RÉGÉSZETI KERÁMIÁK VIZSGÁLATA PROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALÍZISSEL
Kasztovszky Zsolt1, T. Biró Katalin2, Gherdán Katalin3
1MTA Izotópkutató Intézet, 1525 Budapest, Pf. 77., kzsolt@iki.kfki.hu
2
Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16., tbk@ace.hu3
ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány sétány 1/c., gherdan@vartech.hu
A PGAA alkalmazhatóságát a kerámiák archeometriájában korábban Kolumbus előtti venezuelai szobrok vizsgálata során igazoltuk [1]. A PGAA – mint roncsolásmentes ”tömbi” módszer – jól használható a kerámiák összes fő- és néhány nyomelemének mennyiségi meghatározására. Osztályunk részt vesz a magyarországi neolit kerámia lelőhelyek felmérését célzó MÖB-DAAD együttműködésben, valamint egy inkább módszertani jellegű IAEA ”Coordinated Research Project”-ben [2].
A MÖB-DAAD projekt keretében különböző kerámia töredékeket és talajmintákat elemeztünk PGAA-módszerrel. A leletek a Szarvas-Endrőd és Tiszalúc térségében feltárt neolit településekről származnak. Eddig Tiszalúcról 11 kerámia- és 10 talajmintát, Szarvas-Endrődről pedig 15 kerámia- és 2 talajmintát mértünk.
Eredményeink szerint a mintákban meghatározhatók a következő fő összetevők: SiO2, TiO2, Al2O3, Fe2O3, MnO, MgO, CaO, Na2O, K2O. A legtöbb esetben a nyomelemek közül a B, Cl, Sc, V, Co, Cr, Nd, Sm, Eu és Gd mérhetők. A PGAA-val vizsgált minták többségét röntgen-fluoreszcens analízissel (XRF) és hagyományos neutronaktivációs analízissel (INAA) is elemezték.
Előzetes eredményeink szerint a PGAA és az XRF eredmények jól egyeznek a közösen mérhető elemekre. Bár az XRF érzékenysége a legtöbb kémiai elemre jobb, a PGAA-módszer egyedi lehetőséget nyújt a bór- (B) és a hidrogén- ill. a víztartalom meghatározására. Bár az eddigi mintaszám még nem elegendő, a kerámia- ill. talaj összetétel adatainak átlagai azt mutatják, hogy a kerámiák Cl- és B-tartalma szignifikánsan magasabb, míg Mn-tartalma alacsonyabb a környezetében talált talajhoz képest.
Ezen túlmenően PGAA-val vizsgáltuk a kiégetés hatását az agyag összetételére. Két pár agyagminta összetételét mértük 700 ºC-on történt kiégetés előtt és után. Eredményeink szerint az égetés csak a minta víztartalmát változtatja számottevően, a többi összetevőben nem mérhető változás.
Részt vettünk az IAEA által szervezett laborok közötti összemérésben, melynek során egy kínai porcelán referenciamintát elemeztünk PGAA-módszerrel. Az összemérés eredménye szerint a PGAA-val meghatározott koncentráció értékek – a Na kivételével – jól egyeznek a névleges adatokkal. Az utóbbi eltérés magyarázata és a korrekciós faktor bevezetése folyamatban van.
Irodalom