Magyarországi archeometriai kutatások - rövid áttekintés
Az archeometria a régészetben, általában műtárgyak vizsgálatában használatos természettudományos (elsősorban, fizikai, kémiai és egyéb anyagvizsgálati) módszerek összefoglaló elnevezése.
A klassziku
s régészet elsősorban formai jegyekre építő tipológiai megközelítésben vizsgálja a tárgyakat: ez a vizsgálati szemlélet ma is nélkülözhetetlen és alapvető.A műtárgyakat, tágabb értelemben, kulturális örökségünk tárgyi emlékanyagát azonban nem csak formája, stílusjegyei, hanem anyaga és fizikai tulajdonságainak összessége is jellemzi, amelyekből megfelelő értelmezéssel történeti jelentőségű információ (is) kinyerhető.
Az archeometria – mára már hagyományosnak mondható nagy témakörei:
Az archeometriai kutatásokat – kimondva, kimondatlanul – a magyar ősrégészet, geológia, kémia úttörő nagy egyéniségei – Rómer Flóris, Pulszky Ferenc, Szabó József, Wart
ha Vince – már a 19. század második felében megpróbálták “honosítani” a hazai régészet eszköztárában. Rómer és Szabó József az archeometria máig kedvelt, klasszikus nyersanyagának, az obszidiánnak a kutatását szorgalmazták és indították meg világszinten úttörőnek számító közleményeikkel (1866-68, 1876).Pulszky Ferenc valóban “korszak-alkotó” monográfiája (1881), amelyben a kőkor és a bronzkor közé – anyagvizsgálati alapon – beillesztette a rézkort, szintén konkrét kémiai vizsgálatokon alapult.
A régészeti
anyag interdiszciplináris szemléletű feldolgozása különösen az erős természettudományos gyökerekkel rendelkező őskőkori kutatásoknak vált sajátosságává. Vértes László kézikönyvében (1965) külön fejezetet szentel a magyarországi ős- és középső kőkori lelőhelyek természettudományos adatainak felgyűjtésének.A modern anyagvizsgálati módszerek elterjedésének, fejlődésének következtében a fiatalabb korú lelőhelyek és leletanyag műszeres vizsgálata is fejlődésnek indult, különösen olyan kimondottan több tudományág határán álló területek esetében, mint az ipartörténet/iparrégészet, vagy a környezet egykori állapotával foglalkozó tudományok (ősföldrajz, környezetrégészet).
Az első összefoglaló munkák a 80-as években készültek el (Pécsi ed. 1982, 1987 Gömöri ed. 1980, 1984, Járó-Költő ed. 1988). Ez utóbbi vállalkozott az aktuális, egy kötetbe foglalható ismeretek mellett az archeometriával foglalkozó aktív szakemberek annotált bibliográfiájának összeállítására is. Ugyanez a szándék vezette a sorozat (“Archaeometrica
l Research in Hungary”) II. kötetének szerkesztőit, akik 1998-ra, a Budapesten megrendezett 31. Nemzetközi Archeometriai Szimpozium alkalmából megjelentetett kötetbe összegyűjtötték az I. kötet óta megjelent cikkek tematikus, annotált bibliográfiáját.Irodalom
GÖMÖRI J. ed. 1980 Iparrégészet/Industrial Archaeology (1980).
GÖMÖRI J. ed. 1984 Iparrégészet/Industrial Archaeology 2 (1984).
JÁRÓ--KÖLTŐ 1988 Járó M. - Költő L. eds., Archaeometrical Research in Hungary Budapest National Centre of Museums 1988 1-32
7KÖLTŐ—BARTOSIEWICZ 1988 Költő L. — Bartosiewicz L. (eds.) Archaeometrical Research in Hungary II. Kaposvár-Budapest, 1998 1-322.
PÉCSI – KORDOS 1987 Pécsi M. - Kordos L. eds., Holocene environment in Hungary. Contribution of the INQUA HNC to the XIIth INQUA Congress (1987) Budapest MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1-150.
PÉCSI 1982 Pécsi M. ed., Quaternary Studies in Hungary. (1982) Budapest MTA Földrajztud. Kut. Int.
PÉCSI 1987 Pécsi M. ed., Pleistocene environment in Hungary. Contribution of the INQUA HNC to the XIIth INQUA Congress (1987) Budapest MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1-237.
PULSZKY 1881 Pulszky, F., A rézkor Magyarországon. Budapest, 1881.
RÓMER 1867 Rómer Fl., Első obsidian-eszközök Magyarországon (First obsidian implements in Hungary). ArchKözl 7(1867) 161-166.
RÓMER 1878 Rómer Fl., Les silex taillés et les obsidiennes en Hongrie.. Congr. Int. d'Anthr. et d'Arch. Prehist VIII. Compte-Rendu 2(1878) Budapest 6-17.
SZABÓ 1867 Szabó J., A Tokaj-Hegyalja obsidiánjai (Obsidians of the Tokaj mts).. A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai 3(1867) Pest 147-172.
SZABÓ 1876 Szabó J., L'obsidienne prehistorique en Hongrie et en Grece.. Congr.Int. d. Anthr. et d. Arch. Prehist., Compte-Rendu II (1876) Budapest 96-100.
VÉRTES 1965 Vértes L., Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészet Kézikönyve I. (1965) Akadémiai Kiadó Budapest 1-385.