Kerámia, patics és a helyi agyagos üledék összehasonlító petrográfiai és geokémiai vizsgálati eredményei Szarvas és Endrőd lelőhelyeken (Körös kultúra, DK-Magyarország)

Szakmány György – Starnini, Elisabetta:

kivonat

Az előadás a kora neolit Körös kultúra jellegzetes területén, Szarvas és Endrőd térségében előforduló kerámiák, más, agyagos nyersanyagból készült műtárgyak (paticsok, “hálósúly”) valamint a lelőhelyek közelében előforduló, potenciális nyersanyagnak számító helyi agyagos üledékek petrográfiai és geokémiai feldolgozásának eredményeit ismerteti.

A kerámiák szendvics szerkezetűek, finomszemcsések, szeriális-gyengén hiátuszos szövetípust mutatnak. A kerámiák nem plasztikus elegyrészei nagyon hasonlítanak a paticsok és a “hálósúly”, valamint a helyi agyagos-aleuritos pleisztocén, illetve holocén üledékek, illetve azokon kialakult talajok törmelékszemcséire. A kerámiák és paticsok soványítóanyagként csak növényi eredetű szervesanyagot, elsősorban pelyvát, illetve fűféléket tartalmaznak, amire a jellegzetes pórusalakokból és a fitolitok vizsgálati eredményeiből következtethetünk. A kerámiák kizárólag mészmentes, az egyéb agyagos eredetű leletek részben karbonátmentes, részben karbonátos nyersanyagból készültek. A kerámiák kémiai összetétele egy viszonylag szűk területre koncentrálódik, ezzel szemben a paticsok változatosabb összetételt mutatnak. A pleisztocén és a holocén üledékek geokémiai összetételük alapján némileg különböznek egymástól, és mind a kerámiák, mind a paticsok összetételénél szélesebb tartományt ölelnek fel. Összességében megállapítható, hogy a kerámiák és a paticsok helyi nyersanyagból, különösebb anyagelőkészítés nélkül készültek, azon belül a kerámiákat a leginkább agyagos (legnagyobb Al-tartalmú) helyi finomszemcsés üledékekből készítették.