(4) ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Egy kutatási projekt futamideje alatt rengeteg adat gyűlik össze a szakirodalom feldolgozása, terepi munka, különböző mérések, laborvizsgálatok és szimulációk kiértékelése alapján. A projekt befejezése után ezeket a “nyers” adatokat általában nem publikálják, hanem – gyakran különböző formátumú adatbázisokban és különböző médián – analóg módon vagy digitálisan tárolják az egyes kutatóhelyeken. Ezek az adatok tulajdonképpen bármely tudományos kutatás számára rendelkezésre állnának, de legtöbbször csak az adott kutató rendelkezik információval az adatok mennyiségéről, minőségéről, tárolási módjáról. Ez a tény nehezíti azt is, hogy a gyűjtött adatok igazolják a publikációk következtetéseit, és teszi majdnem lehetetlenné azt, hogy más kutatók, az adott kutatással összefüggő kérdésekben a vonatkozó adatokat korlátok nélkül használni tudják. Így néha feleslegesen ismételjük ugyanazokat a munkafolyamatokat; szükségtelenül használják az adott mérőberendezés erőforrásait. A kutatókkal szemben ugyanakkor elvárás lenne, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az eredeti adatokat, azonban az eredeti, nyers adatok publikálására más szabvány érvényes, mint a szakcikkekre: a felhasználás-orientált adatok elraktározásának jól szervezettnek, nemzetközi szabványoknak megfelelőnek kell lennie, és az adatok olyan megbízható adatközpontokban, archívumokban kell kartotékolva lenniük, ahol ezeket hosszú időn keresztül őrzik és gondozzák.

A kutatási adatok koordinált és egyértelmű elérhetősége minden szakember szolgálatára válik, aki interdiszciplináris és nemzetközi projektekben vesz részt. A nyers adatok elérhetősége az adott kutatási projekt eredményeit is értékesebbé és fontosabbá teheti.

Bölcsészek, restaurátorok, muzeológusok és más e téren tevékenykedő specialisták (pl. gyűjtemények koordinátorai) alapvetően érdeklődnek az elsődleges adatok visszakereső rendszerei iránt.

Projektünk célja olyan tudományos szempontból és technikailag fejlett és könnyen hozzáférhető adatmenedzsment-rendszer kifejlesztése a márványok témájában, amely felhasználóbarát felülettel, a bevitt adatok minőségellenőrzésével, a szakszerű tárolás, és a felhasználók közötti információcsere lehetőségével rendelkezik. Ehhez szükséges a rendszer innovatív, hatékony és gyakorlatorientált fejlesztése, egy jól átgondolt archiválási rendszer, és a nagy mennyiségű adat széleskörű terjesztése. Továbbá a rendszernek gyakorlati tanácsokat kell nyújtania a mintákon végrehajtott különféle technikákról, illetve ezen eredmények egymás közötti ill. más irodalmi adatokkal való összehasonlítási lehetőségeiről.

Az információtechnológia fejlődése lehetővé teszi egy ilyen általános informatikai rendszer létrehozását, mely tartalmazza a már létező elemzéseket és eredményeket, nemcsak a márványbányák, és -lelőhelyek, hanem régészeti tárgyak és építészeti elemek tekintetében is.

Koncepcionálisan szándékunkban áll mindkét típusú kiindulási anyag elemzéseinek és eredményeinek integrálása, lehetőséget adva arra, hogy az eredményeket azonos módon kezelhessük. Ez növeli a rendszer értékét abból a szempontból, hogy új kutatási területek, kérdésfeltevések esetében segítséget nyújt ezek kidolgozásában. Másfelől az integráció lehetségessé teszi azt, hogy anyagigényes, időigényes és drága méréseket ne kelljen megismételni.

A kifejlesztett rendszer célja az, hogy segítséget nyújtson az adatok összehasonlításában, származási hely meghatározásában és körülhatárolja, mely információk hiányoznak adott lelőhelyről, nyersanyagról. A rendszer integrálja a nyersanyagról szóló adatokat (“geological samples”) a régészeti, illetve művészettörténeti tárgyakon végzett megfigyelések, mérések adataival (“archaeological samples”) A rendszer mindkét típusú mintát ugyanúgy kezeli, kivéve a minta leírását, ahol tartalmi különbségek vannak a földtani és régészeti/művészettörténeti/építészeti minták között.

Minden rekord tartalmazhatja a következő tulajdonságokat: minta azonosító; szín, szöveti elemzések, kőzettani és ásványtani leírás, kémiai összetétel, izotópgeokémiai vizsgálatok, mérnökgeológiai vizsgálatok, stb. A földtani minta esetében a földtani besorolás (kor, fácies) jelenik meg új szempontként; régészeti és művészettörténeti minták esetében a tárgyak régészeti ill. művészettörténeti leírása, származásvizsgálati eredményei, konzerválási és restaurálási tapasztalatok rögzítése lehetséges.

A rendszerben a további módosítások és kiegészítések adatveszteség nélkül lehetségesek. A felhasználók igényei, tapasztalatai és észrevételei alapján a rendszert új funkciókkal bővítjük. Mindazonáltal a módosításokat úgy hajtjuk végre, hogy ne akadályozzák az előző adatokkal és alkalmazott módszerekkel való összehasonlításokat.