A szerző Karcsú (Krecso) Antal Vásárúton (Pozsony vármegye) született földműves család fiaként 1827. május 9-én. Gyermekéveit Gútán (Komárom vármegye) töltötte, az elemi iskolát ott végezte. Innen a révkomáromi hat osztályos bencés gimnáziumba került, majd 1845-ben lépett Szent Ferenc rendjébe Szécsényben. Vezetéknevét ekkor magyarosította, szerzetesi névnek pedig az Arzént választotta. Gyöngyösön tett szerzetesi fogadalmat 1849-ben, időközben Szegeden, majd Kecskeméten is tanult. 1850-ben Kalocsán szentelték pappá, akkortól - ahogyan ő is írja - “áldozár”. Mozgalmas évtized következett életében, gimnáziumokban tanított Gyöngyösön, Jászberényben, Szabadkán, majd hitszónok volt Kecskeméten és Egerben, de Füleken, Detken és Csányban is megfordult. Vácra 1863-ban került először, összesen negyed századot élt itt. Az 1868-69-es rövid megszakítást követően házfőnökként tért vissza a Ferences rendházba, ezt a pozíciót húsz esztendeig töltötte be. 1889-ben - nagy szomorúságára - Szolnokra helyezték, ott halt meg 1893-ban. Kívánságára testét visszahozták szeretett városába, s a váci alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Karcsú Antal Arzén jelentős történetírói tevékenységet folytatott - ahogyan egyik bírálója, Dudás Gyula a Századok 1891. kötetében írta - “tisztán nemes ambitióból”, vagyis minden anyagi támogatás és ellenszolgáltatás nélkül. Munkái egy részét, így a Vác város történetéről írt köteteit is, saját költségén nyomtatta ki. Nagy munkabírású, termékeny szerző volt, pozitivista szemlélete is az adathalmozásra ösztönözte. Fontosnak tartott minden általa fellelt információt, adatot, ezeket mind belefoglalta könyvei laza szerkezetű fejezeteibe. Nem végzett elemzéseket, rövid értékelései, megjegyzései gyakran erősen szubjektívek. Általánosan ismert, több kötetes munkái a pápaság múltjáról és a szerzetesrendek egyetemes történetéről írottak, de számos más témáról is értekezett.

A Vác történetéről írott könyve sok szempontból érdekes a város történetével foglalkozóknak. A téma feldolgozásába váci szerzetesként fogott bele, évtizedes gyűjtőmunka közben kötetenként készítette, alakítgatta a monográfiát. A helyi legendák szerint a levéltárból köpenye alatt csempészte haza, a kolostori szobájába a jegyzőkönyveket, régi iratokat, hogy éjszaka is tudjon dolgozni. Vác történetével kapcsolatban korábban nem készültek alapkutatások, ezek hiányában készítette Karcsú az “egyediratot”, vagyis az átfogó, monografikus igényű tanulmányt. Általában a magyar várostörténeti összefoglalók korát tekintve is úttörő, az első között van Karcsú váci műve, ami 1880 és 1888 között, kilenc füzetben jelent meg. Vác esetében egyben ez az első magyar nyelven fogalmazott, jelentős terjedelmű történeti írás, a korábbiak nyelve még latin, illetve német volt.

A könyvnek nem vált előnyére, hogy a szerző munka közben is változtatott a tervezett szerkezeten, a már lezárt, kiadott kötetek témáira vonatkozó újabb adalékokat is közölt a későbbiekben. Soha nem készült újabb kiadás, így a könyv mára ritkasággá vált, s a szakaszos megjelentetés miatt a fennmaradt példányok között is sok a hiányos, töredékes. Az eredeti könyv nincs mutatózva, használata ezért is rendkívül nehézkes. Ritkasága és nehéz kezelhetősége miatt a könyvben rejlő értékes adatok a helytörténeti kutatók által nincsenek teljesen kiaknázva.

A több mint száz éve megjelent várostörténeti munka természetesen nem tekinthető korszerű feldolgozásnak. A megjelenés óta eltelt időszak kutatási eredményeinek hiánya akkor is elavulttá tenné Karcsú könyvét, ha jelzett hiányosságai nem lennének. A könyv után mégis folyamatos az érdeklődés, hiszen hatalmas helytörténeti adattárat rejt, és a benne sokszor szó szerint közölt iratok egy része mára elérhetetlen, mert azóta megsemmisültek egyes dokumentumok.

A lehetőségeket áttekintve több megoldás kínálkozott az új kiadásra. Ezek közül számos szempontot figyelembe véve választottuk végül a CD-ROM feldolgozást.

Ha pusztán a könyv változatlan, új megjelentetésére törekszünk, az fényképezéssel, hasonmásként viszonylag egyszerűen megoldható. Nem rontunk és nem javítunk semmit az eredeti munkán, egyszerűen sokszorozzuk. Esetünkben mindenképpen javítani szerettük volna a kötetek használhatóságát, így mutatót és magyarázatokat, esetleg kritikai tanulmányt igényelt volna a papír alapú kiadás. Ezek valamelyest segítik a felhasználót, de hatalmas munkát igényelnek, s a befektetett energia nincs mindig arányban az eredménnyel.

Mérlegelni kellett, hogy mivel jár a kívánt mutatózás, értelmezés, tehát az eredeti szövegbe való erőteljes beavatkozás, vagy a számítógépes szövegbevitel lehetőségeinek kiaknázása. A szövegrögzítést követően digitális nyomdában kis példányszámban is elő lehet a könyvet állítani, így kettős célt is szolgálhat az új adatrögzítés. Megjelenhet CD-ROM formájában és papíron is a kívánt szöveg. Mérlegelendő volt a dolog anyagi háttere, a lemez készítésének - a szövegbevitelen túl - programfejlesztési igénye is van – segédprogram írása, szerkesztés, képszerkesztés, zene stb. -, valamint számításba vettük a nyomda, a borító, a csomagolás költségeit. Az igények és lehetőségek felmérésével a CD-ROM kiadását próbáltuk megvalósítani, nem mondva le a könyv alakban való megjelentetésről sem.

A szöveg számítógépre vitelének több útja kínálkozott. Először próbákat tettünk a szöveg gépi beolvasására. Az egykori nyomda kissé töredezett betűképe, az elszíneződött és néhol sérült papíralap, és a szerző régies írásmódja együttesen úgy megnehezítette a karakterfelismerő program munkáját, hogy a kézi javítás igénye nagyobb - és a hibákat tekintve kockázatosabb - volt, mint az új begépelésé. Így készítettük elő tehát az új kiadást.

Az eredeti munka nagyon kevés illusztrációval készült, a CD-ROM lehetőségei - és a felhasználó elvárásai - megkövetelték a sok illusztrációt. Több mint négyszáz képet, ábrát készítettünk elő a szöveghez illesztésre, és néhány zenei felvételt is választottunk aláfestésül.

A munka folyamatáról sem tanulságok nélküli beszámolni. A könyvről az alábbi alapadatok álltak rendelkezésre: a kilenc kötet közel 1900 oldalt tartalmaz, az oldalankénti átlagos leütések száma 3500, így az összes leütések száma hozzávetőleg 6,6 millió. Illusztráció összesen az utolsó kötethez kötött 10 tábla volt. Ezek alapján kértünk információkat, és készítettünk költségelemzéseket.

Az előkészítő munka közben három helyről kaptunk pozitív visszajelzést a pályázati, támogatási kérelmünkre, de az adott év saját költségvetéséből sajnos semmit nem rendelhettünk ehhez. Így a támogatások együtt sem fedezték a CD-ROM bekerülési költségeit. Dönteni kellett, hogyan tovább. Ha az adatbevitelnél félbehagyjuk a munkát, az a kutatók számára már lemezről kezelhető, kereshető szöveg, de a pályázati feltételeknek nem teszünk eleget, nem produkálunk feldolgozott, nagy példányszámú terméket, így nem kezdhettünk bele az átvett összegek felhasználásába.

A tájékozódás során több ajánlattevő közül a CD megjelentetésben már jártas, referenciákkal rendelkező Enciklopédia Humana Egyesületet találtuk a legjobb partnernek. Néhány előfizető és a feldolgozást végző Egyesület biztosította a lemez megjelenéséhez hiányzó összeget, így már megkezdhettük a munkát, elkészülhetett a tervezett lemezmennyiség.

A Karcsú-féle várostörténet CD-ROM feldolgozása esetünkben előtanulmánynak is tekinthető egy korszerűbb, az újabb kutatásokon alapuló várostörténeti összefoglaló lemezen történő megjelentetéséhez. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a múzeumokban - a gyűjtemények digitális feldolgozása és megnyitása mellett - a ritkán fellelhető, vagy nyomtatásban meg sem jelent történeti munkák, dokumentumok, adattári anyagok is igénylik a digitális közzétételt.