A töredékeibõl összeillesztett pohár 1980-tól az egri vár történetét bemutató tárlaton látható. A 2001-ben feléújított tárlaton mint “antik római üvegpohár” szerepel, ennek alapján az egri vár védelmének 450. évfordulója tiszteletére megjelent album is így hozza. Véleményünk szerint az üvegpohár figyelmesebb vizsgálata egészen más eredményre vezet.

A tárgy halványkék színû, áttetszõ, vékonyfalú, kúpos formájú, enyhén aszimetrikus testû, töredékekbõl összeillesztett üvegpohár. Kissé kihajló pereme legömbölyödik, felsõ harmadában vízszintesen körbefutó üvegszálrátétes díszítés, melyhez halványzöld, üvegkarikával díszített függõlegesen álló fülek kapcsolódnak.

A pohár elsõ mûszeres vizsgálatát az MTA Geokémiai kutatóintézetben végeztük el elektron-mikroszondával. A vizsgált üvegpohár világoskék testének és a rajta levõ zöld üvegkarikáknak azonos az alapüveg összetétele, a káliüvegek csoportjába tartozik. A zöld karikákat rézzel színezték, míg a kék testet feltehetõen kobalttal, utóbbit azonban nem sikerült kimutatni. Az alapüveg kémiai összetétele nagy hasonlóságot mutat egy XV. század végére datált budai kobaltkék tállal, egy XVI. századra keltezhetõ visegrádi kobaltkék kehellyel, és egy XVI. századi soproni kehelylelettel. Mindezek a hasonlóságok arra utalnak, hogy a vizsgált pohár a XV. század végén vagy a XVI. században készült, nem kizárt, hogy Magyarországon, de minden bizonnyal közép-Európában.

Mivel az elektron-mikroszondás vizsgálat a kék szín eredetére vonatkozóan nem adott értékelhetõ információt, más mérési eljárásokkal próbálkoztunk. A további vizsgálatokat részecskék által keltett röntgenemissziós (PIXE) spektrometriával végeztük el, a KFKI Részecske- és Magfizikai kutatóintézetben. A PIXE speciálisan mûtárgyak és régészeti leletek vizsgálatára kidolgozott változata a kihozott nyalábos PIXE módszer, mellyel nagyobb méretû tárgyak is mintavétel nélkül és különösebb mintaelõkészítés nélkül vizsgálhatók. A PIXE mérésekkel egyértelmûen kimutattuk, hogy a pohár kék testének színezõanyaga kobalt. A karikák zöld színezõanyagaként használt rezet a PIXE mérés is megerõsítette. A kék részekben a kobalt mennyisége mintegy tizede a zöld karikákban található réz mennyiségének. Ennek alapján megállapítható, hogy az itt használt színezõanyagokból a kékre színezéshez egy nagyságrenddel kisebb mennyiség szükséges, mint hasonló tónusú zöld elõállításához.

A középkori Európában 3 kobaltbánya ismert. Az ércekben található szennyezõk, nyomelemek a különbözõ bányákban eltérõek lehetnek, melynek elemzésével a bánya is azonosítható lehet. Mivel a nyomelemek vizsgálatára a kihozott nyalábos PIXE módszer érzékenysége nem bizonyult elegendõnek ezek vizsgálatát hagyományos PIXE méréssel végeztük el a pohár kék testének egy restaurálás során még nem visszaragasztott darabkáján. A meghatározott nyomelemek teljes egyezést mutattak az irodalomban a Német Érchegységre jellemzõ összetétellel. Ennek alapján a színezésre használt kobaltérc eredetét nagy valószínûséggel beazonosítottuk.

Az eddig alkalmazott elmezõ módszerek egy néhány tíz mikron vastagságú felületközeli rétegbõl hoztak információt. A tömbi összetétel meghatározásával ellenõrizhetõ a tárgy anyagának mélységbeli homogenitása. Ezt a vizsgálatot prompt gamma aktivációs analízissel végeztük el at MTA Izotópkutató Intézetben. Az így kapott eredmények teljes egyezést mutattak az elektron-mikroszondás illetve a PIXE analízis eredményeivel.

Az alkalmazott többféle analitikai módszer egymást kiegészítõ alkalmazása a nagyban hozzájárult a vizsgált tárgy alaposabb és több részletre kiterjedõ megismeréséhez.