Trójában a későbronzkor vége és a koravaskor eleje egy sor katasztrófa majd újjáépítés nyomait viseli magán. A VIIb2-es településszintben (kb. 1100-1000 Kr.e.) egy új edénytípus jelenik meg, ami számos trákiai és a Balkánon található ásatásról úgyszintén előkerült ebből a korszakból. A kerámiacsoport vizsgálatakor az elsődleges kérdés, hogy mi volt a lehetséges kapcsolat a Trója és a Balkánon található többi település között? Vajon a csomós kerámiát a Balkánról szállították Trójába vagy csak a készítési technológia vándorolt és az edényeket helyben készítették, helyi anyagokból?

A fenti kérdések megválaszolására számos kerámiatöredéket és geológiai mintát gyűjtöttünk be Trójából, Trákiából (Menekşe Çatagi) és bulgáriai régészeti lelőhelyekről (Sborianovo, Diadovo, Ovcarovo, Chal).

A cserepek és geológiai minták csoportosításához és meghatározásához petrográfiai (modális mérés) és geokémiai vizsgálatokat (RFA, radiogén izotópok) végeztünk el. A soványító anyag mérése mikroszkópban, négyzetes hálóval történt

A petrográfiai, modális mérések alapján a cserepeket nyolc fő- és számos mellékcsoportba soroltuk be. A minták legnagyobb gyakoriságban a következő ásványokat: monokvarc, elsődleges kalcit, (káli)földpát, csillám, epidot, amfibol, gránát és opak klasztok, valamint kőzettöredékeket tartalmazták: polikvarc, plutonit, vulkanit, vulkáni üveg, ARF, fillit és homokkő. A geográfiai közelség és a hasonló geológiai felépítés miatt, nem minden esetben volt a töredékek egyértelmű származási helye megadható.

Következő lépésként röntgenfluoreszcens analízissel meghatároztuk a minták kémiai összetételét, hogy a petrográfiai csoportosítást tovább finomítsuk. Ezen adatok alapján a legtöbb minta jó korrelációt mutat a helyi üledékekkel, így ezek nagy valószínűséggel helyben készítetteknek tekinthetőek. Továbbá megállapítottuk azt is, hogy néhány dél-bulgáriai cserepet nagy valószínűséggel nem helyben, hanem Észak-Bulgáriában készítettek.

Azoknak a cserepeknek, melyeket a fent említett módszerekkel nem lehetett egyértelműen besorolni a hovatartozásukat illetőleg, a radiogénizotóp-arányaikat (87Sr/86Sr, 143Nd/144Nd) mértük meg. Az eredményeket összehasonlítottuk bulgáriai, trákiai és trójai helyi üledékek és kerámiák izotóp-összetételével.

A vizsgálatok elvégzésénél figyelembe vettük a cserepekben található nyomelem gazdag (pl. vulkanit) soványító anyagok befolyásoló hatását, amit eredményesen csak a fent említett módszerek együttes alkalmazásával tudtunk kiszűrni és a minta konkrét származási helyét megadni.