34th International Symposium on Archaeometry

Zaragoza, Spain 2004 május 3-7

1998-ban Budapesten rendeztük meg a régészetben és a műtárgyak vizsgálatában alkalmazott természettudományos módszerekkel, az archeometriai vizsgálatokkal foglalkozó szakemberek kétévente rendszeresen megtartott szakmai konferenciáját. Úgy tűnik, ez a rendezvény sikeresen mozgósította a hazai szakmai köröket: az azóta megrendezett archeometriai konferenciákon jelentős magyar részvétel volt megfigyelhető (Mexikó: 10 fő, Amszterdam: 11 fő), a Régészeti és Művészettörténeti Társulaton belül "Archeometriai Műhely" létesült, és az archeometria részévé vált a felsőoktatási képzési programnak, mind a régészet, mind a természettudomány (elsősorban, földtudományok) területén.

A 34. Nemzetközi Archeometriai Szimpóziumon is jelentős magyar részvétel volt megfigyelhető. Összesen 29 országból 244 regisztrált résztvevő vett részt a konferencia munkájában: ebből Magyarországról 10, külföldi egyetemeken tanuló/tanító kollégákkal együtt 13 fő vett részt a konferencián személyesen, és még legalább öten voltak érintettek az előadások illetve poszterek anyagában szerzőtársként. A résztvevők megoszlása a hivatalos részvételi lista szerint (1. kép) jól tükrözi a kutatás aktuális centrumait.

A konferencia szerkezete, tematikája a hanyományos felosztást követte: kormeghatározás, leletfelderítés és terepi régészet, technika és származási hely vizsgálatok (anyagfajtánként). Kiemelt tematikus szekcióként a mázak fejlődését és vizsgálatát jelölték meg a szervezők.

A súlyponti kérdések konferenciáról konferenciára változnak; ebben az évben, úgy tűnik, a legtöbb új eredményt a fémek vizsgálata hozta. Viszonylag erős volt a kormeghatározási szekció, az előző konferencián kiemelkedően fontos biológiai anyagok szekció viszont kevés témával képviseltette magát.

Az igazán jó előadások és poszterek jellemzője a komplexitás, a világosan megfogalmazott régészeti/történeti kérdés, annak megválaszolására alkalmas módszertan és összehasonlító adatok valamint a világos következtetések voltak. Sok munkában foglalkoztak obszidián vizsgálatokkal a világ különböző részeiről. Az anyagvizsgálati módszertan terén elsősorban a roncsolásmentes és a hordozható technikák alkalmazásáról esett szó. Ezzel kicsit összefügg, hogy a viszonylag alacsony költségű és nagyon sok információt tartalmazó kőzetmikroszkópiai technikák alkalmazására ritkábban került sor, akkor is, ha ezt a téma indokolta volna.

Az előadások és poszterek témakörök szerinti megoszlását a 2. kép szemlélteti, amelyben feltüntettük a magyar előadások megoszlását is. Szembetűnő, hogy a konferencia fő témájából (mázak) csak előadások voltak, a magyar előadások pedig a kő és a kerámia, valamint a biológiai anyagok témáira koncentrálódtak.

A magyar előadások és poszterek anyagát terveink szerint egy őszi "archeometriai műhely" előadó ülésen részletesen is bemutatjuk az érdeklődőknek (2004. szeptember 20).

A konferencia program és az előadások, poszterek kivonatai megtalálható a rendezvény hivatalos honlapján, amelyet még egy évig érhetnek el az érdeklődők (http://161.116.85.21/mainpage/index.htm). Az előadások teljes anyagát elektronikus kiadványban jelentetik meg a szervezők. A következő konferencia helyszíne Peking (Kína, 2005) illetve Quebec (Kanada, 2006) lesz.

T. Biró Katalin