KORA NEOLITIKUS KERÁMIA KÉSZÍTÉS MAGYARORSZÁGON: A KÖRÖS ÉS A STARČEVO KULTÚRA KERÁMIÁINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA

SZAKMÁNY, Gy.* - GHERDÁN, K.*- STARNINI, E.**

* ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Budapest

** Department of Archaeology and Classical Philology, University of Genoa, Italy

Néhány éve foglalkozunk a koraneolitikus Körös valamint Starčevo kulturák Magyarország területén előforduló kerámiáinak archeometriai vizsgálatával Szarvas és Endrőd illetve Vörs lelőhelyeken, amelyek a Krisztus előtti VI. évezred elejére és közepére datálhatók (Makkay 1989; 1992; Bökönyi 1992; Kalicz et al. 1998; Whittle et al. 2002).

Ez a munka elsősorban a kerámiák nyersanyagáról és készítési technológiájáról kapott eddigi ismereteinket foglalja össze, különös tekintettel a készítési technológia összehasonlítására a két területen. Vizsgálataink során polarizációs mikroszkóppal petrográfiai elemzéseket, röntgen pordiffrakciós elemzést, röntgen-fluoreszcens és neutronaktivációs analízissel végzett kémiai elemzést, scanning elektronmikroszkópos vizsgálatokat valamint elektronmikroszondával ásványkémiai vizsgálatokat végeztünk.

Mindkét kultura kerámiái általában finomszemcsések, szeriális, esetenként gyengén hiátuszos szövetűek, viszonylag erősen porózusak. Soványítóanyagként csaknem kizárólag növényi eredetű anyagot használtak, feltehetően ocsút. Esetenként a kerámiákban gömbölyded, néhány milliméteres fekete gumók figyelhetők meg. A kerámiák összetétele, szövete alapján a nyersanyaguk feltehetően agyagos aleurit illetve aleuritos agyag lehetett. A fekete gumók zónás felépítése, vasban való gazdagsága alapján a kerámiák készítéséhez részben agyagban gazdag talajt is használtak.

A kerámiák kiégetési hőmérséklete alacsony volt, nem érte el a 700-750oC-t. Szabad szemmel is jól megfigyelhető a kerámiák “szendvics” szerkezete, vagyis a belső, fekete-sötétszürke részt kétoldalt vékonyabb-vastagabb barnásvörös szegély övezi. A fentiek viszonylag gyors felfűtés mellett viszonylag rövid idejű hőntartásra utalnak.

A két kultúra kerámiáinak összehasonlító vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a korai neolitikum idején a kerámiakészítés módszere (nyersanyagfelhasználás, technológia) hosszú ideig és viszonylag nagy területen hasonló volt, ez az egyes kultúrák közötti szoros kapcsolatra utalhat.

Munkánk a magyar-olasz kormányközi TéT együttműködés 2004-2007 projekt keretében készült.