Molnár Gábor* – Pattantyús-Á. Miklós** – Székely Balázs*

(*ELTE FFI Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport, **Eötvös Loránd Geofizikai Intézet)

A terület régészeti vizsgálatát megelőző vizsgálatokat végeztünk a helyi önkormányzat megbízásából Badacsonytomajon, a Rétdomb néven nyilvántartott területen, a melyről a Veszprém Megye Régészeti Topográfiája többek közt azt írja, hogy “Valószínűleg egy kisebb villa rustica állt e helyen”. A mérések célja parcellázásra, illetve szabadidőpark kialakítására alkalmas területek megállapítása, vagyis a régészetileg perspektivikus területek lehatárolása volt.

A vizsgált terület északi részén a földradar módszer alkalmazásával, sikerült behatárolni a törmelékes zónákat, más helyen pedig feltérképezni az épületek elhelyezkedését, sokszor teljes kontúrját.

A vizsgált terület déli részét az utóbbi fél évszázadban feltöltötték, ezért a földradaros vizsgálatokat nem lehetett elvégezni. Ezen a területen az 1950-es évekből származó – a feltöltés előtti állapotot tükröző -- légifelvételeken sikerült vonalas objektumokat azonosítani. Ehhez a területről az 1950-es évek elején térképezési céllal készült, a Hadtörténelmi Levéltár Térképtárában őrzött légifelvételeket használtuk fel. Első lépésben a fekete-fehér légifelvételeket beszkenneltük. A beszkennelt felvételeket a térinformatikai rendszerbe illeszthetőség céljából ortorektifikáltuk. Az ortorektifikációhoz, vagyis a felvételek térképi vetületbe transzformálásához definiáltuk a felvételekhez tartozó kameramodellt. A tágabb környék domborzati modellje és topográfiai térképről felvételenként 10-12 illesztőpont segítségével sikerült a felvételeket 1-2 méteres hibával beilleszteni, ami a felvételek 1 méteres képpontméretének nagyságrendjébe esett. Az adott időszakban készült valamennyi felvételt ortorektifikáltuk. Ezeken a felvételeken vektorizáltuk a szemmel jól azonosítható vonalas objektumokat. Némely felvételen jól azonosíthatóak voltak ezek az objektumok, más felvételeken pedig egyáltalán nem sikerült az azonosítás. Ennek egyik oka az, hogy a felvételek eltérő időpontokban (évben, hónapban, napszakban) készültek és ez mind a megvilágítási viszonyokat, mind a területet borító növényzet állapotát nagyban befolyásolta. A másik ok pedig a ránézési irány hatása: attól függően hogy a vizsgált objektum a térképezési célú függőleges kameratengellyel készült felvétel melyik részén (közepén vagy szélén) van, a régészeti objektumokhoz köthető terepegyenetlenségek máshogy jelentkeznek.

A fenti módszerrel a légifelvételek azonosított vonalas objektumok a földradarral felmért részen is folytatódnak, és egy téglaalap alakú épület falaival jó egyezést mutatnak.