T. Biró Katalin (MNM), Gherdán Katalin (ELTE)

2003. október 26-november 2. között részt vettünk az EMAC '03 (European Meeting on Ancient Ceramics) konferencián Liszabonban.

A konferencia tárgya a régészeti és antik kerámia vizsgálata, elsősorban a készítési technológia szempontjából. A megközelítési mód interdiszciplináris, fizikai-kémiai, petrográfiai, geokémiai és etnoarcheológiai megközelítést együtt alkalmazva a régészeti kutatások eredményeivel.

Az EMAC tulajdonképpen az archeometria egyik speciális, és egyre dinamikusabban fejlődő területével foglalkozik; területi határait (a nevében is jelzett európaiságot) egyre inkább meghaladja. Mind a résztvevők között, mind a vizsgált témákban egyre több Európán kívüli szakember és leletegyüttes szerepel. A 2003. találkozón 20 ország, 4 kontinens mintegy 100 kutatója vett részt a részvételi lista szerint, a vizsgált terület Európán kívül kiterjedt a Közel-Keletre, Afrikára és Közép-Amerikára is. (1. táblázat). A kép még tarkább, ha figyelembe vesszük hogy több ország diákjai külföldi egyetemeken tanulva, annak képviseletében jutottak el a konferenciára. A tényleges résztvevők száma ennél ugyan kevesebb volt, de a megoszlás nagyjából jól tükrözi a szakma súlypontjait.

A fő témakörök a következők voltak:

• A - a kerámia készítés anyagi kultúrája, technológia, nyersanyagforrások kiaknázása és az elterjedés térbeli dimenziói kronológiai távlatban
• B - Kerámia kormeghatározás
• C - Kerámia anyagok jelentősége a fémművességben
• D - Kulturális antropológiai szempontok az egykori régi fazekasság vizsgálatához
• E - Etnoarcheológiai vizsgálatok tapasztalatainak alkalmazása a régészeti kerámiák kutatásában

A program szerint a legtöbb előadást az "A" témakörben tartották, bár a besorolás meglehetősen következetlen volt. A poszterek között a téma szerinti felosztást nem követték, és ez talán így volt jobb mert ezek a témakörök sok szempontból átfedik egymást.

A konferencia hivatalos nyelve az angol volt. A konferencia előadásait egy kötetben megjelentetik a szervezők.

Az előadások általában magas színvonalúak és látványosak voltak. A legtöbb előadó számítógépes prezentációval illusztrálta mondanivalóját, ami az előadások követését jelentősen megkönnyítette. Ebből a szempontból kiemelhetjük Martinón-Torres rendkívül élvezetes előadását, aki a középkori laboratóriumok hőálló kerámiáiról tartott előadást, a korabeli metszetek képanyagának megelevenítésével, amelyekhez bemutatta a tényleges régészeti párhuzamokat is.

Jellemző módon az előadások javánál az interdiszciplináris szemléleten belül is több, a feladat szempontjából optimális eszközök együttes használatát tartották célravezetőnek. Bevezető előadásában P. M. Day külön felhívta a figyelmet a megfelelő projekt-tervezés szükségszerűségére; ennek hatékonyságát számos, részben közreműködésével készült munkán mérhettük le.

Szerencsés módon kevés esetben, de az interdiszciplinaritás jellemző "gyermekbetegségei" is előfordultak.

Viszonylag kevés előadásnál figyelhettük meg, de még mindig jelen van az eredmények túlértelmezése, a vizsgálatok / összehasonlító alapadatok által nem kellően alátámasztott érvelés, sőt, különösen régész oldalról, a kritikátlan csodavárás. A konferencia családias, toleráns légkörére jellemző, hogy a többé-kevésbé sántító megállapításokat is jó szándékú, segítőkész közeg fogadta, ahol teljesen nyilvánvalóvá váltak a hiányosságok, de ez sohasem kapott személyes élt.

A konferencián magyar részről és magyar "színekben" ketten vettünk részt, Gherdán Katalin geológus, PhD hallgató az ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszékéről és T. Biró Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeumból; a további magyar résztvevők külföldi egyetemek és intézetek képviseletében vettek részt a konferencián (Pintér Farkas, Tübingen; Kreiter Attila és Eszter, Southampton, Bezeczky Tamás, Ausztria). Azt lehet mondani, hogy összességében a magyar részvétel jelentősnek mondható, különös tekintettel arra, hogy korábban alig képviseltettük magunkat az EMAC munkájában. Saját előadásunk és poszterünk Vörs-Máriaasszony sziget több periódusra kiterjedő lelőhely leletanyagából a korai neolit kerámia petrográfiai vizsgálata és a korabronzkori kisapostagi kerámia díszítésének anyagvizsgálatával foglalkozott.

Részvételünket a konferencián az OTKA konferencia-támogatása, illetve a Mecenatúra alapítvány támogatta.

*téma szerint nem minden előadás sorolható adott földrajzi területhez, így a módszertani és kísérleti előadások jelentős része sem.