A római kori Magyarországon, Pannonia Valeria nevű későantik provinciájának belsejében 1969-1971 és 1981-1994 között egy nagyméretű katonai objektumot, egy un, belső erődöt tártak fel. A provinciában a heténypusztaival egyidőben több hasonló méretű és rendeltetésű erőd épült (Fenékpuszta, Környe, Tác, Ságvár), amelyeket a támadásnak és pusztításnak kitett limes-erődök hátországában központosított, katonai védelem és ellenőrzés alatt álló erődít
A heténypusztai erőd közel 3 m vastag falai óriási területet öleltek körül, A védelmet az erőd második periódusában 51 db 13 átmérőjű kör alakú saroktornyokkal való felépítése majd kör alakú tornyokkal való átépítése Pannonia történetének legnagyobb egyidejű építkezése volt. A jól szervezett katonai építkezés kőigénye óriási lehetett. A szükséges nagymennyiségű kőanyagot ráadásul messziről szállították, mivel a vidék építkezésre alkalmas kőben rendkívül sz
egény. Ezért begyűjtöttek és felhasználtak minden közelben található, rendelkezésre álló kőanyagot. Az erődfal részben az egyik gabonaraktár pedig szinte teljesen korábbi, összetört többségében márvány, középső császárkori faragott síremlékből épült fel. A falakból kibontott 860 kisebb-nagyobb kőtöredék 90 %-a egy közeli, gazdag közösség temetőjének elhordott pogány síremlékeiből áll. A sírsztéléket és sírépítmény elemeket kocsira tették és az építkezésre szállították, majd ott helyben összetörték és annak ellenére, hogy ezt a Kr. U. 360 -as években már törvénnyel is tiltották - beépítették őket. Az anyag ezért sok összeállítható kőtöredékből áll, amelyekből még teljes síremlékek is rekonstruálhatók. A leletcsoport egyedülálló K-Pannóniában, mivel márvány kőfaragványokat erről a területről eddig nem ismertünk. A lelet értékét az adja meg, hogy Pannóniának eddig faragott és feliratos kőemlékekben legszegényebb területén kerültek elő, olyan mennyiségben, amely felülmúlja a 3 DNy-magyarországi megye eddig előkerült kőanyagát.A márványkőemlékek rendkívül magas művészi igényességgel a Kr. U. 2. sz. közepe és a Severus-kor vége között készültek. Az ábrázolások között mitológiai alakokat és jeleneteket , a sírokat védő oroszlánokat, az elhunytak arcvonásait, viseletét, ékszereit megörökítő sokszor egészalakos - reliefeket, szobrokat (köztük egy másfélszeres életnagyságú császárszobor töredékeit), márvány sírépítmény elemeket, építészeti tagozatokat (oszlopokat, gazdagon profilált párkányokkal) és feliratokat találun
k. Figyelemre méltó, hogy a sírsztéléket még az oldallapjait is faragással díszítették.A K-Pannóniában ritka márvány faragványok és a szokatlanul igényes, magas művészi szintet képviselő kőemlékek biztosan nem helyi kőfaragók munkái. A kőemlékeket megrendelő közösség gazdaságánál fogva megengedhette, hogy távoli műhelyekben készült értékes sírelemekkel jelöljék meg sírhelyüket. A kőfaragványok művészettörténeti kiértékelése folyamatban van, annyi azonban már most is elmondható, hogy párhuzamok alapján a kőfaragványok több száz kilométerre lelőhelyüktől, K-noricumi, Ny- illetve D-pannóniai kőfaragó mühelyekben készülhettek. Ennek bizonyítása azonban nehéz, ezért a kőemlékek származásának meghatározásához természettudományos módszerek bevonására is szükség v
an. Ezek között a legfontosabb a faragványok márvány anyagának a vizsgálata és lelőhelyük meghatározása.A római-kori kőemlékek kőanyagának lelöhely azonosítására Magyarországon eddig még került sor, ezért nagyon kevés az összehasonlításra alkalmas adat. Ebből a nagy mennyiségü kőtöredékből és a belőlük vett mintákból elsőként kerülne sor Magyarországon egy római-kori leletcsoport geológiai, kémiai, izotóp geokémiai szempontokat is figyelembe vevő kiértékelésére. Ez a további kutatásokhoz példával és össze
hasonlító információkkal szolgálna.A heténypusztai márvány faragványok jelentőségüknél fogva megkívánják a korszerű feldolgozást, amelyhez nélkülözhetetlenek az itthon csak korlátozottan elvégezhető és igen költségigényes laborvizsgálatok.
12.2. A kutatás jelenlegi állása
Számos kísérlet, melyek szobor- és épületelemek kizárólag petrológiai vagy geokémiai tulajdonságok alapján történő megkülönböztetése céljából készültek, egyike sem vezetett eredményre. Sokkal ígéretesebbnek bizonyultak a kut
atások, melyek információk, - mint nyomelemmeghatározás, izotópmegoszlás, mikroszkópi vizsgálatok, - egymással való összehasonlításával, párhuzamos felhasználásával geológiailag interpretálható sajátos tulajdonságcsoportotokat alkotnak, mely tulajdonságcsoportok geológiailag és regionálisan csak egy jól körülhatárolható egységre érvényesek. A márványtípusok sokasága miatt a laborvizsgálatokat gondosan kiválasztott mintasorozaton kell elvégezni. A szisztematikus mintavétel éppen ezért egy alapvető feltétele a biztos eredetmeghatározásnak.Természettudományos alapokon véghezvitt származási hely meghatározás manapság már a klasszikus archeometriai vizsgálatok közé tartozik. A felhasználható módszerek listája igen hosszú. A kvantitatív és kvalitatív mikroszkópos petrográfiaia vizsgálatok mellett egyre inkább tért nyernek a geokémiai vizsgálatok, mint mellék- és nyomelemek koncentrációjának meghatározása, továbbá izotóp-geokémiai vizsgálatok, melyektől régészek és geológusok a márványok biztos lelőhelyének meghatározását várják el.
Minden kísérletnek természetesen a márványok makroszkóposan felismerhető jegyeinek, mint szín, ásványos összetétel, szerkezeti elemek szisztematikus leírásával kell kezdődnie. Különös segítséget nyújthat a felületi elváltozások szemügyre vétele. Ha a makroszkópos vizsgálatok nem vezetnek egy biztos eredet-meghatározáshoz, - és ez az esetek nagy többségében így van - további módszerek alkalmazására hagyatkozhatunk, melyek azonban sajnos már nem roncsolásmentesek, azaz a vizsgált leletekből kisebb-nagyobb mennyiségű mintára van szükségünk.
A márványok ásványparagenezisének kvantitatív és kvalitatív összetételének meghatározásához a polarizációs mikroszkópot hívhatjuk segítségül. Egyes esetekben bizonyos ásványok - csillám, opak szemcsék, dolomit - gyakorisága vezethet biztos eredet-meghatározáshoz. Ezen ásványok márványokban való előfordulása semmi esetre sem szokatlan, bizonyos természetes előfordulásokra utalhat azonban a gyakoriságuk. Egy nagyon fontos tulajdonság a márványokban előforduló kalcitok szemcseméretének eloszlása, mely módszer már évtizedek óta használatos.
Míg petrográfiai vizsgálatok magas anyagszükséglettel rendelkeznek - egy vékonycsiszolat általában néhány cm nagyságú - geokémiai vizsgálatok általában sokkal kisebb anyagmennyiségen elvégezhetők. Ez különösen a régészek számára fontos szempont, ugyanis így kevésbé problémás a leletekből történő mintavétel.
Egy viszonylag régi, de archeometriai vizsgálatok céljából ma is gyakran használt módszer a röntgendiffrakció (XRD), mely általában a szervetlen anyagokban előforduló kristályformák kémiai szerkezetének és ásványfázisoknak felderítésére szolgál.
Analitikai módszerek sokasága (AAS, ICP-MS) oly mértékben érzékeny, hogy nyomelemek koncentrációjának - melyek ppm mennyiségben fordulnak elő - meghatározására igénybe vehetjük őket. Ezen elemek alapjában véve semmi szerepet nem játszanak a külső megjelenésben, tulajdonságokban, előállítási procedurában. Tulajdonképpen szennyeződésnek tekinthetők. Különböző elemek véletlenszerű, de állandó jelenléte nagy segítséget nyújthat egyes leletek eredetének és történetének meghatározásához, hiszen az előállításhoz felhasznált nyersanyagok szintén tartalmazzák ezt a "szennyeződést - ujjlenyomatot", mely sok esetben specifikus a nyersanyagot szolgáltató természetes lelőhelyre.
Különböző nyomelemkemizmus a kalcitok lumineszcens tulajdonságait is befolyásolja, mely szintén eredet-meghatározó lehet.
Végül vessünk egy pillantást a szén-, oxigén-, és strontium-izotópok felhasználásának lehetőségére. Ezen módszerek alkalmazása eredet-meghatározásra 1972 óta vált általánossá. Mivel a szén- és oxigénizotóp arányok a hőmérséklet és kiindulási anyag függvényében változik, és mivel különböző márvány előfordulások különböző földtörténeti időben, különböző klímafeltételek mellett alakultak ki, a mai márványbányák izotópeloszlása ennek megfelelően egymástól eltérő. Mindenképpen fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy ez a módszer is csak akkor ad megbízható információt, ha más módszerekkel együtt alkalmazzuk.
Az adatok növekvő számával azonban biztosan állíthatjuk, hogy egyes leletek eredet-meghatározása a jövőben egyre megbízhatóbbá válik. Éppen ezért kell célunkká tenni egy rendszeres katalógus összeállítását, mely tartalmazza egyes lelőhelyek geológiai, petrológiai és geokémiai leírását. Egy cél amelynek elérése sok-sok apró lépésből áll.
Projektünkkel ehhez szeretnénk hozzájárulni.
A közös projekt előzményei
A projektben résztvevő kutatók, különösen a szakdolgozók és do
ktoranduszok kitűzött célja a különböző kutatási területek beható megismerése, különös tekintettel azok által igénybe vett módszerekre. Ennek köszönhetően felépíthetünk egy internacionális és interdiszciplináris kapcsolatot, mely a bölcsésztudományok és a természettudományok közötti együttműködést szorgalmazhatja.Tematikusan a projektben résztvevő szakdolgozók és doktoranduszok elé tárt feladat a Pannon medence történetének és szomszédjaihoz
fűződő kapcsolatának beható megismerése, feltárása.A Budapesten 2001 tavaszán megtartandó izotóp-geokémiai bevezető kurzus nem csak a projektben részt vevő szakdolgozók és doktoranduszok, hanem általában az egyetemi hallgatók javát szolgálja. A kurzust német kutatók fogják vezetni, akiknek hosszúéves elméleti és gyakorlati tapasztalatuk az oktatásnak különösen javára szolgálhat.
A projektben részt vevő hallgatók számára óriási lehetőség valósul meg, amennyiben ők a tübingeni, nagyon jól felszerelt izotóp-geokémiai laboratóriumban többhetes gyakorlati tevékenységet folytathatnak.
Ezenkívül fennáll a lehetősége annak, hogy fiatal kutatók gyakorlati tevékenységet folytathassanak a Pannon Agrártudományi Egyetem ICP-MS Laboratóriumában.
Általánosan kijelenthető, hogy a két - német és magyar - kutatócsoport, és a hozzájuk kapcsolódó laboratóriumi felszereltség alapja lehet egy aktív, effektív archeometriai kutatócsoport kialakulásának.