínét, esetleges logóját, internetes, postai és telefonos(fax) elérhetőségét, a szervező intézményt, a szervező személy(ek) nevét és az esemény jelentőségét az archeometriát művelő kutató vagy az archeometria iránt érdeklődő számára. A beszámolók a fentieken kívül értelemszerűen tartalmazzák az esemény krónikáját, az archeometriai kutatásban is értékelhető új információkat, a megjelent konferencia- vagy abstract-kötetek elérhetőségét (különösen ha interneten is elérhető).

A rövid tanulmányok közlésének célja a legújabb eredményeknek a szakmai közönséggel történő gyors ismertetése. A rövid tanulmányokra alapvetően a szakcikkekre meghatározott formai és tartalmi követelmények vonatkoznak azzal a megszorítással, hogy szerkesztett formában nem haladhatják meg a 2 nyomtatott oldalnyi terjedelmet, beleértve minden hozzátartozó ábrát, táblázatot és hivatkozást. A rövid tanulmányok közléséhez 1 szakmai bíráló pozitív véleménye szükséges.

A könyvismertetések közé a nemzetközi vagy hazai irodalomban megjelent, archeometriai tárgyú könyveknek, tanulmányköteteknek, monográfiáknak, albumoknak, adattáraknak (pl. CD-ROM) a hazai szakmai és érdeklődő közönség számára történő magyar nyelvű ismertetései tartoznak. A könyvismertetések nem kerülnek a szokásos bírálati folyamatba, a megjelenésről a szerkesztőbizottság közvetlenül dönt. Terjedelme maximum 1 oldal legyen.

Ide tartoznak az előre nehezen meghatározható tartalmú közlések, pl. szerkesztőségi közlemények, olvasói levelek, szervezeti változásokról, pályázati lehetőségekről, oktatásról szóló híradások, és sajnos a nekrológok is.