Nyersanyagok, mint a vándorlási útvonalak jelzői: Mira (Közép-Dnyeper vidék) példáján
Vadim Stepanchuk, Victor Petrougne
Az előadás a Közép-Dnyeper vidéki Mira korai felső paleolit lelőhely nyersanyagmegoszlási vizsgálatainak első eredményeit mutatja be.
Mintegy 300 kova és egyéb kőeszköz petrográfiai vizsgálatát végeztük el az I és a II/2 rétegekből, immerziós polarizációs mikroszkóp segítségével.
A felső réteg (IA1-3 alegység) túlnyomó részét táblás, füstszínű és szürke kalcedonolit adja, amely a zárványok vizsgálata szerint egyedülálló Ukrajnában és a Kárpátalján. Ez a kovanyersanyag a Keleti Kárpátokból származik, mint a lelőhelyen talált nem kova anyagú kőeszközök nagy része, feltehetőleg a mai Románia területéről. A kalcedonolit eszközök megtartási állapota alapján feltételezhetjük, hogy elsődleges nyersanyagforrásból vagy alluviális törmelékből származnak, feltehetően felső kréta korú üledékből. Az Ia-b és I b alegységből kevesebb kőeszköz került elő. Sajátosságaik alapján sikerült azonosítani a pontos lelőhelyüket. Mira felső rétegeiből a következő kőzetféleségeket azonosítottuk: alsó cenomán korú kovaszivacs tartalmú kalcedonolitot, amelyet a mai Kosteshti város környékén gyűjtöttek a Prut folyó völgyében; kovaszivacsos és inoceramuszos felső cenomán tűzkövet, a mai Soroki város környékéről(Dnyeszter-völgy); reziduális szarmata korú kovakőzeteket és "opoka"-szerű kőzeteket a Baksala folyó torkolatvidékéről (Déli Bug völgye); helyi Krivoj Rog típusú kovát (Ingulets folyó völgye); kovásodott fát a mai Nikopol és Marganets városok környékéről (AlsóDnyeper völgy).
A mirai I réteg leletanyagában mind helyi, mind idegen eredetű nem kova anyagú kőzetek is előfordulnak. Paragenetikus eredetű zeolitosodott tufakőzetek, aktinolit- és amfibolit kőzetek megjelenése a Kárpátok felé mutat, mint az idegen eredetű kőzetek forrása.
A jó minőségű, homogén, kalcedon anyagú kovakőzetek szintén füstös szürke színűek, de ritkán tartalmaznak ősmaradványokat. Makroszkóposan és mikroszkóposan egyaránt hasonlítanak a nyugati (volhíniai) eredetű kalcedonolitokra. További mikroszkópos vizsgálatok szükségesek a lehetséges ősmaradványok, pl. apróhalak kovásodott maradványainak azonosítására. Ebben az esetben bizonyítható lenne a kőzetek kora, ami a volhíniai-podóliai kövakőzetek esetében turoni, és alátámasztaná az azonosítást.
A kovakőzetek sajátosságainak tipomorfológiai vizsgálata arra utal, hogy a Mira I rétegét hátrahagyó őskőkori vadászok nyugat-keleti irányban vándoroltak. Útjukat a mai Románia területén kezdték meg és nagyjából az adott földrajzi hosszúság (?) mentén átvágtak a Prut, Nnyester, Déli Bug és az Ingulec völgyén, végül megálltak a Dnyeper jobb partján. A felső és középső Dnyeszter völgyben gyakori nyersanyagok és az aldunai eredetű kovakőzetek hiánya megerősíti a mozgás irányáról mondottakat, amely összességében mintegy 750-770 kilométert tesz ki. A legtávolabbi nyersanyag dominanciája arra utal, hogy ez a mozgás igen gyors lehetett a Kárpátoktól a Dnyeperig.