Paleolit nyersanyag származási hely vizsgálatok Ukrajnában: megközelítési mód és első eredmények

Sergej Ryzhov, Vadim Stepanchuk, Igor Sapozhnikov

ryzh@univ.kiev.ua

 

Ukrajna területe meglehetősen gazdag kova-nyersanyag forrásokban, bár ezeknek a területi eloszlása egyenlőtlen. A földtani adatok szerint a pattintott kőeszközök készítésére alkalmas, jó minőségű izotróp kőzetek különösen a Kárpátalján, a Dnyeszter-völgyben, Észak- és Északkelet-Ukrajnában és a Krim félszigeten fordulnak elő.

Bár a nyersanyagforrások és a paleolit megtelepedési centrumok általában területileg egybeesnek, a a késő-középső és a felső paleolit nyersanyagmegoszlási kép némileg eltér és különféle regionális mintákat mutat, úgymint Kárpátalja, Közép-és Felső Dnyeszter, Középső Dnyeper, Kelet-Ukrajna és a Krím területén. A nyersanyagbeszerzés és azonosítás kérdéseit kevéssé vizsgálták még, nem csak az ukrán paleolit lelőhelyek szempontjából, hanem az őskor fiatalabb szakaszait illetően, egyaránt. A legnagyobb gondot a rendszeres terepi bejárások hiánya jelenti és a további összehasonlító vizsgálatok a régészeti leletegyüttesekkel, mind makroszkóposan és különféle vizsgálati módszerekkel.

V. Petrougne úttörő munkássága a Dnyeper folyó jobb partján (a folyótól nyugatra) számos kova-nyersanyagforrást és kovatípust tárt fel. A közelmúltban született tanulmányok jó példákat közölnek mind a helyi, a regionális és a távolsági kereskedelem köréből.

A Dnyeper középső folyásánál, Kanev környékén sokáig úgy gondolták, hogy a területen nem létezik elsődleges geológiai nyersanyagforrás. Az újabb kutatások során két területen is sikerült jó minőségű tűzkő nyersanyag előfordulást találni, ami lehetővé tette a helyi középső paleolit és felső paleolit nyersanyag-beszerzési stratégiák vizsgálatát.

A Bolsaja Vys folyó vidéke, a Déli Bug medencében a regionális szintű nyersanyagbeszerzési stratégia példája. A helyi kovaelőfordulások vizsgálata a közelmúltben lehetővé tette, hogy azonosítsuk a Vladimirovkai felső paleolit lelőhely alsó rétegeinek nyersanyagát, amelyek mintegy 80 km-es távolságból, a nyugatra fekvő elsődleges geológiai forrásokból származnak.

A középső Dnyeper vidékén a korai felsőpaleolit korú Mira lelőhelyen a nyersanyagvizsgálatok szerint az I és II szintben tűzkő és más kőzetnyersanyagok távolsági beszerzése volt megfigyelhető.

A Krím-félsziget keleti részén Sary-Kaya, Zaskalnaya V, VI e. kései középső paleolit lelőhelyek környékén a Biyuk-Karasu folyó völgyében mind elsődleges, mind másodlagos formában megfigyelhetők tűzkő kibúvások. A régészeti adatokkal való összevetés szerint itt rövid távon szállították a nyersanyagot.