Múzeumi honlapok Magyarországon
T. Biró Katalin*- Rajczy Miklós**
* Magyar Nemzeti Múzeum,
tbk@ace.hu** Magyar Természettudományi Múzeum,
rajczy@bot.nhmus.huA világméretű pókháló (World-wide-web, www) a számítástechnika és a hálózati világ talán legnépszerűbb és legjelentősebb vívmánya, amelyet sokan magával az Internet-tel azonosítanak. A hálózaton megtalálható történeti összefoglaló szerint (
http://www.zakon.org/robert/internet/timeline) 1991-ben fejlesztette ki a CERN-ben (Európai Atomkutató Központ) Tim Berners-Lee fejlesztő mérnök. Alapja a HTTP protokol, aminek segítségével különböző Internet szervereken elhelyezkedő szöveg, kép és animációk egymással összeköthetők és egyszerű "kattintással" behívhatók. A rendkívül egyszerű kezelhetőség és a változatos komplexitású tartalom hozzájárult ennek a közlési formának igen gyors elterjedéséhez.Magyarországi múzeumi viszonylatban elsőként a Magyar Nemzeti Múzeum honlapját készült el, 1995 szeptemberében, azután fokozatosan bővült a magyar múzeumi jelenlét a világhálón. Az utóbbi három-négy évben robbanásszerű fejlődés történt, és ma már több száz múzeumi jellegű magyar honlap van az interneten.
Minden egyéb publikációs formához képest a web hihetetlenül friss és dinamikus. Ez óriási lehetőséget és egyben feladatot jelent a naprakész tájékoztatásban. Előadásunkban a weben történő megjelenítés múzeumi vonatkozásait tárgyaljuk, a következő szempontokból:
- technikai megvalósítás: ki, kik, milyen technikai háttérel üzemeltetnek múzeumi honlapokat Magyarországon
- tartalom: milyen lenne az "ideális" múzeumi honlap tartalma, és hogy viszonyul ehhez a jelenlegi gyakorlat
- fellelhetőség, használhatóság: hogyan épül be a múzeumi honlapok világa a magyar és a nemzetközi világháló elemei közé
- visszajelzések: a web megteremti a lehetőséget a közönséggel való közvetlen kapcsolatfelvételre, ami a múzeumi munka - különösen a közönségkapcsolatok - új dimenzióit nyitja meg. Készen áll-e a múzeumi világ erre a kihívásra?
A világhálón többféle módon keletkeznek katalógusok, mutatógyűjtemények a múzeumi honlapokról. Az egyik megoldás az, amikor a múzeumok maguk iratkoznak fel egy központi helyen. Ilyenkor az információt az illető múzeum teszi fel a kiszolgálóra, a szolgáltató a sablonokat szolgáltatja illetve a feltett információhoz mutatórendszert, keresőfelületet készít. Az ilyen hely általában komolyabb információmennyiséget is nyújt a feliratkozott múzeumokról. Az sem ritka, hogy a múzeumnak nincs is saját honlapja, hanem erről a szolgáltatóról teszi közzé információit a világhálón. A legismertebb ilyen szolgáltató a düsseldorfi Museums Of The World (
http://www.museum.com).A másik megoldás az, amikor a mutatógyűjteményt országonként a múzeumi szakma hozza létre és az országos listákat egy központi szolgáltató világkatalógusba szervezi. Ilyen esetben csak a mutatórendszer létezik különféle szempontok szerint rendezve. A legismertebb ilyen világkatalógus az ICOM által üzemeltetett Virtual Library museum pages (
http://www.icom.org/vlmp) Itt a magyarországi múzeumok listáját az Archeocomp Egyesület állította össze és tartja fent.A harmadik "megoldás" a különféle idegenforgalmi szervek és szervezetek által összeállított (összetákolt?) listák, amiknek a múzeumi szakmához nincs közvetlen kapcsolata, ezért gyakran komoly hibákat is tartalmazhatnak.
Elemi érdekünk, hogy a nagyvilág a múzeumokról hiteles, szakmailag megalapozott, a múzeumok által kontrollált információt kapjon. Ezért azonban a jelenleginél sokkal többet kell tennie a szakmának.