Inka kori kerámiák petrográfiai vizsgálatának előzetes eredményei (Paria, Bolivia) /Preliminary results of petrographic investigations of Inca pottery (Paria, Bolivia)
Szilágyi Veronika1 - Szakmány György1 - Gyarmati János2
1ELTE TTK, Budapest
2
Néprajzi Múzeum, BudapestInka kori kerámiák vizsgálata izgalmas feladat, hiszen Dél-Amerika egyik legnagyobb, a spanyol hódítást megelőző kultúrájáról - a nagy számban előkerült lelet ellenére - még mindig kevés az ismeretanyagunk, különösen vonatkozik ez a kerámiák archeometriai feldolgozottságára. A több mint 900 000 km2 kiterjedésű birodalom egységes kerámiaformálási, -díszítési hagyományai - más tények mellett - az állam magas szintű szervezettségét tükrözik, ennek megítélésében jelenthet fontos előrelépést a kerámiák archeometriai vizsgálata.
Kutatásunk tárgyát egy Bolíviában feltárt, inka birodalmi központ, Paria, inka kori kerámiáinak kőzettani vizsgálata képezte. A vizsgálatok ebben az első lépcsőben a területen előforduló szórványleletek feldolgozására irányultak, előkészítve a további évek ásatási anyagából gyűjtött kerámiák rendszeres feldolgozását. Az elsődleges cél a kerámiakészítés során felhasznált nyersanyag azonosítása és az alkalmazott technológia (anyagelőkészítés, kiégetés) jellemzése volt. A felsorolt tulajdonságok alapján történt meg a minták csoportosítása is.
A kerámiavizsgálat első fázisát jelentő polarizációs (petrográfiai) mikroszkópos megfigyelések azt mutatják, hogy a megvizsgált edények általában jól kiégetett, hiátuszos szövetű, közepes porozitású kerámiák, amelyeknek uralkodó szemcsemérete azonban változatos (50-1000 µm). Gyakori a szöveti irányítottság. A leletanyag csoportosításának alapjául a kerámiák nem plasztikus elegyrészeinek összetételét választottuk, amely három fő csoportot jelölt ki. Az első kerámiacsoportra a szögletes ásványtörmelékek (kvarc, földpát, biotit) jellemzőek, kőzettörmelék csak ritkán fordul elő. A második kerámiacsoport a neutrális-savanyú vulkáni kőzetváltozatok (üveges alapanyag földpátkristályokkal, kőzetüvegszilánkok, hólyagos szövetű kőzetüveg) törmelékeit tartalmazzák változó mennyiségben, mellettük az előző csoportban említett ásványtörmelékek változatlanul előfordulnak. A harmadik kerámiacsoport példányaiban igen gyakori a jól kerekített agyagos-kőzetlisztes üledékes kőzettörmelék, ami mellett a fent említett ásványtörmelékek is megjelennek. Ezen edények szövete általában rendezetlen, jelezve, hogy a nyers agyagot nem dolgozták össze kellőképpen.
A háromféle kerámia nyersanyag eltérése arra utalhat, hogy egy területről, de azon belül különböző lelőhelyekről származó nyersanyagot munkáltak meg a fazekasok. Emellett első eredményeink annak lehetőségét sem zárják ki, hogy a kerámiák vagy azok nyersanyagának egy része más területről származik.
A kutatás további fázisában - a kerámiák régészeti feldolgozása mellett - komplex ásvány-kőzettani-geokémiai vizsgálatokat szeretnénk végezni a kerámia leletanyagból kijelölt mintákon, illetve a kapott adatokat helyi természetes üledékekkel és vulkanitokkal tervezzük összehasonlítani.
Kutatásunkat a T047048 számú OTKA pályázathoz kapcsolódva folytatjuk.