Résztvevők:

Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Osztály

Dr. Biró Katalin, Mráv Zsolt

MTA Geokémiai Kutatóintézet

Tóth Mária, Dr. Demény Attila

ELTE, Kőzettan-Geokémiai Tanszék

Dr. Szakmány György, Pintér Farkas

Eberhard-Karls Universität Tübingen

Institut für Mineralogie, Petrologie und Geochemie

Prof. Dr. Muharrem Satir, Dr. Heinrich Taubald, Dipl-Geol. Judit Zöldföldi

A rómaikori Magyarországon, Pannonia Valeria nevű késő-antik provinciájának belsejében 1969-1971 és 1981-1994 között egy nagyméretű katonai objektumot, egy ún. belső erődöt tártak fel. A provinciában a heténypusztaival egyidőben több hasonló méretű és rendeltetésű erőd épült (Fenékpuszta, Környe, Tác, Ságvár), amelyeket a támadásnak és pusztításnak kitett limes erődök hátországában központosított, katonai védelem és ellenőrzés alatt álló erődített élelmiszer és nyersanyagraktárként használtak.

A heténypusztai erőd közel 3 m vastag falai óriási területet öleltek körül. A védelmet az erőd második periódusában 51 db 13 átmérőjű kör alakú saroktornyokkal való felépítése majd kör alakú tornyokkal való átépítése Pannonia történetének legnagyobb egyidejű építkezése volt. A jól szervezett katonai építkezés kőigénye óriási lehetett. A szükséges nagymennyiségű kőanyagot ráadásul messziről szállították, mivel a vidék építkezésre alkalmas kőben rendkívül szegény. Ezért begyűjtöttek és felhasználtak minden közelben található, rendelkezésre álló kőanyagot. Az erődfal részben az egyik gabonaraktár pedig szinte teljesen korábbi, összetört többségében márvány, középső császárkori faragott síremlékből épült fel. A falakból kibontott 860 kisebb-nagyobb kőtöredék 90 %-a egy közeli, gazdag közösség temetőjének elhordott pogány síremlékeiből áll. A sírsztéléket és sírépítmény-elemeket kocsira tették és az építkezésre szállították, majd ott helyben összetörték és annak ellenére, hogy ezt a Kr. U. 360 -as években már törvénnyel is tiltották – beépítették őket. Az anyag ezért sok összeállítható kőtöredékből áll, amelyekből még teljes síremlékek is rekonstruálhatók. A leletcsoport egyedülálló Kelet-Pannoniában, mivel márvány kőfaragványokat erről a területről eddig nem ismertünk. A lelet értékét az adja meg, hogy Pannoniának eddig faragott és feliratos kőemlékekben legszegényebb területén kerültek elő, olyan mennyiségben, amely felülmúlja a 3 DNY-magyarországi megye eddig előkerült kőanyagát.

A márvány kőemlékek rendkívül magas művészi igényességgel a Kr. U. 2. sz. közepe és a Severus-kor vége között készültek. Az ábrázolások között mitológiai alakokat és jeleneteket, a sírokat védő oroszlánokat, az elhunytak arcvonásait, viseletét, ékszereit megörökítő sokszor egészalakos – reliefeket, szobrokat (köztük egy másfélszeres életnagyságú császárszobor töredékeit), márvány sírépítmény elemeket, építészeti tagozatokat (oszlopokat, gazdagon profilállt párkányokkal) és feliratokat találunk. Figyelemre méltó, hogy a sírsztéléket még az oldallapjait is faragással díszítették.

A K-Pannoniában ritka márvány faragványok és a szokatlanul igényes, magas művészi szintet képviselő kőemlékek biztosan nem helyi kőfaragók munkái. A kőemlékeket megrendelő közösség gazdaságánál fogva megengedhette, hogy távoli műhelyekben készült értékes sírelemekkel jelöljék meg sírhelyüket. A kőfaragványok művészettörténeti kiértékelése folyamatban van, annyi azonban már most is elmondható, hogy párhuzamok alapján a kőfaragványok több száz kilométerre lelőhelyüktől, K-noricumi, Ny- illetve D-pannoniai kőfaragó műhelyekben készülhettek. Ennek bizonyítása azonban nehéz, ezért a kőemlékek származásának meghatározásához természettudományos módszerek bevonására is szükség van. Ezek között a legfontosabb a faragványok márvány anyagának a vizsgálata és lelőhelyük meghatározása.

A római-kori kőemlékek kőanyagának lelőhely azonosítására Magyarországon eddig még nem került sor, ezért nagyon kevés az összehasonlításra alkalmas adat. Ebből a nagymennyiségű kőtöredékből és a belőlük vett mintákból elsőként kerülhet sor Magyarországon egy római-kori leletcsoport geológiai, kémiai, izotóp geokémiai szempontokat is figyelembe vevő kiértékelésére. Ez a további kutatásokhoz példával és összehasonlító információkkal szolgálna.

A heténypusztai márvány faragványok jelentőségüknél fogva megkívánják a korszerű feldolgozást, amelyhez nélkülözhetetlenek az itthon csak korlátozottan elvégezhető és igen költségigényes laborvizsgálatok.

A “vörös márvány“ - pontosabban a vörös mészkő - már a középkortól igen kedvelt építőkőnek számított. Pintér Farkas diplomamunkájának célja ásványtani, kőzettani, geokémiai és stabilizotóp-geokémiai vizsgálatok alapján a vizsgált műemlékek kőzetanyagának leírása és ezek eredetének meghatározása. További feladat a kőzetek felületén végzett vizsgálatok, melyek a kőzetek anyagának minőségi és mennyiségi elváltozásáról adhat számot, illetve ezen elváltozások okára deríthet fényt. Ezen eredmények figyelembevételével új utat nyithatunk meg a jövőben a vizsgált kőzetek restaurálását és konzerválását tekintve.

• A német résztvevők (Prof. Dr. M. Satir, Dr. H. Taubald, Min-geol. J. Zöldföldi) márciusi budapesti tartózkodásának legfontosabb eredménye, hogy számos új résztvevőt sikerült a projekt számára megnyernünk. Ezek a szakemberek a projekt számára fontos tudományos együttműködést jelentenek. A következő szakterületeken sikerült a projektet tovább erősíteni: geológia (Dr. Szakmány György, Pintér Farkas, ELTE Kőzettan-geokémiai Tanszék) izotópgeokémia (Dr. Demény Attila, GKL) analitika (Tóth Mária, GKL és Dr. Kasztovszky Zsolt, KFKI-IKI) valamint műemlékvédelmi-régészet (Mráv Zsolt, MNM, Dr.Lővei Pál, OMVH). Az említett szakemberek közül Dr. Szakmány György és Dr. Kasztovszky Zsolt és Pintér Farkas a májusi tübingeni találkozón is részt vettek, előadásokat tartottak, illetve labormunkát végeztek.

• Egyetemi hallgatók is nagy érdeklődéssel figyelték eddigi munkánkat, amint az az “Archeometriai műhelyen“ való nagyszámú részvételben is megmutatkozott.
• A német résztvevők budapesti tartózkodása alatt megtekintettük a Nemzeti Múzeumban található márványmintákat, makroszkópos csoportosítást végeztünk és kiválasztottuk a mintavételre alkalmas darabokat az analitikai vizsgálatokhoz.

• 2001. március 27-én került sor az Archeometriai Műhely c. rendezvényre a Magyar Nemzeti Múzeumban., amely része az archeometria tárgykörében rendezett nyilvános előadássorozatnak. Ennek keretében a német és magyar résztvevők előadásokat tartottak a projekthez kapcsolódó témákban. (http://www.ace.hu/daad/daad1/meghivo.html, Függelék 1)

• A projektet három előadásban mutattuk be a Székesfehérváron megrendezett II. Díszítőkő Konferencián. (Függelék 2)

• 2001. április 29-én Dr. Biró Katalin, régész, Dr. Szakmány György geológus, Dr. Kasztovszky Zsolt fizikus és Pintér Farkas geológus hallgató tanulmányutat tettek a Tübingeni Egyetem Geokémiai Tanszékének izotóp-geokémiai laboratóriumába. A tanulmányút célja a közös márványvizsgálatok beindítása, illetve az izotópgeokémiai módszerek megismerése volt. Mráv Zsolt a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából 18 db márvány szobor és kõemlék anyagát válogatta ki vizsgálatra a heténypusztai római erõd anyagából (http://www.ace.hu/daad/daad1/mintak.html). A kérdés a márványok származási helye, az erõd feltehetõ kapcsolatainak tisztázása.

• A régészeti mintákkal együtt a magyarországi egyetlen számottevõ és feltehetõleg már a rómaiak által kitermelt márvány (pontosabban, kristályos mészkõ) elõfordulás anyagából (Polgárdi, Szárhegy) is vizsgáltunk mintákat, ami alapadatokat szolgáltatott a márvány összehasonlító vizsgálatokhoz. A mérések megtörténtek, a kiértékelés folyamatban van.

• A mérések mellett elõadások folytak részben a Geokémiai Tanszéken (Pintér F. a, "vörösmárvány" vizsgálatokról, Kasztovszky Zs., a Prompt-Gamma módszerrõl), részben a tübingeni egyetem õstörténeti posztdoktori képzése keretében (T. Biró K.:, Litotéka, módszer és eredmények).

• A tanulmányút során megtekintettük a Stuttgartban megrendezett Trója kiállítást, valamint terepi gyűjtést végeztünk a Fekete-erdõben (gránit minták).

• Első kísérletek márvány mintákon a Prommt-Gamma módszer alkalmazására
• Első vonalprofil- analitikai vizsgálatok márvány mintákon

• A terepi munka célja: ausztriai történelmi márványbányák meglátogatása és minták begyűjtése

Résztvevők: T. Biró Katalin, Zöldföldi Judit, Pintér Farkas, Nagy Katalin

(Részletes leírás: http://www.ace.hu/daad/daad1/terepjel.html, Függelék 3)

2001 áprilisában 18 kőzetmintát vettünk a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében levő római márvány-faragvány töredékekből. Célunk a nyersanyag ásványtani, kőzettani, kémiai és izotópgeokémiai vizsgála volt, a felhasznált nyersanyag eredetének meghatározása érdekében.

Feltételezzük, hogy a felhasznált márvány nyersanyagot illetve a faragványokat importáltak, hiszen a magyarországi lelőhelyhez közel nem léteznek valódi márványbányák. A nyersanyag eredetét tekintve a következő lelőhelyek jöhetnek számításba: egyrészt a mediterrán térség márványbányái (Olaszország, Görögország és Kisázsia), másrészt az Alpok márványbányái (Karinthia és Stájerország Ausztriában; Bachern Szlovéniában) valamint Románia márványbányái. Feltételezhető továbbá magyarországi kristályos mészkő (Polgárdi, Szárhegy) előfordulása is a vizsgált régészeti kőanyagban.

• A mintákból vékonycsiszolatok készülnek a szöveti jellegzetességek tanulmányozásának céljából

• Porított mintákon röntgendiffrktometriai felvételek készülnek, melyek egyrészt az ásványos összetételre adnak információt, másrészt a vonalprofil analitikai vizsgálatok alapját képezik.
• Ugyanezen porított márványmintákból stabilizotóp-geokémiai vizsgálatok készültek, kiértékelés folyamatban

A vékonycsiszolatok elkészítése és kiértékelése időigényes munkafolyamat. Ennek megfelelően eredményekkel csak a következő jelentésben szolgálhatunk.

Az eddig lezajlott vizsgálatok eredményei alapján a következőket állíthatjuk:

A régészeti objektumokból származó minták stabilizotóp-geokémiailag a következő mezővel jellemezhetők: -5 és –14‰ δ¹⁸O_PDB valamint 0,0 és 2,5 ‰ δ¹³C_PDB .

Összehasonlító vizsgálatok alapján, melyek során az eddig ismert márványlelőhelyek izotóp-geokémiai mintáit hasonlítottuk össze saját eredményeinkkel, állíthatjuk azt, hogy a nyersanyag nagy valószínűséggel a Karinthiai bányákból származik, mégpedig Kraig, Gummern, Treffen, Tiffen és talán Sekull bányáiból. Az izotóp-geokémiai eredményeket tekintve azonban a görög előfordulások, mint Naxos és Pentelikon sem zárhatók ki, habár a mezők egybeesése ebben az esetben kevésbé egyértelmű.

Az ábrák ehhez a fejezethez a 6. számú függelékben találhatók.

Pintér Farkas diplomamunkájának keretében foglalkozott a témával.

• Az alprojekt a magyarországi művészettörténet egyik legkiemelkedőbb díszítőkövéből, a vörös márványból (liász vörös gumós mészkő, "ammonitico rosso") készített műalkotások nyersanyaglelőhelyének meghatározásával foglalkozik, valamint ennek a kőzettípusnak különböző környezetekben lejátszódó mállási folyamatait vizsgálja.

• A – kevés kivételtől eltekintve - kőzettanilag egymástól nem elkülöníthető “vörös márvány“ kifejlődések (Gerecse, Adnet) oxigénizotóp-összetételük alapján szignifikáns különbséget mutattak.
• Ezt a geokémiai különbséget a kőzettani megfigyelésekkel és a műalkotások stabilizotóp-összetételével együttesen felhasználva eredményesen meghatározható a nyersanyagok származási helye.
• A kapott eredményekből történelmi és művészettörténeti következtetéseket vonhatunk le:

• A XII szd-tól a XVI szd. első feléig a hazai műalkotások esetében gerecsei kőanyagot használtak fel
• A XVI szd. közepétől a XVIII szd-ig (török hódoltság) a gerecsei kőfejtőkből származó kőanyag helyett megjelentek az adneti kőfejtők termékei
• A Grassalkovich szarkofág (Máriabesnyő) eddig gerecseinek feltételezett kőanyaga bizonyíthatóan Adnetból származik

• A mállási vizsgálatok során alapvetően háromféle mállási típus volt elkülöníthető:

• A Grassalkovich minta esetében egy zárt térben végbement, gipszesedéssel járó erőteljes mállási folyamatot figyeltünk meg.
• Az esztergomi szabadtéri temetői sírkőnél újrakalcitosodás (rekrisztallizáció) volt tapasztalható.
• A tardosi bányamintáknál a hematit kilúgzásából következő elszíntelenedés volt a jellemző folyamat

• A stabilizotóp-értékek eltéréséből levonható geológiai következtetések szerint az oxigénizotóp-összetételben mutatkozó differenciát nagy valószínűséggel az üledékképződési környezetben lejátszódó folyamatok okozták. Ennek pontosabb értelmezéséhez azonban részletesebb mintagyűjtés és vizsgálatok szükségesek.

• Tervezzük német projekt résztvevőinkkel a 2002-es naptári évben újabb rövid kurzusok megtartását Budapesten és Tübingenben, továbbá több egyetemi hallgatónak a lehetőséget biztosítani egy izotóp-geokémiai speciális képzésre. Ehhez kapcsolódóan néhány diáknak lehetőséget nyújtani arra, hogy az elméletben elsajátított ismereteket a tübingeni egyetem izotóp-geokémiai laboratóriumában elmélyíthessek.
• Sikerült aktív tudományos kapcsolatot kiépíteni a budapesti Izotóp Intézet Prommt-Gamma laboratóriumával Dr. Kasztovszky Zsolt személyében. A módszer jelentősége számunkra a széles elemtartományban végezhető roncsolásmentes elemzés lehetősége. A roncsolásmentes analitika a projekt tárgyát képező egyedülálló leletek vizsgálata szempontjából igen fontos. A módszert eddig márványokra még senki nem alkalmazta, projektünk keretében az első mérések lezajlottak, a kiértékelés folyamatban van.
• Az 1.1. alprojekt további tervei:

• További izotóp-geokémiai vizsgálatok már begyűjtött osztrák és makedón márványokon
• Kémiai vizsgálatok folytatása régészeti mintákon
• Ásványtani és kőzettani eredmények kiértékelése

• Az 1.2. alprojekt további tervei:

• A veronai (Olaszország) középső-jura “vörös márvány“ lelőhelyek kőzettani-stabilizotóp-geokémiai feldolgozása
• További magyarországi (Buda, Szombathely) és külföldi (Szlovákia, Bosznia-Hercegovina) eredetű “vörös márvány“ műemlékek kőzetanyagának vizsgálata
• A Gerecse-hegységi (Magyarország) és Adneti (Ausztria) alsó-jura “vörös márványok“ δ¹⁸O értékeiben megmutatkozó eltérés földtani vizsgálata

• A projekt önálló honlappal rendelkezik, melyet rendszeresen kiegészítünk az újabb eseményekkel illetve eredményekkel.

• Megkezdődött egy részletes irodalomlista elkészítése, illetve irodalom begyűjtése, mely minden márvánnyal foglalkozó kutató számára segítséget nyújthat.