Számos módszert dolgoztak már ki a fehérmárvány műtárgyak és építőanyagok származásvizsgálati kérdéseinek tisztázására. Ezen eljárások alkalmazásának a célja az, hogy a különböző márványbányák anyagának sajátos jellemzőit meghatározzuk, de legalábbis képesek legyünk meghatározott földrajzi régiók szerinti csoportosításra.

Az itt bemutatott kutatás egy több módszert átfogó vizsgálati módszeregyüttes része, amelyet nyugat-anatóliai fehérmárványok származásvizsgálatára dolgoztunk ki. A műszeres anyagvizsgálat mellett az utóbbi években hangsúlyt kapott az anyag szöveti jellemzőinek vizsgálata is. A kvantitatív textúraelemzést (quantitative texture analysis, QTA), a kvantitatív szövetelemzés és a kalcitkristályok határvonal-mintázata fraktálvizsgálatának kombinációját (Perugini et al., 2003) alkalmaztuk nyugat-anatóliai fehérmárványokra.

A QTA előnye, hogy a vizsgálat ugyanannak a vékonycsiszolatnak a felhasználásával történik, mint amit a katódlumineszcenciás vizsgálatra amúgy is felhasználunk, így külön mintaelőkészítést nem igényel.

A vékonycsiszolati szövet jellege nagymértékben különbözhet a csiszolatnak a mintán belüli irányától. A szöveti kép három, egymásra kölcsönösen merőleges síkban még ugyanabban a mintában is jelentős eltéréseket mutathat anizotróp kristályfejlődés esetén. A régészeti műtárgyakból vett minták esetén azonban a mintának a nyersanyaglelőhelyen értelmezett irányítottsága természetesen nem ismert. Másfelől ugyanakkor a bányában található kőzetek tulajdonságait szeretnénk a régészeti objektuméval összehasonlítani, de leggyakrabban a műtárgyból csak nagyon kis töredék, darabka áll rendelkezésre, amely nem elegendő háromdimenziós csiszolatok készítésére. Ezért aztán fontos tudnunk, hogy milyen paraméterek alapján végezhető el az összehasonlítás, amelyek az esetleges anizotrópia miatti változékonyságra kevésbé érzékenyek.

Digitálisan feldolgozott vékonycsiszolati képeket használtunk fel bemenő adatként a kristályhatárok digitalizált körvonalaival együtt. Az így kinyert paraméterek alapján egymástól jól elkülönülő csoportok alakultak ki. Ezen csoportok különböző tektonikai, illetve földtani egységnek feleltethetők meg. Miután a kőzetmintákra ezt a csoportosítást definiáltuk, ezt a kategorizálást alkalmaztuk a régészeti leletek vékonycsiszolataira is, megállapítván így a feltételezett származást. Az eredményeket összevetettük a más módszerekből (izotópgeokémiából, nyomelem- és katódlumineszcens vizsgálatokból) származó csoportosításokkal. Ezen eljárások kölcsönösen támogatják egymást, mivel ennek együttes eredményeképp jól definiált származási csoportok alakulnak ki, és lehetőséget biztosítanak döntési fa kifejlesztésére. A döntési fa lehetővé teszi, hogy az egyes vizsgálati lépéseket olyan sorrendben végezzük el, hogy minden lépésnél új információt nyerjünk, és elkereljük a felesleges analitikai lépéseket. A digitális képalkotás és jellegmeghatározás számszerű eredményeket ad, ezért a különböző eredetű csoportokra vonatkozólag paraméter-intervallumok definiálására van mód.

Perugini, D., Moroni, B & Poli, G. (2003): Characterization of marble textures by image and fractal analysis. In: Lazzarini, L. (ed.): ASMOSIA VI - Sixth International Conference. Venice June 15-18, 2000, pp. 241-246.