Kávészünet

Poszterek, CD és multimédia bemutatók

Coffee break

Makai Judit-Veres Gábor

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

A jelenleg érvényes jogszabályok az országos múzeumok részére kizárólag papír alapú nyilvántartások vezetését teszik lehetővé (leltárkönyvek, leírókartonok, szekrénykataszter, stb.). Ugyanakkor több országos múzeumban használnak olyan számítógépes programokat, amelyek a megkövetelt nyilvántartások adatait – esetenként további információkkal kiegészítve – tartalmazzák. Természetesen a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően ezen múzeumokban párhuzamosan továbbra is vezetik a papír alapú nyilvántartásokat.

2001. májusában az NKÖM – a Közgyűjteményi Főosztály és az Informatikai főosztály munkatársainak részvételével, valamint külső muzeológus és informatikus szakemberek bevonásával – projektet indított, amelynek feladata, hogy megteremtse a lehetőséget a múzeumok számára a kötelező nyilvántartások számítógépes vezetésére.

1: A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendelet módosítása

2: Szabvány illetve ajánlás kidolgozása, melyek alapján új rendszerek fejleszthetők illetve a meglévő rendszerek átalakíthatók a rendeletnek megfelelően

3: Logikai rendszerterv kidolgozása, illetve a rendeletnek megfelelő rendszer elkészítése a minisztérium koordinálásával

- lehetővé teszi mind a hagyományos, mind a számítógépes nyilvántartást

- a digitális hitelesítési problémák miatt a számítógépes nyilvántartás esetén is kötelezővé teszi évente a leltárkönyvek kinyomtatását, melyeket megfelelő módon (aláírás, pecsét) hitelesíteni kell

- a múzeumok által fejlesztett számítógépes rendszereket csak megfelelő átalakítás után (ha ez szükséges), engedéllyel lehet hivatalos használatba venni

- a múzeumok jelentős önállóságot kaphatnak a több helyen előírt kötelező tárgyszólisták felépítése terén

-stb.

Az előadás a rendelet tervezettel, illetve a projekt tervezett további szakaszaival foglalkozik.

Judit Makai - Gábor Veres

Ministry of Cultural Heritage

The effective legislation allows exclusively hard copy inventory for national museums. At the same time several museums use computer programs recording the required data, sometimes with additional information. Certainly, in accordance with the current regulations, these museums also use the hard copy inventories.

In May 2001, the MCH (Ministry of Cultural Heritage) launched a project with the contribution of Department for Public Collections and IT Department involving external museologists and IT experts, aimed at finding a way for museums to use official computerized inventories.

1. Amending the MCH ministerial decree about the inventory regulations for museums

2. Establishing standards and recommendations for the development of new IT systems and modification of existing ones according to the above decree.

3. Workout a system flowchart and develop a computerized inventory system based on the order, coordinated by the Ministry.

- allows both traditional (hard copy) and computerized inventories

- in the case of computerized inventory system annual printing and validation of inventories is required

- the programmes developed by the museums need auditing before official use

- museums can build up their own index lists

- etc.

The presentation is about the decree draft and the project’s next steps.

Rezi Kató Gábor - Rajczy Miklós - Munkácsy Gyula

* Magyar Nemzeti Múzeum

** Magyar Természettudományi Múzeum

***Országos Pedagógiai Könyvtár ésMúzeum

A 2001. évtől beindult új múzeumi szakfelügyeleti terület, az informatika, megítélésünk szerint fontos és nagy témakört ölel fel. Újdonságát tekintve, eltérően a már nagy hagyománnyal rendelkező szakfelügyeleti ágaktól, az informatika három évre szóló munkatervének minimális célkitűzésként a szakfelügyelet többféle felmérési módszer alkalmazásával (személyes látogatás, kérdőív, elektronikus információcsere, stb.) olyan reális helyzetfelmérést kíván készíteni az adott területről, amely kiterjed minden jelentősebb számítástechnikai rendszerrel rendelkező gyűjteményre, kiállítóhelyre. Nyilvánvalóan a szakfelügyeleti munkacsoport létszámát tekintve a személyes megkeresések a munka folyamán a kiemelt (országos, megyei, országos gyűjtőkörű) múzeumokat érintheti.

Első lépésként egy tematikus kérdőívet küldtünk ki, melynek beérkezett adatai alapján néhány jellemző adatot szeretnénk ismertetni a konferencián.

További konkrét menetrendünk megállapításához - amelyben már a szakfelügyelők általában külön keresnek fel egy-egy intézményt - már kiinduló alapként szeretnénk felhasználni a kérdőív adatait. Célunk, hogy 2001-ben azokat az intézményeket látogassuk meg elsőként, amelyek vélhetően elöl járnak a fejlesztésekben, az informatikai munkákban, hogy tapasztalataikat összegyűjtve minél előbb közrebocsáthassuk. A szakfelügyelet működésének alapvető szándéka 2001-2003 között :

a felmérés, tájékozódás, adatgyűjtés és rendszerezés,

a segítségnyújtás, tanácsadás,

a minimális működési elvek és biztonsági elvárás megfogalmazása és ellenőrzése

Ezen felül természetesen minden olyan esetben felülvizsgáljuk egy-egy múzeum informatikai helyzetét és véleményt mondunk róla, ha erre az illető múzeum minket felkér. Ilyen felkérésnek már az idei év folyamán is két esetben eleget tettünk.

Néhány szóban szeretnénk vázolni az eddigi tapasztalatokat, és a megítélésünk szerint az elkövetkezendő 1-2 éven belül a múzeumok részéről várható komoly informatikai feladatokat, mint pl. az új nyilvántartási rendelet bevezetése vagy a digitális állományok archiválása és megőrzése.

Levelezési címünk:

Múzeumi informatikai szakfelügyelet

Magyar Nemzeti Múzeum

1088 Bp., Múzeum krt. 14-16

email: infosz@infosz.nhmus.hu

web: http://infosz.nhmus.hu

Sütheő Péter -Bosznay Ádám

NKÖM Informatikai Szakértők

A múzeumi nyilvántartás számítógépes megvalósítását célzó projekt kapcsán felmerült annak kérdése, hogy a nyilvántartási tételek visszakereshetőségét milyen eszközökkel lehet biztosítani. A hagyományos nyilvántartási rendszerben meglévő mutatók kiváltására javasoltuk egyes tételek indexelését, azon túlmenően pedig tárgyszavazását.

Jelen munka az információkeresés módszereinek ismertetésén keresztül bemutatja a tárgyszavazás folyamatát, a tárgyszavakkal, tárgyszó-rendszerekkel szemben támasztott követelményeket. Áttekinti, melyek azok a leltárkönyvi mezők, amelyekhez tárgyszólisták készítése javasolt.

Javaslatot tesz a három különböző típusba - személyek és intézmények, földrajzi nevek, szabadszöveges mezők tárgyszavai - sorolható tárgyszólisták, tárgyszó-rendszerek, tezauruszok felépítésére.

A gyakorlati megvalósítás lehetőségeit taglalva külön kiemeli annak lehetőségét, hogy a szabadszöveges mezők tárgyszavazásához automatikus eszközök vehetők igénybe. Az automatikus indexelés nyelvészeti módszerének ismertetése során javaslatot tesz annak múzeumi alkalmazására.

Ezen túlmenően bemutatja a tárgyszólisták kezelésének matematikai problémáit és logikai modelljét. Itt az ellentmondásokat, inkorrekt tárgyszavazásokat kiszűrő lehetőségeket ad meg, felhasználva a tárgyszavak közötti relációkat is. Ehhez a kétváltozós relációkat irányított gráfként modellezve, a feladat irányított körök, továbbá speciális tulajdonságú összefüggő részek keresésére vezethető vissza.

Végül a nyilvántartási rendszer szigorúan vett feladatán túli kitekintésként bemutatja, hogy az ily módon feldolgozott nyilvántartási tételeket hogyan lehet automatikusan osztályozni, tovább támogatva ezzel a feldolgozó és kutatómunkát.

Wolfgang Börner

Magistrat der Stadt Wien, Geschäftsgruppe Kultur – Stadtarchäologie

Friedrich-Schmidt-Platz 5/1, 1080 Vienna, Austria

e-mail: bor@gku.magwien.gv.at

Mintegy kétezer éve, a római legionáriusok megtervezték és felépítették katonai erődjüket a mai város területén, a szokott bevált sémák szerint. A római polgárok beáramlása nyomán további település-részek jöttek létre,amelyeket több-kevesebb rendezettséget mutattak, a legió tábora környezetében. A római falakon valamint szegényes koraközépkori alapokon jött létre a mai Bécs kozmopolita városa.

A várostervezési Intézettel (Board for City Planning) együttműködve, tervet készítettünk arra, hogy miképpen őrizzük meg a város történeti emlékeket a jövő generáció számára. Ebből a célból a kulturális örökség emlékeinek felmérésére programot indítottunk, ami a Bécs város fejlesztésére kidolgozott Védett Zóna Program része. Ez a regiszter 2000 év ősze óta elérhető az Interneten http://service.wien.gv.at/kulturkat/ címen. A kijelölt védett zónákon és a konzerválásra kijelölt épületeken kívül bekerültek még a város ismert régészeti lelőhelyei is ebbe a GIS-alapon készült városi hatósági nyilvántartó rendszerbe.

Wolfgang Börner

Magistrat der Stadt Wien, Geschäftsgruppe Kultur – Stadtarchäologie

Friedrich-Schmidt-Platz 5/1, 1080 Vienna, Austria

e-mail: bor@gku.magwien.gv.at

Around 2000 years ago, Roman legionnaires planned and built their military fortress upon today's city terrain according to a customary and trustworthy scheme. Due to the arrival of natives and Roman citizens, further settlements, which were constructed more or less systematically, came to exist in the whereabouts of this legionnaire fortress. On these Roman walls and on some sparse remnants from the early middle ages, the cosmopolitan city of Vienna was erected.

In cooperation with the Board for City Planning, strategies were developed to conserve the historical assets of this city for the coming generations. For this reason, a Land Registration Project for Cultural Assets, which is part of a Protective Zone Project, was elaborated for the City of Vienna. This land register has been available in the Internet since Autumn 2000 (http://service.wien.gv.at/kulturkat/). In addition to buildings worth conserving and pin-pointed protective zones, all known archeological sites of the city have been included in this GIS-application of the municipal authority.

Bárdossy Pál

Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnál a számítógépes feldolgozás a 90-es évek első felében kezdődött. Az akkori lehetőségeknek megfelelően DOS-alapú adatbáziskezelővel, az Ariadne programmal kezdődött a munka. Ez a program dBase alapú adatbázis-szerkezetet használ, némileg kibővítve. Felhasználói felülete a 90-es évek elejének konvencióit őrzi.

Az adatfelvitel és a számítástechnika fejlődése során egyre sürgetőbben jelentkezik az igény arra, hogy a mai követelményeknek megfelelő adatbázis-kezelővel dolgozzunk, ami képes

- könnyen és biztonsággal használható kezelőfelületet nyújtani,

- hálózaton, több munkahellyel működni,

- más adatbázisokkal adatokat cserélni,

- az Internetes publikációs igényeket kiszolgálni.

A vázolt feladat hatalmas, míg a múzeum anyagi lehetőségei minimálisak, így a megoldáshoz csak a pályázatok vihetnek közelebb, mindenek előtt a Telematikai pályázat. A források szűkössége azonban itt is megmutatkozik, négy év átlagában a pályázaton elnyert összeg a megpályázott pénz harmadát sem éri el, ez a tény a fejlesztések hatékonyságát nagyban rontja. A kevesebb pénzt elsősorban az eszközök és szoftverek beszerzésére kell fordítani, fenntartásra és az adatfelvitel gyorsítása érdekében szükséges személyi kiadásokra jóval kevesebb marad, mint ami szükséges lenne.

A korszerű adatkezelés hardver-feltételeként elengedhetetlen hálózat kiépítését az 1999-ben elnyert és 2000-ben megkapott pályázati pénzből sikerült elkezdeni, 2001-től az adatkiszolgáló gép és az adatbázis-kezelő szoftver beszerzése és munkába állítása a feladat.

Bárdossy Pál

Veszprém County Museum Management

Computerised cataloguing was begun in Veszprém County Museum Management in the first half of the 1990s. In line with the possibilities available at that time, the work was begun with a DOS-based database manager, the Ariadne programme. This programme uses a somewhat extended dBase based database structure. The user surface preserves the conventions of the early 90s.

Due to the development of data input and computer technology, the demand is becoming increasing urgent for us to work with a database management system which corresponds to present requirements, and is capable of:

- providing a manipulation surface which is secure and easy to use,

- operating on a network, with several workstations,

- exchanging data with other databases,

- meeting Internet publication requirements.

The task outlined above is enormous, whereas the financial means of the museum are minimal, so only competitions can take us closer to the solution, primarily the Telematika competition. The scarcity of resources is also evident here, however, in that on a four year average, the amount gained from the competition has not attained to one third of the money bid for, and this fact is highly detrimental to the efficiency of development. The deficient sum must first of all be devoted to the acquisition of equipment and software; much less than is necessary is left for maintenance and the personal expenditure needed for the acceleration of data input.

The construction of a network as indispensable hardware prerequisite for up-to-date data management was successfully initiated from the competition money won in 1999 and acquired in 2000.

From 2001, the task is to obtain and put into operation data output equipment and database management software.

T. Biró Katalin*- Rajczy Miklós**

* Magyar Nemzeti Múzeum, tbk@ace.hu

** Magyar Természettudományi Múzeum, rajczy@bot.nhmus.hu

A világméretű pókháló (World-wide-web, www) a számítástechnika és a hálózati világ talán legnépszerűbb és legjelentősebb vívmánya, amelyet sokan magával az Internet-tel azonosítanak. A hálózaton megtalálható történeti összefoglaló szerint (http://www.zakon.org/robert/internet/timeline) 1991-ben fejlesztette ki a CERN-ben (Európai Atomkutató Központ) Tim Berners-Lee fejlesztő mérnök. Alapja a HTTP protokol, aminek segítségével különböző Internet szervereken elhelyezkedő szöveg, kép és animációk egymással összeköthetők és egyszerű "kattintással" behívhatók. A rendkívül egyszerű kezelhetőség és a változatos komplexitású tartalom hozzájárult ennek a közlési formának igen gyors elterjedéséhez.

Magyarországi múzeumi viszonylatban elsőként a Magyar Nemzeti Múzeum honlapját készült el, 1995 szeptemberében, azután fokozatosan bővült a magyar múzeumi jelenlét a világhálón. Az utóbbi három-négy évben robbanásszerű fejlődés történt, és ma már több száz múzeumi jellegű magyar honlap van az interneten.

Minden egyéb publikációs formához képest a web hihetetlenül friss és dinamikus. Ez óriási lehetőséget és egyben feladatot jelent a naprakész tájékoztatásban. Előadásunkban a weben történő megjelenítés múzeumi vonatkozásait tárgyaljuk, a következő szempontokból:

- technikai megvalósítás: ki, kik, milyen technikai háttérel üzemeltetnek múzeumi honlapokat Magyarországon

- tartalom: milyen lenne az "ideális" múzeumi honlap tartalma, és hogy viszonyul ehhez a jelenlegi gyakorlat

- fellelhetőség, használhatóság: hogyan épül be a múzeumi honlapok világa a magyar és a nemzetközi világháló elemei közé

- visszajelzések: a web megteremti a lehetőséget a közönséggel való közvetlen kapcsolatfelvételre, ami a múzeumi munka - különösen a közönségkapcsolatok - új dimenzióit nyitja meg. Készen áll-e a múzeumi világ erre a kihívásra?

A világhálón többféle módon keletkeznek katalógusok, mutatógyűjtemények a múzeumi honlapokról. Az egyik megoldás az, amikor a múzeumok maguk iratkoznak fel egy központi helyen. Ilyenkor az információt az illető múzeum teszi fel a kiszolgálóra, a szolgáltató a sablonokat szolgáltatja illetve a feltett információhoz mutatórendszert, keresőfelületet készít. Az ilyen hely általában komolyabb információmennyiséget is nyújt a feliratkozott múzeumokról. Az sem ritka, hogy a múzeumnak nincs is saját honlapja, hanem erről a szolgáltatóról teszi közzé információit a világhálón. A legismertebb ilyen szolgáltató a düsseldorfi Museums Of The World (http://www.museum.com).

A másik megoldás az, amikor a mutatógyűjteményt országonként a múzeumi szakma hozza létre és az országos listákat egy központi szolgáltató világkatalógusba szervezi. Ilyen esetben csak a mutatórendszer létezik különféle szempontok szerint rendezve. A legismertebb ilyen világkatalógus az ICOM által üzemeltetett Virtual Library museum pages (http://www.icom.org/vlmp) Itt a magyarországi múzeumok listáját az Archeocomp Egyesület állította össze és tartja fent.

A harmadik "megoldás" a különféle idegenforgalmi szervek és szervezetek által összeállított (összetákolt?) listák, amiknek a múzeumi szakmához nincs közvetlen kapcsolata, ezért gyakran komoly hibákat is tartalmazhatnak.

Elemi érdekünk, hogy a nagyvilág a múzeumokról hiteles, szakmailag megalapozott, a múzeumok által kontrollált információt kapjon. Ezért azonban a jelenleginél sokkal többet kell tennie a szakmának.

T. Biró Katalin*- Rajczy Miklós**

* Hungarian National Museum tbk@ace.hu

** Hungarian National Museum, rajczy@bot.nhmus.hu

The world-wide-web, www is probably the best known and most important achievement of large area networking, identified by many with the Internet itself. According to the historical summary located also on the net (http://www.zakon.org/robert/internet/timeline) it was developed by Tim Berners-Lee from CERN (European Nuclear Research Centre) in 1991. Its operation is based on the HTTP protocol, by the help of which text, images and animation located at various parts of the world on different Internet servers can be connected and accessed by a simple click of the mouse. Very simple handling and vast content of immeasurable complexity contributed to a fast spreading of this media.

Among the Hungarian museums, the first home-page prepared was that of the Hungarian National Museum, constructed by Ferenc Párdi and György Nagy in September 1995. After this, the presence of Hungarian museums on the net increased gradually. In the past three or four years, a dramatical growth could be observed. Recently, there are several hundred museum related Hungarian homepages on the Internet.

Compared to any other way of publication, the web is incredibly fresh and dynamical. This means a great possibility and, at the same time, responsibility for up-to-date coverage. In our paper, museum related aspects will be discussed from the following aspects:

- technical solution: who, and by what technical background operate museum web-sites in Hungary today

- contents: how we imagine an “ideal” museum web-site and how it related to present day practice

- availability and use: how do Hungarian museum web-sites fit in the elements of Hungarian and international net-world

- interactivity, reflections: web offers the possibility for an immediate contact with the widest audience, opening new dimensions for museum PR work. Is the Hungarian museum world ready for the challenge?

There are several catalogues, “link”-collections on a various objects included in the web; among them, on museum home-pages as well. One of the possible solutions is enrolling, subscribing to a central server. In this case the museum sends the information to the server and the server offers the formal schemes and prepares the pointer system or query face. Such servers will often give considerable amount of information on the subscribed museums. It is also possible that the museum cannot – or would not – operate an own homepage and trust this server, the content provider to disseminate information about the museum on the world-wide web. One of the most renowned content providers of this type is located at Düsseldorf, known as “Museums Of The World” (http://www.museum.com).

The other solution is when the collection of links is created and maintained by museum professionals or organisations, and the national lists are organised into a world-catalogue by a central server. In this case, the pointer system is available only, organised according to some points of logic. The best known world catalogue of this type is operated by the International Council of Museums under the name Virtual Library museum pages (http://www.icom.org/vlmp). The relevant Hungarian museum list is set up and maintained by the Archaeocomp Association. A third "solution" is the list constructed (hacked?) by different touristic organisations, which have no immediate connection to the museum world and therefore often contain serious mistakes. It is our primary interest that the wide world should get authentic, professionally well based and fresh information controlled by the museums themselves. For this, however, we should do much more than today.

Fejes Ildikó

Magyar Nemzeti Múzeum

A múzeumi informatika egyik leglátványosabb területe a multimédia. Látványos, hiszen elsősorban a látogatóknak, a nagyközönségnek készülnek az alkalmazások: a különböző CD-ROM-ok illetve a kiállítási multimédiás rendszerek. Ennek az informatikai területnek a problémáiról szeretnék néhány gondolatot felvázolni.

- Mi a múzeumi CD?

- Kinek készül a múzeumi CD?

- A múzeum szerepe a kiadásban

- A múzeum szerepe a terjesztésben

- A szakember és a CD-ROM

- A CD-n történő publikálás lehetőségei és korlátai

A múzeumi CD-ROM-ok a magyarországi CD kiadás tükrében

A hordozó jövője

Funkciói

- Háttérinformációk a kiállítási témáról

- Tárgybemutatás bővebben

- Játék

Célközönsége

Formái

- A kiállításhoz kapcsolódó interaktív multimédiás rendszerek

- Információs rendszerek (a múzeumról a látogatóknak)

- Önálló CD kiadványok a kiállításban

Mitől függ a kiállítási multimédiás rendszer létrehozása?

- Anyagi lehetőségek

- Szakember hajlandósága

- Üzemeltetés

Ildikó Fejes

Hungarian National Museum

One of the most spectacular area of the museum informatics is the multimedia. It is spectacular, because these applications are made for the public, for the visitors. Now I would like to talk about this are of informatics.

- What is museum CD?

- Who is museum CD made for?

- The role of the museum in the publication.

- The role of the museum in the distribution.

- The specialists and the CD-ROMs.

- The possibilities and the limits of publishing on CDs.

The museum CD-ROMs and other CD-ROMs in Hungary.

Future of CD-ROMs.

Functions:

- Back round information about the exhibition.

- Virtual presentation of exhibition objects.

- Games

The target group

Formes:

- Multimedia systems attached to exhibitions.

- General informations for the visitors (about the museum).

- CD-ROMs used during the exhibitions.

The conditions of creation of new multimedia system:

- Financial

- The professionals

- Operation

Zomborka Márta

Tragor Ignác Múzeum

A váci Tragor Ignác Múzeum kiadványtervei között évek óta szerepelt Karcsú Antal Arzén ferences szerzetes várostörténeti monográfiájának új kiadása. Az új kiadás igényének felmerülésétől a cél megvalósulásáig tartó folyamatban e terv számos átalakulást ért meg, egyes befolyásoló tényezők sok rugalmasságot és alkalmazkodást követeltek, időközben sok - talán mások számára is tanulságos tapasztalatot - szereztünk.

A szerző Karcsú (Krecso) Antal Vásárúton (Pozsony vármegye) született földműves család fiaként 1827. május 9-én. Gyermekéveit Gútán (Komárom vármegye) töltötte, az elemi iskolát ott végezte. Innen a révkomáromi hat osztályos bencés gimnáziumba került, majd 1845-ben lépett Szent Ferenc rendjébe Szécsényben. Vezetéknevét ekkor magyarosította, szerzetesi névnek pedig az Arzént választotta. Gyöngyösön tett szerzetesi fogadalmat 1849-ben, időközben Szegeden, majd Kecskeméten is tanult. 1850-ben Kalocsán szentelték pappá, akkortól - ahogyan ő is írja - “áldozár”. Mozgalmas évtized következett életében, gimnáziumokban tanított Gyöngyösön, Jászberényben, Szabadkán, majd hitszónok volt Kecskeméten és Egerben, de Füleken, Detken és Csányban is megfordult. Vácra 1863-ban került először, összesen negyed századot élt itt. Az 1868-69-es rövid megszakítást követően házfőnökként tért vissza a Ferences rendházba, ezt a pozíciót húsz esztendeig töltötte be. 1889-ben - nagy szomorúságára - Szolnokra helyezték, ott halt meg 1893-ban. Kívánságára testét visszahozták szeretett városába, s a váci alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Karcsú Antal Arzén jelentős történetírói tevékenységet folytatott - ahogyan egyik bírálója, Dudás Gyula a Századok 1891. kötetében írta - “tisztán nemes ambitióból”, vagyis minden anyagi támogatás és ellenszolgáltatás nélkül. Munkái egy részét, így a Vác város történetéről írt köteteit is, saját költségén nyomtatta ki. Nagy munkabírású, termékeny szerző volt, pozitivista szemlélete is az adathalmozásra ösztönözte. Fontosnak tartott minden általa fellelt információt, adatot, ezeket mind belefoglalta könyvei laza szerkezetű fejezeteibe. Nem végzett elemzéseket, rövid értékelései, megjegyzései gyakran erősen szubjektívek. Általánosan ismert, több kötetes munkái a pápaság múltjáról és a szerzetesrendek egyetemes történetéről írottak, de számos más témáról is értekezett.

A Vác történetéről írott könyve sok szempontból érdekes a város történetével foglalkozóknak. A téma feldolgozásába váci szerzetesként fogott bele, évtizedes gyűjtőmunka közben kötetenként készítette, alakítgatta a monográfiát. A helyi legendák szerint a levéltárból köpenye alatt csempészte haza, a kolostori szobájába a jegyzőkönyveket, régi iratokat, hogy éjszaka is tudjon dolgozni. Vác történetével kapcsolatban korábban nem készültek alapkutatások, ezek hiányában készítette Karcsú az “egyediratot”, vagyis az átfogó, monografikus igényű tanulmányt. Általában a magyar várostörténeti összefoglalók korát tekintve is úttörő, az első között van Karcsú váci műve, ami 1880 és 1888 között, kilenc füzetben jelent meg. Vác esetében egyben ez az első magyar nyelven fogalmazott, jelentős terjedelmű történeti írás, a korábbiak nyelve még latin, illetve német volt.

A könyvnek nem vált előnyére, hogy a szerző munka közben is változtatott a tervezett szerkezeten, a már lezárt, kiadott kötetek témáira vonatkozó újabb adalékokat is közölt a későbbiekben. Soha nem készült újabb kiadás, így a könyv mára ritkasággá vált, s a szakaszos megjelentetés miatt a fennmaradt példányok között is sok a hiányos, töredékes. Az eredeti könyv nincs mutatózva, használata ezért is rendkívül nehézkes. Ritkasága és nehéz kezelhetősége miatt a könyvben rejlő értékes adatok a helytörténeti kutatók által nincsenek teljesen kiaknázva.

A több mint száz éve megjelent várostörténeti munka természetesen nem tekinthető korszerű feldolgozásnak. A megjelenés óta eltelt időszak kutatási eredményeinek hiánya akkor is elavulttá tenné Karcsú könyvét, ha jelzett hiányosságai nem lennének. A könyv után mégis folyamatos az érdeklődés, hiszen hatalmas helytörténeti adattárat rejt, és a benne sokszor szó szerint közölt iratok egy része mára elérhetetlen, mert azóta megsemmisültek egyes dokumentumok.

A lehetőségeket áttekintve több megoldás kínálkozott az új kiadásra. Ezek közül számos szempontot figyelembe véve választottuk végül a CD-ROM feldolgozást.

Ha pusztán a könyv változatlan, új megjelentetésére törekszünk, az fényképezéssel, hasonmásként viszonylag egyszerűen megoldható. Nem rontunk és nem javítunk semmit az eredeti munkán, egyszerűen sokszorozzuk. Esetünkben mindenképpen javítani szerettük volna a kötetek használhatóságát, így mutatót és magyarázatokat, esetleg kritikai tanulmányt igényelt volna a papír alapú kiadás. Ezek valamelyest segítik a felhasználót, de hatalmas munkát igényelnek, s a befektetett energia nincs mindig arányban az eredménnyel.

Mérlegelni kellett, hogy mivel jár a kívánt mutatózás, értelmezés, tehát az eredeti szövegbe való erőteljes beavatkozás, vagy a számítógépes szövegbevitel lehetőségeinek kiaknázása. A szövegrögzítést követően digitális nyomdában kis példányszámban is elő lehet a könyvet állítani, így kettős célt is szolgálhat az új adatrögzítés. Megjelenhet CD-ROM formájában és papíron is a kívánt szöveg. Mérlegelendő volt a dolog anyagi háttere, a lemez készítésének - a szövegbevitelen túl - programfejlesztési igénye is van – segédprogram írása, szerkesztés, képszerkesztés, zene stb. -, valamint számításba vettük a nyomda, a borító, a csomagolás költségeit. Az igények és lehetőségek felmérésével a CD-ROM kiadását próbáltuk megvalósítani, nem mondva le a könyv alakban való megjelentetésről sem.

A szöveg számítógépre vitelének több útja kínálkozott. Először próbákat tettünk a szöveg gépi beolvasására. Az egykori nyomda kissé töredezett betűképe, az elszíneződött és néhol sérült papíralap, és a szerző régies írásmódja együttesen úgy megnehezítette a karakterfelismerő program munkáját, hogy a kézi javítás igénye nagyobb - és a hibákat tekintve kockázatosabb - volt, mint az új begépelésé. Így készítettük elő tehát az új kiadást.

Az eredeti munka nagyon kevés illusztrációval készült, a CD-ROM lehetőségei - és a felhasználó elvárásai - megkövetelték a sok illusztrációt. Több mint négyszáz képet, ábrát készítettünk elő a szöveghez illesztésre, és néhány zenei felvételt is választottunk aláfestésül.

A munka folyamatáról sem tanulságok nélküli beszámolni. A könyvről az alábbi alapadatok álltak rendelkezésre: a kilenc kötet közel 1900 oldalt tartalmaz, az oldalankénti átlagos leütések száma 3500, így az összes leütések száma hozzávetőleg 6,6 millió. Illusztráció összesen az utolsó kötethez kötött 10 tábla volt. Ezek alapján kértünk információkat, és készítettünk költségelemzéseket.

Az előkészítő munka közben három helyről kaptunk pozitív visszajelzést a pályázati, támogatási kérelmünkre, de az adott év saját költségvetéséből sajnos semmit nem rendelhettünk ehhez. Így a támogatások együtt sem fedezték a CD-ROM bekerülési költségeit. Dönteni kellett, hogyan tovább. Ha az adatbevitelnél félbehagyjuk a munkát, az a kutatók számára már lemezről kezelhető, kereshető szöveg, de a pályázati feltételeknek nem teszünk eleget, nem produkálunk feldolgozott, nagy példányszámú terméket, így nem kezdhettünk bele az átvett összegek felhasználásába.

A tájékozódás során több ajánlattevő közül a CD megjelentetésben már jártas, referenciákkal rendelkező Enciklopédia Humana Egyesületet találtuk a legjobb partnernek. Néhány előfizető és a feldolgozást végző Egyesület biztosította a lemez megjelenéséhez hiányzó összeget, így már megkezdhettük a munkát, elkészülhetett a tervezett lemezmennyiség.

A begépeléskor elvi döntést igényelt a kötetet jellemző régies írásmód, a régies szavak, szófordulatok változtatása vagy megtartása. Mivel több gépelő dolgozott párhuzamosan a kilenc kötet rögzítésén, be kellett látnunk, hogy lehetőségeink korlátozottak, az adatrögzítés közben gyakorlatilag lehetetlen az egységes elvek szerinti módosítás. Így változatlanul hagytuk a szöveget, kizárólag a nyilvánvaló nyomdahibákat javítottuk. Erre, és a lemez kezelését befolyásoló egyéb sajátos tényezőkre a főlapon, a segítség címszó alatt felhívjuk a felhasználók figyelmét. Ilyen például az a tény, hogy a gyakran használt kifejezések esetében Karcsú sokszor rövidítést alkalmazott, s ez előfordult a többször említett város- vagy személyneveknél is. Ezért külön listán megadtuk a legfontosabb rövidítések feloldását. Fontos tudni, hogy az elmúlt századok írásbeliségének megfelelően a személynevek írásmódja Karcsúnál is következetlen! Úgy írja a neveket, ahogyan egy-egy okiratban fellelte. Ennek eredményeként ugyanazon családnevek egymást követő mondatokban is másként, akár 3-4 féle írásmóddal is szerepelhetnek. (A számítógépen keresőknek adott esetben figyelni kell például a Plöszl-Plöszel-Pleszszel-Pleszl-Plessel név ugyanazon személyt jelölő névváltozataira. Esetenként a nevek közötti keresést különösen nehezíti a Grassalkovich-Krassalkovich, Priner-Briner, vagyis a kiejtésből következő hangzóváltás, amikor esetleg a kezdőbetű sem egyezik!) Egységes névkezelésre alkalmas segédprogramot és szinoníma szótárat a kutatáshoz, az egyértelmű azonosításokhoz szükséges hatalmas munkaigény miatt nem készítettünk. A felhasználókat erre a tényre is figyelmeztettük.

Az eredeti könyv ismerői számára változást jelent a CD lemezen, hogy nem használható a nyomtatott változatra vonatkozó tartalomjegyzék, az eredeti oldalszámozás. Ennek az az oka, hogy tematikusan csoportosítottuk a könyvben egymástól távol elhelyezkedő, de tartalmilag összefüggő szövegrészeket. Így természetesen a lábjegyzetek eredeti, fejezetenkénti számozása sem maradt meg, a számozást folyamatossá tettük. A jegyzetek szövegén nem változtattunk, a bennük szereplő rövidítések feloldását a nagyközönség számára nem tartottuk szükségesnek. Az eredeti könyv tartalomjegyzékt a bevezetőben leközöltük.

A lemez indításakor egy 18. századi városábrázolás jelenik meg főlapként, ezen erős színnel néhány objektum ki van emelve. Ha a nyíllal rámutatunk ezekre, egy felirat közli, hogy ott mit találunk. Az eredeti szöveget három nagyobb tematikába soroltuk, így a három jelentős színezett épület - mint ikon - a főlapon a mindennapi élet, az egyháztörténet és a történelem témaköröket jelzi. Egy kis önálló rész tartalmazza az eredeti kötet bevezetőjét és a helyrajz című fejezetet is. Innen, a főlapról olvashatjuk el a lemez részletes használatát tartalmazó segítség témakört, itt látjuk a kilépésre lehetőséget adó jelzést, valamint innen érhetjük el a fejlesztés eredményeként létrejött mutatót és képtárat is.

Ha az egyik témakörhöz kapcsolódunk, egy alapképre dolgozott szöveges képernyő, színezett jelképek és kisebb képek sora tűnik elő. A szöveges képernyők között nyilak segítségével is közlekedhetünk, vagy megjelöljük a keresett képernyő számát. A képekre mutatva előtűnnek azok feliratai is. A jelképek között az információban a képekre vonatkozó részleteket közlünk, és itt helyeztük el a képernyőn feltűnő szövegrész jegyzeteit is. A kísérőzene bekapcsolásának lehetőségét egy hangjegy ikon jelzi. Más témakörbe a főlaphoz visszalépve juthatunk, a főlapra a színezett Vác felirattal térhetünk vissza.

Szakmai szempontból az új kiadás legnagyobb eredménye, hogy a lemez felhasználását várostörténeti szempontból fontos mutató, segédprogram könnyíti, és a szövegből minden egyes szó is kikereshető. A mutató egy ajánlati lista, amelyből az érdeklődő kiválaszt egy témát, s a lemezen található említések kiemelve megjelennek. Ha a felhasználó a saját érdeklődése alapján ír a keresőbe egy-egy szót, legalább három betűt kell beírnia, ez természetesen szócsonk is lehet. (Kevesebb betűt szándékaink szerint nem fogad a kereső, nehogy véletlen beütéssel például a szövegben szereplő összes a betű után kutasson a gép.) A mutató használatánál a gyakorlat során alakul ki a ragozott alakok célszerű keresése, például a malmok iránt érdeklődőnek a malom és a malm.. betűcsoportra is keresnie kell, a magyar nyelv toldalékolási szabályainak megfelelően.

Fontos erénye a lemeznek a mintegy 450 ábra. Az eredeti kiadásban összesen 10 tábla illusztráció szerepelt, azok is gyenge minőségben. Az új műfaj lehetőséget biztosított a sok kép beemelésére. A képek a tematikailag indokolt helyen a képernyő alján megjelennek, felnagyíthatók, róluk a részletes információk - igény esetén - megtekinthetők. Az összes képet elérhetjük egy külön képtárból is. Ebben a képfeliratok abc rendben szerepelnek, egy kezdőbetű leütésével a kívánthoz ugrik a gép. A lemezen egy segédprogram lehetőséget nyújt a kiválasztott képekből összeállítások készítésére is. Főként a pedagógusok számára nagy lehetőség a tetszőleges számú, tetszőleges tartalmú, és a levetítés módjában is választást nyújtó képtár.

A lemez használója - ha hanglejátszásra is alkalmas géppel dolgozik - választhat, hogy aláfestésként hallgat-e zenét. Egy hangjegy ikon kapcsolja a zenét.

A nyomtatással előállított CD maga is tartalmaz ábrát, a dobozban elhelyezett színes borítón pedig feltüntettük a lemezre vonatkozó alapvető információkat. Kívül olvasható a használathoz szükséges számítógép kiépítettség, a támogatók megnevezése, valamint a könyvekben impresszumként ismert adatsor. A belső borítón az alapkönyvről és a lemezről található rövid ismertetés.

Karcsú Antal Arzén könyvének új kiadását, a CD-ROM feldolgozást, az ezredfordulóhoz méltó vállalkozásnak érezzük. A lemezen az eredeti szöveg - számos újabb illusztrációval - újra eljutott a kutatókhoz, s ezt a hatalmas adattárat az új szövegbevitel, a kereshetőség a helytörténet kutatói számára teljesen feltárhatóvá, kiaknázhatóvá tette. Sikerét mutatja, hogy rövid idő alatt elfogytak terjesztésre szánt példányai.

A Karcsú-féle várostörténet CD-ROM feldolgozása esetünkben előtanulmánynak is tekinthető egy korszerűbb, az újabb kutatásokon alapuló várostörténeti összefoglaló lemezen történő megjelentetéséhez. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a múzeumokban - a gyűjtemények digitális feldolgozása és megnyitása mellett - a ritkán fellelhető, vagy nyomtatásban meg sem jelent történeti munkák, dokumentumok, adattári anyagok is igénylik a digitális közzétételt.