Frédéric Bazile -- Sophie Grégoire

Equipe Archéologie et Ecologie de l’Anthropisation, UMR 5059, Montpellier

FredericBazile@aol.com

Összefoglalás

Franciaország déli területein az 1990-es évektől kezdve intenzíven foglalkoznak a kőzet-nyersanyag származási hely vizsgálatokkal. Ezek a vizsgálatok általában elszigetelt jelenségekkel foglalkoznak, a mögöttes struktúra feltárása nélkül.

2003 óta többek részvételével együttműködési programot indítottunk a Kulturális Minisztérium támogatásával ebben a rendkívül fontos témakörben, hogy feltárjuk a Földközi-tenger melléki paleolit népesség mozgásának és kapcsolatainak rendszerét.

Ezzel párhuzamosan, más nyersanyagok (kagylóféleségek, festékanyagok) ilyen irányú kutatásával is sikeresen foglalkozunk.

A szerzők módszertani megfontolásokat tesznek a gyors és kevéssé költséges módszerek alkalmazásáról, majd bemutatnak néhány aktuális problémát a másodlagos lelőhelyek hasznosítása tárgyában, mint a Costière du Gard, amelyet jelentős mértékben hasznosítottak a középső paleolitikum idején. Az innen származó anyag nagy területen elterjedt a felső paleolitikumban.

Bár egyelőre kevés az adat, megfigyelhető, hogy az alsó paleolitikumban is meglehetősen nagy területről szerzik be a nyersanyagot (Arago barlang), A beszerzési terület nagysága akár a100 km2-t is elérheti.

A felső paleolitikumban mintgy kétszáz kilométeres távolságból (kb. 1000 km2 felszínről) gyűjtik a nyersanyagot. Ez a Costière-i kovára vonatkozik, amely ismert a Keleti Pireneusokból (Spanyolország) is ismert.

Az eddigi nyersanyag-azonosítási vizsgálatok szerint (kova, kagyló, festékanyag, lignit) számolni kell a felső paleolitikum egyes kultúrái, pl. az alsó aurgnaci idején a Gardon völgy, vagy a magdaléni időszakban Languedoc keleti részének betelepülésével is.