H. C. A. A.

MÚLTUNK JÖVÕJE '93

Az informatika dinamikus fejlõdése a múzeumokat sem kerüli el. Egyre több régész és muzeológus használja a számítógépet mindennapi munkájában. A rendezvénysorozattal fórumot szeretnénk biztosítani egymás munkájának megismerésére és egyúttal a nemzetközi kutatás eredményeit is bemutatni.

Köszönetet mondunk a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy a konferenciának otthont adott, valamint a támogató cégeknek és intézményeknek, amelyek a konferencia megrendezését támogatták.

THE FUTURE OF OUR PAST '93

The Future of Our Past '93 Conference is organised following the tradition of the series of conferences organised in Great Britain entitled Computer Applications in Archaeology. This annual series essentially furthered the subject in the UK. There are also Hungarian antecedents of our Conference: two years ago, a similar meeting was organised in the Hungarian National Museum, and last year the Veszprém Academic Committee organised a session at the Institute of Archaeology of the Hungarian Academy of Sciences. The idea emerged here that a related conference should be organised annually at different localities and proceedings of the meeting published .

The dynamical development of information sciences cannot avoid the museum field as well. More and more archaeologists and museologists use computers in their everyday work. By this series we want to establish a regular forum for getting acquainted with each others work as well as results of international research .

We would like to express our thanks to the Hungarian National Museum offering home to the meeting and a number of firms and other institutions supporting the organisation of the Conference.

Program

10.00 Megnyitó

10.30 Gary Lock: A térinformatikai rendszerek (GIS) és a régészet (45 p.)

11.20 Sebastian Rahtz: A régészet és a számítógépes kultúra (30 p.)

11.55 Paul Reilly: Nézzük meg a láthatatlant: fejlett képi megjelenítés a 90-es évek régészei számára (30 p.)

12.30 Ebédszünet

14.00 Vaday Andrea - Fejes Ildikó: Adatértelmezések és elemzések az információtartalom szerint a gyakorlati és elméleti régészeti feldolgozásokban

14.25 Gaál István: A hierarchikus felépítésû tipológiai rendszerek, mint a számítógépes elemzések alapjai

14.50 Suhajda Attila: A szeriáció elmélete és alkalmazásának lehetõségei

15.15 Bezeczky Tamás: Római amphorák dokumentálási és leírási módszere, tipológiai vizsgálatok a matematikai statisztika alkalmazásával (15 p.)

15.30 Kerékfy Pál: Amphorák metrikus osztályozásának matematikai alapjai (15 p.)

15.50 Kávészünet

16.10 Rezi Kató Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum számítógépes programjai

1982-1993

16.35 Springer Ferenc: Az információs infrastruktúra program a kutatás, a fejlesztés és felsõfokú oktatás szolgálatában

17.00 Engloner Gyula-Suhajda Attila-T.Bíró Katalin: Tézisek a múzeumok informatikai fejlesztéséhez (általános vita)

18.00 Fogadás

Program

10.00 Conference Opening

10.30 Gary Lock: Geographic Information Systems (GIS) and archaeology (45 p.)

11.20 Sebastian Rahtz: Archaeology and computer culture (30 p.)

11.55 Paul Reilly: See the Unseen: advanced visualisation for archaeologist in the

1990s (30 p.)

12.30 Lunch Break

14.00 Andrea Vaday - Ildikó Fejes: Data analyses and interpretations based on information content in practical and theoretical archaeology

14.25 István Gaál: Hierarchical typological systems as a basis off computer analysis

14.50 Attila Suhajda: Theory of seriation and possibilities of its application

15.15 Tamás Bezeczky - Pál Kerékfy :

Documentation and description of Roman Amphorae; typological studies using mathematical statistics

15.50 Coffee Break

16.10 Gábor Rezi Kató : Computer programs of the Hungarian National Museum

1982-1993

16.35 Ferenc Springer: Information Infrastructure Program (IIF) for Research, Development and Higher Education (1986 -1993)

17.00 Gyula Engloner -Attila Suhajda -Katalin T.Biró : Theses for the informatical development of the museums

18.00 Reception

9.30 Redõ Ferenc: Ásatási dokumentáció GIS rendszerben (Alsórajk-Kastélydomb)

9.55 Jerem Erzsébet: Sopron és környékének régészeti topográfiája GIS rendszerben

10.20 Gyulai Ferenc: Új interdiszciplináris mûhely, a Régészeti Mûszerközpont

10.45 Tóth Attila: Pásztázó elektronmikroszkóp mint a képanalízis többdimenziós bemenete

11.10 Kávészünet

11.30 Töll László et al.: Középkori számszeríjak számítógépes modellezése

11.55 Barlay Katalin - Bognárné Kutzián Ida: A nap szerepe a rézkori temetkezési rítusokban a Kárpát medencében

12.20 Bartosiewicz László et al.: A csontok ásványianyag tartalmának mérése az archaeozoológiában

12.45 T. Biró Katalin: Számítógép alkalmazása a Szentgál-tûzköveshegyi kitermelõhely és a környezõ mûhelyek vizsgálatában

13.10 Ebédszünet

14.30 Domboróczki László: Régészeti ásatások leleteinek egy lehetséges nyilvántartási rendszere, valamint az abban rejlõ elemzési lehetõsége

14.55 Sosztarics Ottó - Vízvári Zsolt: Ásatási adatok számítógépes adatfelvétele Szombathely fõterén

15.20 Langer László (IQ-Soft): Oracle Libraries jellemzõi és felhasználási területe

(15 p.)

15.35 Molnár Imre (VT-Soft): Az Ingres adatbáziskezelõ rendszer jellemzõi és felhasználási területe (15 p.)

15.50 Torma István : StaTOR 1.3/H szöveges információ tárolásához, tervezéséhez, szervezéshez, kutatómunkához is alkalmas új program (15 p.)

16.05 Újlaki László (Aktív Rekord Bt): A Gerenia Neuron Hálózat alapú fejlesztõi rendszer és alkalmazásai (15 p.)

16.20 Adatbázis bemutatók

- Wollák Katalin: Védett területek

- Ráduly Emil: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum számítógépes adatkezelési rendszerének bemutatása

- Szentirmai Katalin: Aquincumi nyilvántartási rendszer

16.50 Zárszó

9.30 Ferenc Redõ: Excavation documentation of Alsórajk-Kastélydomb in GIS system

9.55 Erzsébet Jerem: Archaeological topography of Sopron environs in GIS

10.20 Ferenc Gyulai: A new interdisciplinary workshop, the 'Archaeological High-Tech Centre'

10.45 Attila Tóth: Scanning Electron Microscope as Multi-dimensional Input Source of Image Analysis

11.10 Coffee Break

11.30 László Töll et al.: Computer modelling of Medieval cross-bows

11.55 Katalin Barlay - Ida Bognár-Kutzián: The role of the sun in the ritual of the Copper Age Burials in the Carpathian Basin

12.20 László Bartosiewicz et al.: Measurement of bone mineral content in archaeo-
zoology

12.45 Katalin T. Biró: Computer applications in the study of the Szentgál - Tûzköves-
hegy mine and workshop complexes

13.10 Lunch Break

14.30 László Domboróczki: A possible model of database organisation for computerised archaeological excavations

14.55 Ottó Sosztarics - Zsolt Vízvári: Computer registration of excavation evidence at Szombathely - Fõ tér

15.20 László Langer (IQ-Soft): Oracle Libraries: features and applications (15 p.)

15.35 Imre Molnár (VT-Soft): INGRES RDBM: features and applications (15 p.)

15.50 István Torma: StaTOR 1.3/H Information Sheet (15 p.)

16.05 László Újlaki (Aktív Rekord Bt): Gerenia Neuron Network: developing system and applications (15 p.)

16.20 Database presentations

- Katalin Wollák : Archaeologically protected areas

- Emil Ráduly: Computer assisted data management in the Open Air Ethnographical Museum

- Katalin Szentirmai : The data management system of the Museum of Aquincum

16.50 Closing Address

Az elmúlt néhány évben sokat hallottunk a térinformatikai rendszerek régészeti felhasználásáról. Az elõadás választ keres arra, hogy miért olyan vonzó ez a szemlélet a régészeknek és áttekinti a legfontosabb aktuális alkalmazásokat. Foglalkozik továbbá a GIS által nyújtott új elméleti és gyakorlati lehetõségekkel: vajon a GIS rendszerek csak passzív megjelenítésre használhatók, vagy alkalmasak új elméleti megközelítések felvetésére, alátámasztására is?

A térinformatikai alkalmazások konkrét példái közül a Kulturális Javak Igazgatósága (Cultural Resource Management (CRM)) Oxfordshire-i programját mutatom be elõször, mint referencia munkát. Itt kitérek a CRM adatbázis, mint kutatási eszköz és a testületi adatbázisok kérdésére.

A második konkrét példám a dél-angliai Danebury erõdített földvár és környezetének térinformatikai vizsgálata. A változó emberi környezet térinformatikai vizsgálata ez esetben meglévõ elméleti alapra épült.

Végül, néhány szóban kitérek a GIS alkalmazásainak korlátaira. A vonzó küllem ellenére ez a technológia a régészet szakmai kritériumainak nem mindenben tesz eleget.

The use of GIS in archaeology has had considerable exposure over the last couple of years. This paper will examine the reasons why GIS technology is so appealing to archaeologists and look at the main areas of application to date. It will also raise some issues of archaeological theory and practice that GIS are offering new insights into: are GIS just a passive tool or are they capable of generating new theoretical approaches?

The use of GIS for Cultural Resource Management (CRM) will be discussed with reference to the prototype GIS-based Oxfordshire Sites and Monuments Record. Currant issues such as CRM databases as research tools and the concept of corporate databases will be raised.

The second case-study will be the use of GIS to analyse the landscape around the later prehistoric hillfort of Danebury in central southern England. Approaches to spatial analysis within this changing archaeological landscape will be demonstrated showing how GIS can build on existing theoretical frameworks.

Finally, a few words of warning concerning the use of GIS will be given. Despite its appeal, this technology is limited within some aspects of archaeological requirements.

Az elõadás a számítógép használatának következményeivel foglalkozik a régészet szempontjából: milyen mértékben szükséges, hogy az információ kezelés új technológiája áthassa munkánkat. Hagyományos értelemben, az adatbázisok használata, a statisztikai elemzések, a szakértõi rendszerek, a számítógéppel támogatott térképszerkesztés stb. új eszközöket jelentettek a régészek számára. Következik-e ebbõl az, hogy egy ponton túl másképp tekinthetünk magára a régészetre, az észlelésre és a feldolgozásra, az új eszközök által nyújtott lehetõségeket teljes mértékben kiaknázva?

Az elõadás az ásatási eredmények közzétételének példáját használja fel, hogy kifejtsen néhány gondolatot a jövõ a kutatásának érdekében.

Századunk elsõ felében az ásatások - legalább is Nagy-Britanniában - viszonylag kisebb felületre terjedtek ki és számuk sem volt túl sok. A szakemberek ismerték ezeket, gyakran már a munka és a feldolgozás folyamán is, így amikor ezek közlésre kerültek, az eredményeket könnyen integrálták a meglevõ tudásanyagba. Ezt az is elõsegítette, hogy a közlemények jórészt 'olvasó-barát', olvasmányos stílusban íródtak, kevés statisztikai adattal és kevés tudományos háttérrel.

Az 1960-as évek óta két tényezõ radikálisan megváltoztatta a helyzetet. Egyrészt, az emberi tevékenység hatalmas méretû expanziója a régészeti lelõhelyek gyors és tömeges pusztulását eredményezte. Másrészt, a technikai lehetõségek hasonlóképpen dinamikusan növekednek, mind a terepi információ gyûjtése, mind ennek feldolgozása tekintetében. Ez utóbbi jelentõs részben a 'kemény' tudományok területére esik, és sokat köszönhet a számítógépek általános elterjedésének is.

Az eredmény az, hogy napjainkban annyi ásatási beszámoló jelenik meg, hogy azzal senki sem képes teljes mélységében lépést tartani - gyakran még ezeknek a létezésérõl sem szerzünk tudomást.

Ezek a tanulmányok ugyanakkor kevéssé olvasmányosak és gyakran nehezen érthetõk.

A szöveg 'objektívebb', nehézkesebb és kevésbé leíró jellegû. Emellett a régészek szemmel láthatóan kevésbé élnek a színvonalas grafikai megjelenítés eszközeivel.

Válságos ponthoz közelítünk, mert sok fontos eredményt nem tudunk megismerni és sokszor nem is lehet ezeket teljes mértékben közzétenni.

Megkísérelték a teljes leletközlést hagyományos eszközök alkalmazásával támogatni - mikrofilmmel, archív anyagokkal - és megkísérelték az 'adatok' elválasztását az 'értelmezéstõl'; ezek a kísérletek azonban csak növelték a gondot, mert az így elkészített jelentést még nehezebb megérteni, bár olcsóbb elõállítani. Radikális megoldást kell találnunk arra, hogy az ásatási adatokat hozzáférhetõbbé és érthetõbbé tegyük.

This paper discusses the implications of computer usage in archaeology, and the extent to which information technology must permeate all of our work. Traditionally, the use of databases, statistical analysis, expert systems, computerised mapping etc. have all been seen as additional tools for archaeologists; does there come a point at which a new way of thinking about archaeology itself, about perception and analysis, must be developed to take full advantage of the technology? The paper will use the area of excavation publication to develop some problems and ideas for the future.

In the earlier part of the century, excavations were, at least in Britain, on a relatively small scale, and not very numerous. Academics and professional archaeologists knew about many of them while they were taking place; and when they were eventually published, they were easily assimilated. This was made easier inasmuch as they were written largely in a reader-friendly narrative style, with little use of statistics or other numerical analysis, and with minimal scientific input.

Two factors have changed the situation radically since the 1960s. The first is the enormous expansion in field archaeology brought about by accelerating destruction of sites. The other is the equally dynamic improvements in technique, both in the recovery of vastly more information in the field, and in subsequent analysis; much of the latter has been in the realms of hard science, but has also been made possible by the rapid development of computerisation.

The result has been that there are now so many excavation reports that no-one can hope to give them detailed attention, or even to know of their existence. Moreover, they have become very difficult to read or comprehend. Text has become more `objective', tedious and less narrative; and there is a noticeable loss in the ability of archaeologists to use graphics as a medium of expression.

A crisis is about arise, because the results of much important field work in the field have become difficult to assimilate, and too expensive to publish in full. Attempts have been made to deal with complexity by conventional means - microprint, microfiche, archives etc., and an attempt to separate `data' from `interpretation'; but these have often led to increasing frustration, because they often made a report much more difficult to comprehend, albeit cheaper to produce. We need radical approaches to make the excavation data more accessible and more comprehensible.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a régészeti beszámolók és más szöveges adatbázisok hipertext változata elkészíthetõ. Másrészt tudjuk, hogy a régészeti ismeretek és következtetési szabályok magas szinten formalizálhatók az értelmezés számára. Ugyancsak ismeretesek az alapadatok erõsen strukturált rendszere amelyet CAD vagy GIS rendszerekhez kapcsolva kibõvített feladatokra használhatunk; ugyancsak tapasztaltuk (ha még csak kisebb mértékben is) a hálózati hozzáférhetõség elõnyeit ezekhez az adatokhoz.

Ugyanakkor még nem áll rendelkezésre megfelelõ szintû formális modell a régészeti adatok jelentés formájában történõ közzétételére és a jelentésekhez és a mögöttes adatokhoz való elektronikus hozzáférésre.

Az elsõdleges régészeti adatokkal kapcsolatban két további fontos szempontot kell megvizsgálnunk:

a) 'élõ' adatok hozzáférhetõsége a régészeti örökségünkrõl

b) a régészeti adatok és a helyi ('bennszülött') népek jogai.

Egyáltalán, kell-e az adatokat 'publikálni', és mit jelent majd az elektronikus úton hozzáférhetõ koncentrált információ a harmadik világnak - áldást vagy átkot?

Az elõadás foglalkozik az információ terjesztés hálózati lehetõségével és néhány e téren végzett kísérleti program eredményével is.

It has been sufficiently demonstrated, on the one hand, that we can build hypertext versions of archaeological reports or other textual databases; on the other hand, we also know that we can formalise archaeological knowledge and reason at a high level about processes of interpretation. We are also familiar with the daily use of highly structured databases of low-level data, which are fast acquiring enhanced functionality with links to CAD or GIS systems; there is also experience (to a lesser extent) with the problems of networked access to such information. What we do not yet have, however, is any adequate formal model for the production of synthesised archaeological reports, and electronic access to these reports integrated with the backing data.

There are two important additional aspects of publication of primary archaeological data: a) the availability of `live' data about the archaeological heritage, and the implications thereof; and b) the relationship between archaeological data and the rights of indigenous peoples. Should data be `published' at all, and will the concentration of information in electronic forms be a harbinger of doom or hope for the third world? The paper will cover the use of electronic networks for information dissemination, and some experiments in this area.

A számítógép által nyújtott lehetõségek növekedése, különösen a három dimenziós képalkotás és az u.n. virtuális környezet megjelenítésének lehetõsége arra ösztönzi a régészeket, hogy átértékeljék adataik megjeleníthetõségét. Különösen nagy hatással van ez a leletanyag megjelenítésére. A folyamatnak messzemenõ következményei vannak a jövõ régészete számára - hogyan dolgozzunk, mit tanítsunk és miképpen mutassuk be eredményeinket.

Egészen a legutóbbi idõkig az adatmegjelenítés és a számítógépes rekonstrukciós módszerek csak a kutatók kis része számára voltak elérhetõ - olyanoknak, akik bonyolultabb mûszerekhez, gépekhez férhettek hozzá. Ezeknek alkalmazása gyakran speciális ismereteket, képzettséget igényelt.

A korlátozott hozzáférés és a magasabb szakismeret szükségének hátrányait napjainkra jórészt kiküszöbölték a 'polcról levehetõ' felhasználóbarát rendszerek a maguk széles funkció-választékával.

Kisérleti adatokkal alátámasztva néhány olyan rendszert mutatok be, amelyeknek segítségével nagyméretû, komplex többdimenziós adatrendszereket kezelhetünk és jeleníthetünk meg mélyebb számítástechnikai ismeretek nélkül is.

A több dimenziós adathalmazok feltárásában elérhetõ nagyobb függetlenség további ötleteket adhat a három dimenziós rétegviszonyok feltárásához és rögzítéséhez. Ezeket a gondolatokat kiterjeszthetjük az értelmezés területére is. Igy például alternatív rekonstrukciókat készíthetünk, és megjelölhetjük, hogy milyen mértékben tekinthetjük megbízhatónak a kialakított modellt és annak egyes részeit.

Az elõadás ezeknek a gondolatoknak a felvetésével és elemzésével foglalkozik: mit jelentenek ezek a régészet gyakorlata és az oktatás számára. A felhasznált példák különféle számítógépes rekonstrukciók és kísérleti adathalmazok.

Advances in computer technology, especially 3D imaging and the rise of so-called virtual environments, are forcing archaeologists to reappraise their perceptions of their data, and are having a particularly dramatic affect on how they visualise their material. They also have radical implications for how archaeology will be conducted, taught and presented in the future.

Until recently, the application and development of data visualisation and computerised reconstruction methods in archaeology was restricted to a small group of researchers with access to research systems, often requiring considerable experience and training in programming of such systems.

Restrictions of availability, access, usability etc. are now largely overcome by off-the-shelf advanced systems with their sophisticated functionality and user-friendly interfaces.

Using experimental studies using auger data, we demonstrate some of the latest data exploration potential of systems that enable multiple visualisations of large, complex, multi-dimensional data sets to be realised in environments which do not require deep knowledge of computational methods.

This increased freedom to explore multi-dimensional data sets opens the way for further insights into the nature of three-dimensional deposits and their recording to be gained. These ideas can be extended into the realm of interpretation where, for instance, we can begin to explore alternative reconstructions and start to devise visual cues to indicate how confident we are about selected elements of the computerised model.

This paper will illustrate and explore these ideas, and discuss their implications to how archaeology is practised and taught, using recent examples of computer-based reconstructions and virtual archaeology experiments.

Annak ellenére, hogy meghatározott régészeti anyaggal dolgozunk, rendkívül sok információ csökkentõ objektív és szubjektív elem befolyásolja és nehezítí az anyagból levont absztrakt, kontrollálhatóan felhasználható következtetéseket. Nincs a gyakorlatban olyan megindokolt és tisztázott mûködõ rendszer, melynek alkalmazása lehetõvé tenné a teljes régészeti anyag és a jelenségsorozatok valamint sokrétû, szerteágazó, de valójában azonos bázison nyugvó értelmezését és értékelését.

A szubjektív elemek dominanciája jellemzõ még mindig a kutatásra. Hiányzik egy nagyon fontos objektív tényezõ, az információs érték meghatározása, feltüntetése, számszerû konkrét és így összehasonlítható elemzése. Így minél áttételesebb a következtetés, annál jobban távolodik el az értelmezés az értelemezett tartománytól.

Az információs érték bevezetése és elemzése az információ tartalmi analízisén túl eredményezi, hogy az ily módon felvett és értékelt adatok, legyenek akár publikációs, akár meghatározott tárgyi anyagok azonos alapon, az információs érték szerint kerülnek besorolásra és így valóban reális és konkrét, ellenõrizhetõ modellek állíthatók fel. Alkalmazása lehetõvé teszi az etalon-anyagok fogalmának konkrét és az eddiginél objektívabb meghatározását is.

Mind a problémákat, mind a megoldási kísérleteket a római kori barbár anyagon mutatjuk be az alábbi kérdéscsoportokon:

1. az írott források információs értéke

2. a régészeti anyag információs értéke

3. az írott források és régészeti források szinkronitása és aszinkronitása

4. a régészeti anyag eredet szerinti információs értéke

5. ennek felhasználása az etnikum meghatározásnál ill. kereskedelmi kapcsolat jellemzésnél.

6. lokális, szûkebb és tágabb regionális vetítések

7. a feltárások információs értéke; lelõhelyek értékelése az elõkerülési információ- tartalom szerint.

8. feltárási adatok értelmezése objektív és szubjektív szempontok szerint.

9. anyagértelmezések és tipológiai rendszerek információs értéke; párhuzamok alkalmazása feldolgozás során, következtetéseknél, elemzésnél

10. etalon megállapítás, felállítás és alkalmazás

11. modell felállítás és alkalmazás

12. hazai publikációs-irodalmi adatok értelmezése

13. külföldi publikációs-irodalmi adatok értelmezése

14. információtartalom az irodalomban a rekonstrukcióhoz

Archaeologists work with well defined, concrete materials. A number of objective and subjective factors, however, complicate the verification and use of abstract conclusions. In practice, no widely applicable, sophisticated system has been devised which could provide a joint platform for the detailed and multi-faceted evaluation as well as interpretation of the entire excavated material.

The dominance of subjective elements is still characteristic of archaeological research. A very important objective factor, the assessment, recording, and quantification of information value is missing. This makes concrete comparative analyses impossible. Consequently, the more complicated the conclusions the more interpretations deviate from the actual media of interpretation.

The introduction and evaluation of information value points beyond the in-depth analysis of information. Data recorded and processed this way would be based on standardised criteria whether they are obtained by first hand observation of the artefact or derived from publications. This method would result in the development of realistic, concrete and controllable models. The assessment of information value would also facilitate defining the concept of reference materials in a concrete and more objective way.

Both the problems and proposed solutions were demonstrated using Roman Period materials from the Barbaricum. The following problems were addressed:

1. the information value of written sources

2. the information value of archaeological materials

3. synchronity and asynchronity between written and archaeological sources

4. the information value of archaeological materials by origin

5. using such data in the identification of ethnic groups and trading links

6. local and regional projections made at various resolutions

7. the information value of excavations; the evaluation of archaeological sites on the basis of information content recovered

8. the interpretation of excavation data using objective and subjective criteria

9. the information value of material interpretations and typological systems; the use of parallels in evaluation, analyses and drawing conclusions

10. the determination, definition and use of reference materials

11. the development and application of models

12. the interpretation of data from Hungarian publications

13. the interpretation of data from the international literature

14. the relevance of information in the literature to reconstructions

Az õsrégészeti kutatások alapproblémái, többek között a tipológia és kronológia kérdései, nem oldhatók meg kizárólagosan számítógépes programok segítségével.

Kezdetben ezeknek a problémáknak a megoldását kizárólag tipológiai rendszerezés útján kisérelték meg. Jó példákat találunk erre a "hagyományos" német õsrégészetben, ahol pl. a neolitikum esetében elsõsorban a kerámia egyes, kiválasztott jellegei útján kisérelték meg a periodizálást. Ez volt az egyik véglet a közép-európai neolitkutatásban.

A másik véglet a számítógépek régészeti célú felhasználásának eredménye. Ebben az esetben az ásatások, régészeti vizsgálatok során felmerülõ problémákat kizárólag számítógépes programok segítségével kívánták, illetve kívánják megoldani.

A szerzõnek az un. "saarbrückeni régészeti iskolában" szerzett tapasztalatai és kutatási eredményei is alátámasztják azt a feltevés, mely szerint önmagában sem a "tipológiai módszer", sem a "számítógépes módszer" nem elegendõ eredményes õsrégészeti analízis lefolytatására.

Ugyanis nem mindegy, hogy milyen szisztéma szerint és mit táplálunk be pl. az adatbáziskezelõ vagy szeriációs programokba. Jelen esetben a Mórágy-tûzkõdombi késõneolitikus (lengyeli kultúra) sírokból feltárt kerámia esetében vázolja fel eredményeit és elképzeléseit az un."hierarchikus tipológiai rendszerek" felépítésérõl, melyek megfelelõ alapként használhatók fel a további összefüggések elemzése során. A szeriációs analízist a szerzõ az alábbiakban részletesen bemutatott, Suhajda Attila által kifejlesztett szeriációs program segítségével végezte el. Ugyanezzel a módszerrel, tehát a hierarchikus tipológiai egységek szeriálásával nem csak kerámia, hanem minden észlelhetõ, illetve megfigyelt régészeti jelenség összefüggéseiben elemezhetõ ki.

Basic problems of prehistoric archaeology, among others, questions of typology and chronology cannot be solved using computer programs alone.

In the beginning, these problems were treated exclusively by typological classification. Good examples of this approach can be found in "traditional" German prehistoric research where, e.g., periodisation of the Neolithic was realised basically on specific formal features of the pottery finds. This approach means one of the extremities in Central European Neolithic research.

The other extremity is represented by the use of computers for archaeological interpretations. In this case the problems encountered in course of excavations and archaeological studies were expected to be solved by computer programs.

Experiences of the author in the so-called "Saarbrücken school of archaeology" and research result support the hypothesis that neither the pure typological method, nor the mechanical application of computers can be fully adequate in prehistoric analyses.

Namely, it makes a lot of difference what is actually fed in a database management system or a seriation program. In our actual example, the pottery finds of the Mórágy-Tûzkõdomb Late Neolithic graves (Lengyel culture) are presented where a hierarchical typological system was established which could be used as suitable basis for the analysis of further connections.

The seriation analysis was performed by the help of the seriation program developed by A. Suhajda. The same method, i.e., seriation of hierarchical typological entities can be used not only for pottery but also for any other conceivable or observable archaeological features.

A matematikai statisztikai módszerek alkalmazása a régészetben több évtizedes múltra tekint vissza. Számos jelentõs munka említhetõ a hazai kutatók körébõl is. Vértes László már az 50-es években statisztikai módszerek felhasználásával vizsgálta kõeszközöket. E módszerek egyre tökéletesedtek és a többváltozós analízis módszereinek módosításával a látszólag összetettebb adathalmazok is igen jól kezelhetõkké és elemezhetõkké váltak. Elõadásomban a régészeti feltárásokban egyre inkább elõtérbe kerülõ szeriációs algoritmust szeretném ismertetni.

A szeriáció a klaszteranalízis egy módosított formája, mely igen széles körben alkalmazható igen összetett vizsgálatoknál is. Tipikus alkalmazási területe a kerámiaanalízis, temetõk kronológiájának vizsgálata, vagy olyan tárgyak osztályozása, egymással való viszonyuk meghatározása, amelyek nagyobb számban fordulnak elõ egy lelõhelyen.

Jelentõsebb alkalmazásai pl. a münsingeni temetõ fibuláinak elemzése (Hodson, 1966), vagy a Halstatt kardok vizsgálata (Cowen, 1967).

Fontos azonban, hogy a szeriálandó objektumok tetszõleges, de egységes szempontrendszer szerint legyenek leírva, ugyanis a leírásban jelentkezõ kövekezetlenség igen erõsen torzítja a szeriáció eredeményét.

A speciálisan régészeti alkalmazásokra is készültek statisztikai programcsomagok. A legjelentõsebb és legismertebb az Irwin Scollar vezette kutatócsoport által készített BASP(The Bonn Archaeological Statistics Package) rendszer, melyben igen jó szeriációs lehetõségek is vannak. Gaál Istvánnal közösen készítettünk egy speciálisan erre a módszerre alapozott temetõelemzõ rendszert, melyet õ a Dél-dunántúli lengyeli temetõk kerámiaanalízisében használ. Rezi Kató Gábor a statisztikai és adatfeldolgozási módszerek összekapcsolására tett kisérletet.

The application of mathematical and statistical methods in archaeology has a past of several decades. A number of important works can be referred to in Hungary as well. László Vértes, for example, analysed lithic artifacts by the help of statistical methods.

Quantitative methods used in archaeology became more and more perfect. Multivariate analysis could serve for the treatment and analysis of fairly complicated data sets.

This paper deals with the application of the seriation algorithm used preferentially in a number of archaeological applications.

Seriation is a modified version of cluster analysis which can be used in a wide range of complicated problems. Its most characteristic applications are the analysis of pottery, the chronological classification of cemeteries or the classification of objects occurring in large number on one site.

More important applications of the method include, e.g., the analyses of the fibulae of the Münsingen cemetery (Hodson, 1966) or Halstatt swords (Cowen, 1967).

It is essential that the units to be seriated be described in an arbitrary but unified system. Any inconsistence in description would essentially modify the result of seriation.

Special archaeological applications were also written in the form of statistical packages. The most important of this was prepared by a group of scientists lead by Irwin Scollar, the so-called BASP(The Bonn Archaeological Statistics Package) system, containing very good possibilities for seriation. On the basis of this, together with István Gaál, we made a specific system for the analysis of cemeteries. We tested the method on Late Neolithic pottery of the South Transdanubian Lengyel cemeteries.

G. Rezi Kató tried to connect statistical and data processing procedures.

A tárgyakról készített leírások egységesitésével, különféle matematikai módszerek alkalmazásával már régóta foglalkoznak a régészetben. Tényleges fejlõdés csak a számítógépek alkalmazásával mutatkozott meg. Az ötvenes évektõl kezdve számos konferenciát rendeztek idevágó témákból, s ezek során a matematikusok és a régészek együttmûködése értékes eredményeket hozott. Ráterelõdött a figyelem olyan tárgyak értékelésére is amelyek nagy tömegben fordulnak elõ, de minthogy egyedileg kevéssé érdekesek, a kutatás aránylag kevesett törõdött velük. Az ilyen jellegû anyagra vonatkozó információk hagyományos módszerekkel csaknem áttekinthetetlenek. A számítógépek technikai fejlõdése, valamint a programrendszerek tökéletesítése rövid idõ alatt lehetõvé tették bonyolult régészeti problémák matematikai modellezését, továbbá különbözõ adatkezelési folyamatok elvégzését.

A régészeti dokumentáció készítésének mindmáig legnagyobb problémája az egységes leiró rendszer kialakítása. Közismert, hogy gyakran ugyanazt a tárgyat eltérõ módon irják le, sõt különbözõ néven nevezik el. A számítógépek alkalmazásával szükségessé vált a jó értelemben vett formalizált leírási módszerek bevezetése. A kerámia leletekre J.C. Garden dolgozott ki egy alapvetõ eljárást, analitikus kódok segítségével.

Az amphora formák leírásával a kutatás sokat foglakozott, a hagyományos tipológiának is ez az alapja. Feltételezve, hogy a forma a tárgy lényeges tulajdonságainak hordozója, a morfológiai kutatás ebbõl kiindulva igyekszik kimutatni funkcionális és genetikai összefüggéseket. A leírási módszer az amphorák morfológiai, technológiai, régészeti, epigráfiai és petrográfiai adatait rögzíti.

A morfológiai leírás során kapott méretadatok és az ezekbõl képzett arányszámok csoportjai tipológiai és kronológiai szempontból is értékelhetõk, így ezeket számítógépes statisztikai módszerekkel (faktoranalizis, klaszteranalizis) elemeztük. Tapasztalataink szerint a felhasznált módszerek más tárgycsoportok vizsgálatára is alkalmazhatók. A módszer továbbfejlesztésével töredékek esetében is megfelelõ eredményeket lehetett elérni.

The unification of the description of various objects was already exposed in archaeology for a long time. Essential progress in this field, however, was achieved only with the application of computers. Since the beginning of the fifties, a number of conferences were consecrated to relevant topics. As a consequence of these, the collaboration of mathematicians and archaeologists resulted in valuable achievements.

Attention was paid to the evaluation of objects occurring in large number. Formerly these data were disregarded because these object in themselves had little interest and their large masses could not be adequately elaborated with traditional methods.

Technical development of computers and the improvements in program systems made it possible in a short time to handle archaeological problems in a mathematical way, modelling them and treat the data by different data management techniques.

Possibly the biggest problem for the preparation of archaeological documentation has always been the formation of a unified description system. It is well known that the same object is often described in different ways, even more, it is termed different ways in many instances. By the utilisation of computers it was necessary to use a highly formalised description system in the positive sense. For ceramic finds, a basic description method was elaborated by J.C. Garden with the help of analytical codes.

The description of amphora forms was amply treated in technical literature. This is the basis of traditional typology as well.

Supposing that the form of the object convey important features of the object, morphological studies aim at revealing functional and genetical connections. The description system incorporates the morphological, technological, archaeological, epigraphical and petrographical data on the amphorae.

In course of a morphological description the metrical data and relevant ratios represent a data set which can be evaluated from typological and chronological aspects as well, thus they can be further analysed by computer assisted statistical methods (factor analysis, cluster analysis).

In our experience, the methods applied can be equally used for the study of other groups of objects. With further extension of the method, fragments can also be fruitfully analysed.

Egy évtizeddel ezelõtt, a MNM az elsõk között kezdte el saját számítógépes fejlesztési programját. A tényleges számítástechnikai eszközök hiánya miatt elsõ lépésben a hagyományos dokumentáció korszerûsítése (leírókartonok), számítógépes feldolgozásra való elõkészítése (terminológia) került elõtérbe.

1986-ban egy OTKA pályázat tette lehetõvé az elsõ minimális- hardver és szoftver eszközök beszerzését, a kutatások beindítását. Elkészült a két- illetve háromdimenziós megjelenítést lehetõvé tevõ grafikai program, egy kiértékelõ statisztikai szoftver és egy régészeti célú adatbáziskezelõ - az akkori lehetõségeknek megfelelõ (Clipper alapú) MIDAS. A számítástechnikai fejlõdés azonban olyan új szemléletû rendszereket hozott, melyek lehetõségeikben felülmúlták az addig saját fejlesztésként feltûnt adatbáziskezelõket, így 1990-tõl a MNM is DataEase alapon folytatta saját rendszerének építését.

A folyamatos hardver és szoftver fejlesztés eredményeként jött létre egy olyan intergrált rendszer mellyel reálisabbá váltak a kitûzött célok. A relációs adatbázisra alapítva - egy adaptált dokumentum archiváló segítségével lehetõségünk nyílt a sok problémát jelentõ képi információk kezelésére, melyet még egy video adatbázis is kiegészített.

1991-ben N. Statland - amerikai rendszertervezõ,- dolgozta ki a MNM részére azt a négy éves projektet, amely tartalmazza a múzeum teljes informatikai rendszerszerének megteremtését. A tervezet nyilvánvalóvá tette az általunk sokszor hangsúlyozott tényt: ilyen méretû rendszer létrehozása nagy erõket és sok pénzt igénylõ munka, ami lelkesedéssel nem pótolható. Sajnos e projekt beindítására nincs meg az anyagi fedezet.

A kis lépések taktikája jegyében kezdtük meg a Római Gyûjtemény DataEase alapú feldolgozását a MIDAS fejlesztése közben szerzett ismereteinken alapuló adatszerkezetben. Itt a "leírás" mezõ kivételével (mivel a DataEase statikus helyfoglalásából adódó kapacítás problémáját nem sikerült megnyugtatóan rendezni) a leírókarton minden adata bekerül a rendszerbe. Megkezdjük a kartonokhoz tartozó képek felvitelét is, bár ennek a problémának a megoldását csak az IIF pályázaton elnyert új (SUN) hardver és (INGRES) szoftver rendszerek beállításával tartjuk kielégítõn megoldhatónak

A számítógépes fejlesztések kezdete óta a tárgytípusok megnevezésében fennálló terminológiai problémát két nagy adatfelviteli rendszerünkben a gyûjtemények nagyságának és jellegének megfelelõ módon igyekeztünk megoldani. Elõzetesen megkonstruált, majd folyamatosan bõvített és finomított terminológiai rendszerrel a Római Gyûjtemény esetében, illetve módosítás nélküli adatbevitellel, utólagosan adatfeldolgozó programmal kialakított és az adatállományt módosító rendszerrel a Topográfiai Rendszer esetében.

The Hungarian National Museum started its computer development program among the first ones, a decade ago. Due to the lack of actual means the first step of the program was the modernisation of traditional means of documentation (description forms) and the preparatory work with an eye on future computerisation (terminology).

In 1986, in frames of an OTKA (National Foundation of Scientific Research) project the Museum was able to obtain the first minimal items of software and hardware. A program was prepared for two- and three dimensional image presentation, a statistical evaluating program and a Clipper-based archaeologically oriented data base management application (MIDAS). The development of informatical means and tools, however, brought about better tools than we could achieve in our own development, thus the Hungarian National Museum changed for DataEase in the development of its own database.

As a result of continuous development in hardware and software we could build up an integrated system where our aims seem more realistic. Based on RDBM and an adapted document archivation system we have possibility of handling visual information, complemented with a video database.

In 1991, an American system organisator, N. Statland, elaborated a four-year project for the Hungarian National Museum for the introduction of an integrated informatical system. This project stated, in accordance with our former views, that the creation of such a system requires great funds and lots of effort which cannot be substituted with enthusiasm alone. Unfortunately we still do not have the financial means to put this project into practice.

In the spirit of a step-by-step march, we started the data entry with the Roman Collection using DataEase, based on data structure experiences obtained using MIDAS. All data of former registration cards, with the exception of the fusy and spacious description were fed in the system. We have started the registration of images belonging to the registration cards, though the storing space and speed problems encountered here will be solved only by more powerful equipment (SUN workstation and INGRES 4G RDMS, funded by an IIF grant to be installed in 1993).

Since the beginning of our computerisation program, problems of terminology in the two great data acquisition systems of our collections were considered. A previously constructed and continuously refined and developed terminological system was used for the Roman Collection, while for the Topographical Register the data entry was done on the basis of the paper card system without modification, using a subsequent data processing program.

1992-ben a MNM Régészeti Osztálya OTKA támogatást nyert el "Régészeti gyûjtemények információs és térinformatikai rendszere " c. pályázatával. Célunk egy modern információs rendszer megteremtése, amely a nyilvántartási feladatok mellett alkalmas a különbözõ adatok összefüggéseinek, kapcsolatainak más dimenziókban való megjelenítésére, összetett térinformatikai elemzések megvalósítására. Az általunk választott GIS szoftver (GreenLine) jelenlegi lehetõségeink szerint OS2 op.rendszer alatt mûködik, ám lehetõség van a UNIX-ra való áttérésre, melyre, tekintettel a feladatok nagyságára, a MNM-ban rövidesen bevezetendõ hardver-szoftver platformra, minél elõbb szükségünk lesz.

Az adatbázisépítés mellett nagy hangsúlyt fektettünk a kutatást támogató szoftverek fejlesztésére. Az elsõ lépést jelentõ metrikus adatok faktor és klaszter elemzése (Bezeczky Tamás) után a fejlesztések során készített szoftvereink további lehetõséget jelentettek a régészetben fontos osztályozási probléma objektív módszerekkel való megoldására. Kapcsolódik e témához két másik, az MNM-ban fejlesztett szoftver is, Suhajda Attila szeriációs rendszere, és az 1992-ben megkezdett saját fejlesztésû SERPA (Seriation's Environment and Research Program for Archaeology) amely hatékony adatfeldolgozási és kiértékelõ algoritmus kidolgozására tesz kísérletet a temetõelemzésben.

Az elkövetkezendõ 1-2 év legfontosabb feladata a MNM részére a folyamatos adatrögzítés mellett az új hardver rendszerének felállítása, és egy INGRES alapú információs rendszer kifejlesztése, amely integrálni tudja majd a már meglévõ és a folyamatban lévõ korábbi projektek eredményeit.

In 1992, the Archaeological Department of the HNM won a grant of the OTKA with a project entitled Geographical Information System of Archaeological Collections.

Our aim with the project is the creation of a modern information system which will be suitable, apart from tasks of documentation and registration of objects, for the discovery of relational patterns of the data and for a complete spatial analysis. The GIS software adopted (GreenLine) is in OS/2 operational system according to our present possibilities but it is possible to convert the application for UNIX that will be necessary in view of the coming hardware and software platform in the HNM.

Apart from the database constructions, we attached special importance to the development of software supporting research. The first step was the factor and cluster analysis of metrical data (Tamás Bezeczky). The software made after this offered further possibilities for an objective solution of classification which is crucial to archaeologists. Two softwares can be referred to here - the seriation program of Attila Suhajda and the SERPA (Seriation's Environment and Research Program for Archaeology) developed since 1992, an effective data processing and evaluating algorithm for the material of cemeteries.

The most important task for the coming 1-2 years in the HNM will be, apart from continuous data entry, the installation of the new hardware (workstation) and the development of an INGRES application which will be able to integrate the results of our current projects.

Az IIF az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Nemzeti Tudományos Alapítvány és a Mûvelõdési- és Közoktatási Minisztérium által támogatott intézmény, melynek célja a számítógépes hálózati információs rendszerek bevezetése a magyarországi egyetemeken, felsõfokú oktatási intézményekben, kutatási és fejlesztési intézményekben.

A program elsõ része 1986-ban kezdõdött. Az eredeti tervekben a számítógépes hálózat felállítása mellett az elektronikus kommunikációs csatornák és ilyen úton lekérdezhetõ információ források megteremtése is szerepelt.

Pénzeszközeink jelentõs részét intelligens terminálok (PC-k) és helyi hálózatok (LAN-ok) kialakítására fordítottuk. Kifejlesztettük csomagkapcsolt levelezési rendszerünket. Erõfeszítéseinket ekkor még jelentõs mértékben hátráltatták a fejlett technika behozatalát gátló nyugati COCOM lista korlátozásai.

Az IIF Program elsõ felét sikeresen végrehajtottuk. Az összes jelentõs egyetem, számos akadémiai intézet és néhány nagyobb vállalat is csatlakozott az IIF közösséghez. Napjainkra a hálózaton elérhetõ információs rendszer több ezer felhasználó részére elérhetõ. A rendszer nemzetközi és 'de facto' standardokra épül (X.25, XXX, UUCP), ami biztosítja a nemzetközi hálózatokkal való kapcsolatot. Az IIF Program fontos szolgáltatásokat tart fenn (nemzeti elektronikus levelezés, hirdetõtábla, file átvitel) és lehetõvé teszi változatos adatbázisok teljes képernyõs elérhetõségét.

A program jelenleg második szakaszában tart (1991-1994). Az alapvetõ fejlesztési koncepció az információ technológia fejlesztését tûzte ki céljául.

A koncepció legfontosabb elemei az adathálózat fejlesztése, a regionális és diszciplináris centrumok rendszerének kialakítása, a távolsági hálózatok (WAN) kiépítése. Törekszünk az elektronikus levelezési rendszer és az adatbázis szolgáltatások fejlesztésére.

Az IIF emellett felhasználói és professzionális oktatóprogramokat is támogat.

Különösen törekszünk a nemzetközi standardok széles körû használatára és terjesztésére, az interaktív hozzáférési lehetõségek és adatátviteli szolgáltatásaink fejlesztésére. A többfelhasználós rendszerek alkalmazását kiemelten támogatjuk.

IIF is a program supported by the National Committee for Technological Development (OMFB), the Hungarian Academy of Sciences (MTA), the Hungarian National Science Foundation and the Ministry for Public Education, for establishing computer network based information services for Hungarian universities, higher education, research & development institutions.

The first phase of the IIF Program started in 1986. The original plan included to set up a computer network as well as provide information and communication services. The majority of our resources were spent on the acquisition of intelligent terminals (PC-s) and LAN-s. the design and development of the packet switching communication system. Our efforts at that time were also burdened with COCOM limitations.

The first phase of the IIF Program has been successfully implemented. All the important universities, academic institutions and some large companies joined the IIF community.

By now, a network based information system is at the disposal of several thousands of users. The system is based on international and de facto standards (X.25, XXX, UUCP), ensuring the interaction with international networks. The IIF Program provides important services (national e-mail service, bulletin board, file transmission) and full screen access to a wide range of data bases.

Now the program is in its second phase (1991-1994). The basic development concepts focus on the progress of information technology.

Most important elements of the concepts include the development of the data network, the installation of regional and disciplinary centres, installation of wide area network. We strive at enhancing the possibilities of the electronic mailing system and the database service. Also, IIF supports educational and training programs for users and professionals as well.

Special efforts are taken to forward the use of unified standards in electronic mailing, directory services, interactive access, file transfer services. The services characterising the co-operative systems should be established and widely used.

(vitaanyag)

A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium vezetõi értekezlete 1991 decemberében jóváhagyta a felsõoktatási és közgyûjteményi információs infrastruktúra fejlesztésének koncepcióját. A fõ célkitûzések között olvashatók a következõk:

- váljon az értelmiségi képzés részévé a számítógép eszközként való használatának elsajátíttatása;

- a közgyûjteményekben dolgozó szakalkalmazottak közül minél többen korszerû informatikai eszközökkel dolgozhassák fel adatbázisokká a nemzeti vagyon részét képezõ információvagyont, s nyújthassanak információszolgáltatásokat a hazai és a külföldi oktatók, kutatók, hallgatók számára;

- a hazai adatbázisok szolgáltatásai révén olyan információ export alakuljon ki, amely részben ellentételezi az információ importot.

Ezek és az itt nem hivatkozott célok, továbbá szakmai szempontok figyelembevételével a hazai múzeumokban kívánatos informatikai fejlesztésekre vonatkozóan az alábbi fejlesztési téziseket javasoljuk elfogadásra és felhasználásra:

1. A múzeumokban lévõ több százmilliónyi mûtárgy, dokumentum stb. jelentõs nemzeti vagyon, amelynek hasznosítása nemzeti érdek.

A hasznosítás hatékonyságát meghatározza az az eszközrendszer, technika és technológia, amely a magyar és a külföldi állampolgárok (oktatók, kutatók, diákok, turisták stb) számára elérhetõvé teszi a múzeumi tárgyakat.

A ma leghatékonyabb, korszerû eszközrendszer a komplexen értelmezett információs infrastruktúra, amelynek fõbb elemei a számítástechnikai, a távbeszélõ és távmásoló, valamint a videotechnikai eszközök.

2. Az egyetemeken és fõiskolákon folyó oktatás és tudományos kutatás alapvetõ információs bázisai a közgyûjtemények, köztük a múzeumok.

A felsõoktatási intézményekben az utóbbi két évben jelentõsen fejlõdött a számítástechnikai eszközellátottság. Az 1991/92. tanév elvégzett felmérés szerint az IBM kompatibilis személyi számítógépek száma megháromszorozódott, növekedett a PC-k teljesítménye. Az intézmények kétharmadában van - a lokális hálózatok révén - lehetõség a belsõ kommunikációra. A PC-k közel fele van helyi hálózatokba kötve. Az intézmények több, mint fele képes külsõ kommunikációra, összesen több, mint háromezer eszközzel. Egyre több intézményben létesül az egész intézményt átfogó számítógépes hálózat. Az egy PC -re jutó hallgatók száma 8.7-re, az egy egyetemi oktatóra (kutatóra) jutó PC-k száma 1.7-re csökkent. Valamennyi egyetemen van központi nagy számítógép, munkaállomás.

Az ismertetett adatok 1992-bõl valók, azóta jelentõs további fejlõdés történt.

(theses for discussion)

The 1991. December Management Meeting of the Ministry of Education accepted a decree on the development of the infrastructure of higher education and public collections. The main aims of the project were:

- the use of computers should become a routine means for students in higher education

- the museum professional staff should adopt modern means of information techniques in their work, and use these means for opening up and exploiting the information wealth deposited in the museums which is a part of national property and should offer this information for education and research

- due to the services of Hungarian information databases an important export could be formed as a counter-value of information import we badly need.

These purposes as well as other goals not directly referred to here as well as professional arguments indicated us to make the following proposal for the participants of the meeting, to discuss, accept and pass to competent authorities:

1. The hundreds of million objects, pieces of art etc. represent important national wealth, the proper use of which is a national interest.

The efficiency of utilisation is determined by the means available for it, technical and technological endowments which render the information concerning museum objects available for Hungarian and foreign citizens (research workers, students, tourists etc.)

The most efficient means for this purpose today is represented by the complex information infrastructure including computers, telecommunication and video-technical media.

2. Public collections - including museums - are the basic source of higher education. In these institutions - universities, high schools etc. - the past two years have brought about essential development in information technology concerning the supply of means. According to a survey performed in 1991/92, the number of IBM compatible machines increased three times. The performance of the computers rose accordingly and even more. In two-third of these institutions local network system facilitates interior communication. About half of the PC-s are organised into LANs. More than half of the institutions are capable of exterior communication by more than 3000 terminals. In several of them there is an integrated information system installed.

The above data reflect state of affairs in 1992 - since that date, further dynamical development could be observed.

Ehhez képest a múzeumok informatikai ellátottsága - annak ellenére, hogy az ország tudományos információbázisának jelentõs részben õk a letéteményesei - nem kielégítõ, az információ feltártsági foka kevés kivételtõl eltekintve nagyon alacsony.

A fentiekkel szemben a múzeumokban - az 1992. decemberi statisztikai felmérés szerint - egy PC-re 2.5 múzeumi kutató, 11.43 múzeumi munkatárs, 48048 feldolgozandó mûtárgy és 23700 látogató jutott. Személyi számítógépnél hatékonyabb informatikai eszköz az egész múzeumi területen nem volt. Az országos hálózatba bekapcsolt múzeumok száma 7 (a múzeumok 0.9, a gépek 0.2% -a), a helyi hálózatba kapcsolt munkahelyek száma kb..28 (7 múzeumban, a múzeumok 0.9%-a, a gépek 6.6 %-a)

Az egyetemi, fõiskolai hallgatók, oktatók, kutatók - de a különféle témákon dolgozó szakmuzeológusok is - csak akkor férhetnek hozzá a kor követelményeinek megfelelõ gyorsasággal, minõséggel, eredményességgel a múzeumokban lévõ hatalmas információvagyonhoz, ha ez számítógépes adatbázisokban van, és számítógépes hálózatokon keresztül elérhetõ.

3. Az egyetemi - fõiskolai oktatás és kutatás, az akadémiai és más kutatóintézetekben, valamint a gazdálkodó szervezeteknél folyó kutatás által igényelt külföldi információkhoz való hozzájutás általában pénzbe kerül. Az információ import részben vagy egészben ellentételezhetõ az információ exporttal. Ennek egyik döntõ feltétele a nemzeti vagyon részét képezõ információvagyon exportálhatósága, azaz külföldrõl is elérhetõ számítógépes adatbázisokba, információs rendszerekbe való bevitele, tárolása, kezelése, karbantartása, az ezekbõl történõ információs szolgáltatások technikai és személyi feltételrendszere.

4. Az egyetemekrõl, fõiskolákról a közeljövõben kikerülõ szakemberek többsége csak úgy juthat szakképesítéshez, ha tudja eszközként alkalmazni a számítógépet: tud szöveget szerkeszteni, elektronikusan levelezni, adatbázist lekérdezni.

A pályakezdõ múzeológusok, régészek is várhatóan számítástechnikai ismeretekkel és gyakorlati készségekkel állnak munkába. Kívánatos, hogy hasznosítani tudják a magukkal hozott tudást, és a pályamódosításnak ne legyen oka a múzeumok infrastrukturális elmaradottsága.

5. A múzeumok jelentõs körét érinti/érintheti az 1996-os Budapesti Világkiállítás. A hazánkba érkezõ külföldiek egy része feltételezhetõen múzeumokba is el szeretne látogatni. Elõtájékozódásukat, programjuk kialakítását, az optimális látogatási idõ lehetõségét egyaránt kedvezõen segíti a számítógépes tájékoztatás-tájékozódás, tehát a múzeumi informatikai fejlesztés jelentõsen befolyásol(hat)ja idegenforgalmunk alakulását, a hazánkról kialakuló képet, a nemzetközi megítélést.

6. A múzeumok látogatói között sok az általános iskolás és középiskolás gyermek, ill. fiatal. Többségük azért megy múzeumba, mert viszi a pedagógus , esetleg a szülõ. A gyermekek és a fiatalok érdeklõdése, vonzódása a számítógépek, a videotechnika iránt közismert. Bizonyosra vehetõ, hogy ha a múzeumokban korszerû technikával találkoznak, szívesebben és maguktól látogatók lesznek. Ez pedig elvezethet a múzeumok társadalmi hasznosságának elismertségének növekedéséhez.

As opposed to the dynamical development of the institutions of higher education, museums are still legging behind desirable standards.

According to the statistical survey of December 1992 , for one single PC 2.5 museum research worker, 11.43 museum employee, 48048 museum object and 23700 visitors are allotted. More efficient equipment than PC-s were not reported from the field at all. The number of museums connected to the national network is 7 (0.9 % of the museums, 0.2% of the computers), while local network was reported from 7 museums (possibly 28 PC-s affected, 0.9 of the museums and 6.6 % of the PC-s).

Students, teachers and research workers at the universities can only access the wealth of information stored in the museums with the speed, accuracy and quality demanded by our age if this information is stored in computer databases which can be searched through network systems.

3. Higher education and academic as well as profit oriented research requires a lot of information which has to be imported from abroad. A part or all of the information import could be counter-valued by export of information. One of the decisive conditions of the exportability of the information wealth is the existence of high quality databases, information systems. This means proper conditions of hardware, software, netware, organisation of suitable systems and applications, data entry, storage and maintenance and the personal and technical conditions of these informational services.

4. Most of the graduating new students can only obtain their qualification if they have a basic user's knowledge on computers - word processing, data acquisition, electronical mail etc. New generations of research workers will come to work armed with practical knowledge on information technology. It is desirable that they should use their knowledge and they would not be forced to leave the field lacking basic conditions of infrastructure.

5. A number of museums will be possibly affected by the coming World EXPO of 1996. Most of the visitors coming to Hungary for the occasion will possibly visit museums. Their choice, previous information will largely depend on how they can get quickly informed on their possibilities. The informatical development of the museum field would essentially further the formation of tourism and influence people's view on our culture and fame.

6. Most of the visitors of museums are children, students of elementary and secondary schools, who are known to have a special devotion towards computers and video technology. We are convinced that on meeting these media in interactive exhibitions would contribute to their acceptance of the museum world. This would mean an essential step towards the rise of prestige and the appreciation of the museums in the society.

7. A fentiekbõl következõen a Múltunk jövõje 93 konferencia résztvevõi a következõ javaslatot kívánja az illékes szervek felé elõterjeszteni

- legyen a múzeumi informatika fejlesztése a múzeumi management számára kiemelt feladat, tudomásul véve ennek személyi és anyagi konzekvenciáit, .figyelemmel az ebbõl következõ elõnyökre, illetve a fejlesztés elmaradásából származó súlyos következményekre.

- a múzeumi terület jusson hozzá az ehhez szükséges anyagi forrásokhoz, de minimálisan a felzárkózáshoz szükséges javakhoz

- az oktatás, különösképpen a felsõoktatás és a kutatás tekintse integráns részének a közgyûjteményeket, esetünkben a múzeumokat, és a majdani elõnyök reményében a múzeumok informatikai fejlesztése a felsõoktatással azonos prioritásokat élvezzen.

7. In view of the above facts, the participant of the Conference will further the following motion towards all parties interested

- the informatical development of the museum field should be a high priority task for the museum management, in view of the possible advantages of the application of modern means of information technology and considering the grave consequences if these requirements are not met. Personal and financial consequences of this high priority status should be considered.

- the inadequately financed museum field should receive funds necessary for this development which cannot be paid from the waning costs of maintenance, but as a minimum goal, costs of closing up other fields of science and education should be established.

- higher education and research should consider the public collections, among them, museums, as an integrated part. In the hope of future advantage, the informatical development of the museums should receive equal priorities like institutions of higher education in funding, development and public attention.

A régészeti objektumok több réteget tartalmazó lelõhely esetén egymás fölött helyezkednek el, és irányuk egybeesése, vagy egymástól való különbözõsége fontos megválaszolandó kérdés. Érvként szolgálhat periódusok elkülönítésére, vagy ezeknek egy-egy nagyobb korszakon belül egymáshoz rendelésében. Jele lehet a centuriációnak, vagy a településsel összeköttetésben lévõ úthálózat fõ irányainak. Elõidézhetik földrajzi, éghajlati okok, vagy azok változásai.

A számítógépes grafika lehetõvé teszi ezek pontos rögzítését, egymásra vetíthetõ formáját, ill. módot ad a külön-külön való elemzésre is, és ez önmagában véve is nagy segítség a helyes interpretációhoz.

Ha az ásatási megfigyeléseket további információkkal, igy pl. földrajzi, talajtani adatokkal is konfrontáljuk, akkor lehetõségünk van egyes kérdések kielégítõ megválaszolására, más kérdésekkel kapcsolatban pedig új hipotézisek felállítására, amelyek közelebb vihetnek a megoldáshoz.

Mondanivalóm konkrét anyagául az MTA Régészeti Intézetének a hahóti medencében végzett mikroregionális kutatásai szolgálnak. Az itt folyó munka egyik fontos helyszine az Alsórajk-kastélydombi lelõhely, ahol többrétegû római kori villa-településre rétegzõdött egy középkori kolostor és templom, ill. a körülötte lévõ temetõ.

A római villa töredékes mozaikpadlóinak geometrikus mintázata alkalmas arra, hogy grafikus módszerekkel rekonstruálhassuk az eredeti felület nagy részét.

Archaeological Institute of the HAS

Archaeological objects of multi-layer sites are normally situated in superposition. The interaction or difference in their direction are important questions to be answered. It can serve as arguments for separating chronological periods or, within larger chronological units, it can render certain periods together. It can be a sign of centuriation or the main route system of the settlement and its surroundings. Directions can be explained by geographical, climatic reasons and changes in these factors.

Computer graphics enable us to register these changes. Forms can be projected over each other and gives a possibility to treat units separately which is in itself a great help in correctly interpreting the evidence at hand.

The excavation evidence later can be completed with further data, i.e., geographical observations and soil analyses. This way we can give more adequate solution to some problems and raise new hypotheses which take us nearer to the solution.

The case study serving as a basis of my lecture will be the detailed archaeological survey (micro-regional project) of the Archaeological Institute of the HAS performed in the Hahót basin.

One of the important sites of the work carried out here is Alsórajk-Kastélydomb‚ where a multi-layered Roman villa is overlain by a medieval church and monastery as well as the attached cemetery.

The geometrical pattern of the fragmented Roman villa could be largely reconstructed by graphical methods.

1991-ben a Világbank-OTKA mûszerközpont pályázatán való részvétel céljából több kutatóhely a régészet interdiszciplináris tudományaival foglalkozó néhány dolgozója közös elhatározással mûszerközpontot alapított. A sikeres pályázat eredményeképpen várhatóan ez év õszére beszerzésre kerülnek a nagyértékû mikroszkópok és számítógépek és a képelemzõ rendszer egyéb elemei. A beüzemelés után várhatóan 1994-tõl kezdjük meg folyamatos szolgáltatásunkat.

A számítógépes képelemzõ rendszerrel végzett méréseink és kiértékeléseink elsõsorban a történettudomány (a régészet, de különösen az archaeológia interdiszciplináris tudományai: archaeometria, archaeobotanika, archaeozoológia) a biológia, az agrártudományok (vetõmagvizsgálatok, talajtani kutatások, pollenelemzés), a mûszaki tudományok (alakfelismerés, morfológia), a földtudományok (ásványtan, õslénytan stb.), továbbá a fentieknek megfelelõen az ipar- és a mezõgazdaság illetékes ágazataiban szolgáltathatnak fontos eredményeket. Ezért a mûszerközpont elsõsorban interdiszciplináris kutatásokat lát el, ezen túlmenõen tudományos alapkutatási, minõségellenõrzési, oktatási, mésési technológia fejlesztési és közmûvelõdési célokat is szolgál.

E vizsgálatokkal lehetõvé válik, hogy az ásatások során speciális módszerekkel nyert mikroleletek elemezhetõvé, dokumentálhatóvá váljanak. Természetesen a vizsgálandó minták feldolgozását és az eljárást mindenkor az adott tudományos feladat határozza meg.

A mûszerközpont által felvállalt, illetve kísérleti jelleggel beindítandó fõbb kutatási feladatok:

Szerves eredetû minták vizsgálata:

- Archaeobotanika: fajmeghatározás, fajtaelemzés,

mikronyomok vizsgálata, élelmiszermaradványok elemzése,

mennyiségi pollenanalízis, xylotomia (faszövet

vizsgálat),

antrakotómia (faszén vizsgálat), dendrokronológia.

- Archaeozoológia: faj- és fajtameghatározás,

mikrofauna metrikus vizsgálata, évi és havi növekedési

vonalak biokronológiai célú elemzése, patológiai vizsgálatok,

The World Bank and the OTKA launched a project in 1991 to furnish centres of scientific research with high technology equipment for the benefit of the scientific community under the name "Mûszerközpont" (= High-Tech Centres). A team of scientist working in interdisciplinary research on archaeological objects participated the project and founded the 'Archaeological High-Tech Centre'. The proposal was accepted and, as a result of it, a complex image analysis system - valuable microscopes, computers and specific software can be obtained.

Probably by autumn the system will start working: in our view, the continuous run of the Centre can be expected by 1994.

The measurements and analyses planned to be performed by the help of this system include, in the first place, historical studies in the wide sense (archaeology, mainly its interdisciplinary sub-branches: archaeometry, archaeobotanical, archaeozoological research) but also we are planning to work for other branches of science to support the maintenance of the Centre, i.e., biology, agrarian sciences (study of plough seeds, soil studies, palinology), as well as technical sciences (morphology, shape recognition), geosciences (mineralogy, palaeontology etc.), as well as industrial applications.

The primary goal of the Centre would be to support interdisciplinary applications but also basic research education are planned to be in our focus. We are ready to undertake some technological services as well (e.g., quality testing) and support public education.

The analyses will facilitate the mass analysis and documentation of micro-traces obtained during excavation that would otherwise be lost for us.

Naturally, the actual studies will always be directed by the task.

Some aspects of analyses planned to include, according to our preliminary plans, the following fields:

The analysis of organic materials

- Archaeobotanical samples: determination of species and subspecies

study of micro traces and food remains

quantitative palinology and xylotomy (study of arboreal tissues)

anthracotomy (study of charcoal), dendrochronology

- Archaeozoology: determination of species and subspecies

csontanyag használata és sérülési nyomainak vizsgálata.

Szervetlen minták vizsgálata:

Természetes anyagok: eredetmeghatározás, mikronyomok

vizsgálata, használati nyomok vizsgálata, szöveti

vizsgálatok, vékonycsiszolatok mennyiségi elemzése,

hasadási nyomvonal detektálás és hidrációs réteg mérési

kronológia (obszidián mintákon), szemcseméret elemések,

- Mesterséges anyagok: készítéstechnika, technoloógiai és

felhasználási adatok, eredetmeghatározás.

A fenti vizsgálatok jelentõs részére valószínûleg számos magyar múzeum és intézet , de külsõ megrendelõk részére is módunkban áll majd elemzéseket végezni, ezáltal elõsegítve a mûszerközpont önfenntartó mûködtetését. Éppen ezért a képelemzõ rendszer szabad kapacitását a fenntartást elõsegítõ szakirányú mûszaki és agrártechnológiai szolgáltatási - illetve oktatási feladatok megvalósítására szeretnénk felhasználni.

A Régészeti Mûszerközpont a Magyar Tudományos Akadémia Részeti Intézete (H-1250 Budapest I. Uri utca 49. Telefon: 1-759-011/539, Fax: 1-564-567) gesztorságában non profit gazdálkodással, szakmailag önállóan, gazdaságilag elkülönítve mûködik.

metrical study of the microfauna, biochronological evaluation of growth layers, pathological studies

studies on the use and damage of the bones

Study of inorganic materials

Natural materials: provenience, micro traces, traces of use, textural features, quantitative analyses of petrographical thin sections

FTD analyses and hydration chronology (obsidian samples)

analysis of grain size

- Artificial materials

provenience and evidences of use and production

Most of the studies outlined above will be possibly needed by the Hungarian museums and research institutions but we shall have the possibility to accept tasks from other customers as well for the support of the Centre. In our plans we would like to secure related technical/scientific studies and education purposes as main profiles.

The Archaeological High-Tech Centre will be operating under the gestorship of the Archaeological Institute of the Hungarian Academy of Sciences (H-1250 Budapest I. Uri utca 49. Telephone: 1-759-011/539, Fax: 1-564-567) as a non-profit, economically independent and self-sustaining unit.

MTA Mûszaki Fizikai Kutató Intézete

A számítógépes vezérlés nyilvánvaló tette, hogy a pásztázó elektronmikroszkópia (PEM) több az optikai mikroszkópia kiterjesztésénél. Sajátosságai, mint a pásztázó elv, digitális vezérlés és adatgyûjtés, szimultán jelfelgyûjtés és képpontonkénti elõfeldolgozás új lehetõségeket nyitnak meg a mikrotartományok képanalitikai vizsgálatában.

A PEM szubmikronos méretûre fókuszált elektronsugárral tapogatja le a vizsgálandó tárgyat, és az elektron - minta kölcsönhatásból keletkezõ jelek képernyõn szinkron történõ megjelenítésével állítja elõ a nagyított képet. Az általában használt szekunder elektron detektálás rendkívül plasztikus, szemléletes nagy mélységélességû képeket eredményez 10x-100.000x nagyítástartományban.

A képanalízis oldaláról tekintve a PEM ideális bemeneti eszköz, ugyanis a pásztázó elv következtében jelei on-line (vagy egyszerû kétdimenziós tömbbe tárolva off-line) számítógépbe vihetõk, rövidre zárva a problematikus limitációkat rejtõ ernyõ-kamera vagy fotó-scanner kitérõt. Ezáltal a felgyûjtött digitális képek méretét a sugarat vezérlõ DAC felbontása, a szürkeségi fokozatok számát pedig a képet alkotó jelet digitalizáló ADC felbontása szabja meg. Így nincs akadálya akár 4000x4000 pixelt tartalmazó, 2048 szürkeségi fokozatú kép felgyûjtésének.

Mivel a különbözõ információt hordozó jelek (szekunder-, visszaszórt-, transzmittált elektronok, katodolumineszcencia stb) szimultán detektálhatók, multiplex ADC segítségével egy letapogatás során képek sorát nyerhetjük.

Ha a PEM-re mint analitikai mérõrendszerre tekintünk, tovább bõvülnek a lehetõségek. Eszerint lokális elektron-szilárdtest kísérletet végzünk, modulálva a gerjesztést, a mintakörnyezetet és a detektálást megfelelõ demodulálással a különbözõ jelekkel alkotott képeken túl egy sor, nem képszerû eredményt nyerhetünk (kémiai, elektromos, kristálytani jellemzõk, mélységi eloszlások, stb). Számítógépes PEM használatával nem csak a szimultán képet adó elektronsugaras gerjesztés / detektálás, de ezek a bonyolultabb, több gerjesztõ paraméterrel jellemzett (pl. a sugár energiáját moduláló), vagy komplex kiértékelést igénylõ (pl. kvantitativ kémiai analikai) kisérletek is képpontonként elvégezhetõvé válnak, eloszlás térképeik a képekkel együtt felvehetõk.

A számítógépes PEM tehát a minta felületén egyszer végigpásztázva a morfológiai kép mellett a minta lokális geometriai fizikai és kémiai tulajdonságaira jellemzõ eloszlások sorát képes adni a képanalízis számára, (hasonlóan a távérzékelõ mûholdak különbözõ hullámhossztartományban detektált "többdimenziós" képeihez).

Mivel a mérés ezen szinten már a kisérlettervezéstõl kezdve probléma-specifikus, a kínálkozó lehetõségek optimális kihasználása a mintát kutató - esetünkben régész -, a kvantitativ metallográfus és elektronmikroszkópos szakemberek szoros együttmûködésétõl függ.

After the appearance of computer controlled instruments it became clear, that the scanning electron microscopy (SEM) is more than simple extension of optical microscopy into the high magnification range. Its basic properties, as the scanning principle, simultaneous multisignal detection, straightforward digital control and data acquisition, pixel by pixel pre-processing of signals all provide new possibilities in quantitative image analysis of micro regions.

In its basic working mode the energetic electron beam of nanometer diameter is swept in a TV-like raster over a micro region of the sample. The magnified image is generated by synchronous visualisation of the generated signal intensities on a cathode ray screen. The most common secondary electron signal gives images showing the sample morphology with a magnification of 10x-100.000x.

Due to the scanning principle the SEM is ideal input device of the image analysis. There is no need of digitalisation by camera or scanner. The scanning electron beam can be controlled by computer, and the generated signal can be digitised directly into the memory for processing, visualisation or storage. The size of the digital images is limited by the controller DAC, while the number of grey levels is determined by the measuring ADC resolution. Images of 4000x4000 pixel with 2000 grey level are easily attainable.

As the signals of the SEM carrying different information (secondary, backscattered, transmits electrons, cathodoluminescence, etc.) are generated simultaneously, a whole set of images can be collected during a single scan using a multiplexed ADC with the appropriate detectors.

Considering the SEM as an analytical measuring system the possibilities are still wider. According this approach local experiments of electron-solid interaction are conducted, modulating the excitation, the sampling, the sample environment and the detectors. From the generated response vector after demodulation complex analytical information can be obtained, which includes the different images as well as non spatial distributions of physical quantities, being functions of multiple excitation of requiring point/by/point quantitative interpretation (chemical, CL or microelectronic spectra, depth distributions, channelling patterns).

Using computer controlled SEM the results of these complex local experiments can be mapped together with the different digital images carrying morphological and other information (similarly to the multidimensional input of multispectral images of Landsat type satellites). The full exploitation of these possibilities requires close co-operation of the archaeologists with the specialists of image analysis and SEM

Az õskori temetõkben levõ sírok irányítását a régészet mindig fontos problémának tartotta. Kvantitatív vizsgálatok csak olyan temetõkben végezhetõk, ahol a feltáró régész a sírok vagy a csontvázak tengelyeinek irányát pontosan kimérte, vagy legalábbis egy igen pontos térképet készített a helyszínen. A néhány száz temetõbõl, amelyek több ezer sírt tartalmaznak, csupán néhány felel meg ezeknek a követelménynek.

A temetkezési ritusra kétféle feltevést tehetünk.

1. Volt egy kitüntetett irány (pl. a földrajzi K-Ny), ebbe az irányba kívánták fektetni a halottakat, ezt az irányt tartották be a sírásásnál.

2. A mindenkori napkelte ill. napnyugta játszott szerepet a sírgödrök irányításában.

A sírgödrök irányítását nagyobb súllyal vettük figyelembe, mivel ezek irányát pontosabban lehetett kitûzni, míg a tetemek sírba helyezésekor nagyobb szerepet kapnak véletlen tényezõk (különösen zsugorított csontvázak esetén).

Ha a sírok számát a mágneses északi iránytól való szögeltérés függvényében felrajzoljuk, a keletkezõ hisztogram a sírok irányeloszlását mutatja egy adott temetõben. A Basatanya rézkori temetõ (155 sír) hisztogramjának talpa éppen kitölti a téli és a nyári napfordulókhoz tartozó napkelte (napnyugta) irányok közti tágassági szöget (solar arc) a hozzá tartozó 47,5° földrajzi szélességen. Ez a tény a második feltevésünket támaszthatja alá, de merõ véletlen is lehetne. Mindenesetre egyetlen temetõ vizsgálata alapján nem dönthetünk az egyik, vagy másik feltevés mellett. (Bár az összehasonlításként vizsgált hat temetõ: Bodrogkeresztúr, Jászladány, Pusztaistvánháza, Deszk, Kotacpart, Tibava temetõi ennek a második feltevésnek nem mondanak ellent.)

A temetkezések és a Nap járása közti összefüggést a miénktõl eltérõ földrajzi szélességeken is vizsgáltuk. Ezek a temetõk nagyjából egykorúak a Kárpát-medenceiekkel, és bár eltérõ kultúrát képviselnek, mégsem inkompatibilisek. Egyik példánk az Olenij Osztrov eneolitikus (chalkolitikus) temetõje (81 sír) az Onega tóban, 62° északi szélességen. Ehhez a földrajzi szélességhez 116° tágassági szög tartozik, a hisztogram talpa pedig 120°-ot foglal el. Ezt az adatot érvként fogadhatjuk el amellett, hogy a mindenkori napkelte (napnyugta) játszott szerepet a ritusban. Másik példánk a munténiai Cernica temetö, amely a korai Boian kultúra Cernica fázisához tartozik. A több mint 300 sírból szerkesztett hisztogram szintén jól beleillik a 44,5° északi szélességnek megfelelõ tágassági szögbe.

A vizsgált temetõkben a sírok a hely földrajzi szélességére jellemzõ tágassági szöget töltik ki, amint ezt a hisztogramok talpának szélessége világosan mutatja. Ebbõl arra következtethetünk, hogy a mindenkori napkelte/napnyugta volt meghatározó a rézkori temetkezések irányításában.

The orientation of the graves and skeletons in prehistoric cemeteries has been considered to be of extreme importance in archaeology. Quantitative studies can only be done in cemeteries where the archaeologist had measured the axes of the graves and of the skeletons unearthed or at least a precisely drawn map had been prepared in the site. From several hundred cemeteries containing thousands of graves only few can be found which are adequate in quality.

Concerning the burial rite there may be two presumptions.

1. A given preferred direction has been determined. The dead person was supposed to be laid in this direction (e.g. the geographic E-W), which was kept in grave digging.

2. The direction of the daily sunrise or sunset played a role in orienting the grave pits.

We paid more attention to the orientation of the grave pits. In our view it could have been determined deliberately. The final position of the skeleton, however, can be result of some accidental factors too (particularly in case of contracted skeletons), when laying the corpse into the grave pit.

Plotting the number of graves versus the angle deviation from the magnetic North direction the resulting histogram shows the angle distribution of the graves in a given cemetery. The "bottom" of the histogram of the Basatanya Copper Age cemetery (155 graves) fills in just the so called "solar arc", thus the angle interval between the sunrise (sunset) directions of summer and winter solstices at its 47,5° geographic latitude. This fact can support our second presumption, or can be mere coincidence. (The six other cemeteries: Bodrogkeresztúr, Jászladány, Pusztaistvánháza, Deszk, Kotacpart, Tibava used for comparative studies do not contradict to this presumption either.) Still the investigation of one single cemetery does not allow us to decide in favour of the first or second presumption. To settle this question another approach should be sought for.

To check the connection between inhumation and the solar arc, cemeteries at different geographic latitudes had been studied. The investigated cemeteries are roughly contemporary, and while belonging to the different cultures are still not incompatible. First the Eneolithic (Chalcolithic) cemetery Olenii Ostrov in Lake Onega at 62° northern latitude has been studied (81 graves). A solar arc of 116° belongs to this geographic latitude. The bottom of the histogram of the cemetery covers 120°. This fact can be taken as evidence for the role of the actual sunrise or sunset in the burial rite. Another example can be the Muntenian Cernica cemetery, belonging to the Cernica phase of the early Boian culture. The bottom of its histogram constructed from more than 300 graves fits well into the solar arc at 44.5° geographic latitude.

In the investigated cemeteries the graves fill the solar arc corresponding to the geographic latitude of the site as it can be clearly seen from the "bottoms" of the histograms. This fact suggests that the daily sunrise or sunset played decisive role in the Copper Age mortuary practice.

A csontok sûrûségének ismerete rendkívül fontos a tafonómiai veszteségek felmérésében (Shipman 1981), alkalmas lehet azonban a csontok funkciójának megitélésére is.

Noha a sûrûség általánosságban a tömeg és térfogat mérésével jól becsülhetõ (Nicholson 1992), az ásványi anyag tartalom csonton belüli eloszlásának megitéléséhez kifinomultabb módszerekre van szükség. Számítógépes becsléseinket egy Hologic QDR-1000/W 1. típusú mûszerrel végeztük. Célunk a disztális epifizis elcsontosodásának megítélése volt ásatag és modern szarvasmarha kéz- és lábközépcsontokon. A mûszer a vizsgálati anyag röntgen sugár elnyelését méri és alakitja g/cm² értékekké, adott esetben a csont dorsopalmaris/plantaris nézetének megfelelõen (Lyman 1984).

A csontanyag longitudinális eloszlásainak különbségei egyaránt utalnak az egyed életkorára és a csont funkciójára. Az Atchley és társai által (1976) végzett számítógépes szimulációk megmutatták, hogy parametrikus két- és többváltozós számításokban a korrelációs együttható abszolút értéke torzulhat a méret hatásának semlegesítését célzó traszformációk során. Emiatt a csont ásványi anyag tartalmának relatív növekedését vizsgáltuk a készülék által szolgáltatott sztatikus sûrûségi értékek helyett.

A dolgozat eredményei a belga Miniszterelnöki Hivatal által kezdeményezett Egyetemközi Kutatási Program keretében végzett munkából származnak. A mûszeres méréseket a leuveni Katolikus Egyetemen végeztük.

Bone density has broad implications for taphonomic loss (Shipman 1981). It is, however, also related to the function of bone. While overall density may be estimated by simple weighing and submerging respectively (Nicholson 1992), more sophisticated methods are required to map the distribution of mineral content within individual bones. Computer aided estimations were carried out using a Hologic QDR-1000/W apparatus in order to establish the degree of ossification in the distal epiphyses of modern and excavated cattle metapodials. This method is based on the X-ray absorption of the bone transformed into g/cm² values corresponding to the dorsopalmar/plantar aspect (Lyman 1984).

Differences in the longitudinal distribution of bone matrix provided information on both age and bone function. Computer simulations by Atchley et al. (1976) showed that the absolute values of correlations may be biased in parametric bi- and multivariate analyses when data are scaled in order to remove the effect of size on variation. Relative increase in mineral content was thus estimated instead of mean "densities" provided by the equipment.

This text presents research results of the Belgian programme on Interuniversity Poles of Attraction initiated by the Belgian State, Prime Minister's Office, Science Policy Programming. Measurements were carried out at the Catholic University of Leuven.

Szentgál és környéke, amint az az elmúlt évtized kutatásaiból nyilvánvalóvá vált, egyike a magyarországi õskor (különösen, újkõkor) legjelentõsebb állandó centrumainak. A jó minõségû nyersanyagforrások vidéke ugyanis - kortól, kultúrától, sõt, a betelepültség mértékétõl függetlenül - állandóan az ismertség, valamint a területvédelem szüksége miatt az egykori emberek életének fontos részét alkotta. Az eddig kirajzolódó ilyen nagy 'õskori iparvidékek' a Tokaji hegység (obszidián, limnokvarcit), Szentgál környéke (középsõ jura radiolarit). Kisebb, de szintén jelentõs centrumok mutathatók ki a Mecsekben, a Gerecse és a Mátra hegységekben.

A szentgáli Tûzköveshegy és környékének kutatása, századelei elõzmények után, 1982-ben terepbejárásokkal kezdõdött. 1983-85 között a nyersanyagkitermelõhelyen, 1986-1988 között a nyersanyagkitermelõhellyel legszorosabban összefüggõ mûhelytelepen (Szentgál-Füzilap) folytattunk ásatásokat. 1989-ben a Tûzköveshegy tágabb környezetében ismert õskori lelõhelyek bejárása mellett megkezdtük a szentgáli nyersanyag térbeli és idõbeli elterjedésének szisztematikus felmérését.

A vizsgálatok igen korai szakaszában már használtunk egyes részfeladatokra számítógépet. A feltárt leletanyag jelentõs része (elsõsorban a telepekrõl származó kõanyag) számítógépen van nyilvántartva (dBASE III+, FoxBase és DataEase változatok).

Hasonlóképpen, az elterjedési vizsgálatokat a kõeszközanyag legfontosabb jellemzõit rögzítõ adatbázisok segítségével vizsgáltuk. A Szentgál környéki kõzetminták és a róla készült vizsgálati eredmények részei a Litotéka gyûjteménynek, ill. adatbázisnak; ennek anyaga 1989-ig bezárólag publikált.

Az elterjedési vizsgálatok kapcsán kerültünk elõször szembe olyan feladatokkal, amihez bonyolultabb számítógépes háttér (gép és program) volt szükséges. Az elterjedési adatokat egyszerû, de hatékony térinformatikai programok segítségével térképen (késõbb: térképsorozaton) ábrázoltam. A felhasznált programok az alapadatbáziskezelõn kívül a Quattro (QuattroPro), a Surfer és a TÉRKÉP nevû hazai fejlesztésû shareware program voltak. Ez után az egyes ásatási egységek térinformatikai elemzése következett, amelyhez az IDRISI (+Roots, DeLux Paint) nevû programokat használtam.

További terveinkben a Tûzköveshegy tágabb környezetének térinformatikai vizsgálatát és egy komplex demonstrációs program elkészítését kívánjuk megvalósítani.

The environs of Szentgál used to form, as it seems evident from the results of the studies of the past decade, one of the most important centres of Hungarian prehistory, especially that of the Neolithic period. The area of high quality raw materials, independent of age, culture and even the degree of inhabitation was always in the focus of interest due to needs of access and supply. Large 'industrial centres' of prehistoric Hungary include the territory of the Tokaj Mts. (obsidian, limnic quartzite) and the environs of Szentgál (Middle Jurassic radiolarite), There are some smaller but still very important centres in the Mecsek, the Gerecse and the Mátra Mts.

The study of the raw material sources of the Tûzköveshegy and its environs started, after sporadic investigations of the first half of the century, in 1982 by regular field surveys. From 1983-85, the extraction site, from 1986-1988 one of the satellite settlements (Szentgál-Füzilap) were excavated. In 1989, field surveys were performed on the prehistoric settlements surrounding the source area, and the temporal and spatial distribution of the raw material coming from the Szentgál sources was surveyed on Hungarian prehistoric sites.

Computers were applied in the investigation process since fairly early dates. Most of the excavated lithic materials were registered in databases (using dBASE III+, FoxBase and DataEase 4.24 programs). Similarly, the distribution studies were based on the registration of available lithic industries of Hungary and beyond. Comparative raw material samples and analytical results, as a part of the Lithotheca collection, are registered in the Lithotheca database.

For the presentation of regional and temporal distribution, more sophisticated techniques were used. Distribution data were elaborated by the help of spreadsheet and statistically based GIS programs (Quattro, TÉRKÉP, Surfer) on a map series. After that, the intra-site analysis of the excavation units was started using IDRISI, Roots and DeLux Paint.

In our further plans we are aiming at a complete spatial analysis of the mine and its environment as well as a compilation of an exhibition demonstration program.

Gyakran elõfordul, hogy egy régészeti lelõhely nagyszámú leletanyaga már csaknem áttekinthetetlen a régész számára. Például, ha több tízezer cseréptöredékrõl, vagy csontdarabról van szó. Ezek rendszerezése, különbözõ csoportokba sorolása ma már elképzelhetetlen számítógép alkalmazása nélkül.

Azonban problémák forrása lehet, ha rendkívül alapos vizsgálatnak kívánjuk alávetni a szóban forgó anyagot és ezért egy darabról akár oldalnyi adatot kell tárolnunk. Ekkor a tárolandó adatmennyiség gyorsan felemésztheti a rendelkezésre álló tárterületet.

Ilyen esetben a hagyományos adatbáziskezelõ technikával még jelentõs tárkapacitás áldozattal is csak rendkívül lassan mûködõ programokat írhatunk.

Adatbázisaink kellõ szervezésével azonban elérhetjük, hogy maximális tárkihasználással, hatékonyan és viszonylag gyorsan mûködõ programokat hozzunk létre

Az elõadás témája egy lehetséges szervezési mód bemutatása, valamint a benne rejlõ elemzési lehetõségek taglalása.

Érdeklõdés esetén számítógépes illusztráció is rendelkezésre áll..

It happens frequently that in an archaeological site there are so many finds, so that the archaeologist cannot evaluate them properly. For example, when we have got more than 50,000 potsherds.

The systematisation and the grouping of this material nowadays is inconceivable without adopting computer technology. Problems can emerge, however, when the aimed wide-ranging analysis demands too many data, i.e., too much of storage capacity per potsherd.

With traditional database technique, even if we pay very much for storage capacity, we get ineffective, slow-working computer programmes.

By using well-organised databases we can minimise the loss in storage capacity and can have an effective, relatively fast working computer programme.

My report deals with a kind of possible organising method and its benefits.

In case of further interest, illustrative computer presentation is available.

Elõadásunkban egy számítógépre kidolgozott topográfiai rendszer egy lehetséges gyakorlati alkalmazását, az ásatáson történõ adatfelvételt, módszereit, eszközeit és a munka során szerzett tapasztalatainkat szeretnénk bemutatni.

A Szombathely Fõterén végzett ásatás számítógépes adatfelvétele az ezzel párhuzamosan kidolgozott régészeti topográfiai adatbázis (Vas megye régészeti topográfiája Múzeumi Hírlevél XII., 1992. 11. szám 310-315.) logikája szerint kezdõdött el, és tart jelenleg is. Az adatfelvétel relációs adatbázis szerint történik. A teljes számítógépes program az ásatáson számbajöhetõ igények szerint lett szûkítve, így a felvett adatokat három fõ tárgy szerint csoportosítottuk:

1, régészeti jelenségek (a mi szóhasználatunkban kutatási egység, KE) jellemzõi

2, egyediségük miatt külön kezelendõ leletek,

3. tömegleletek nyilvántartása

A fentiekhez adminisztratív jellegû feladatként az ásatási dolgozók személyi adatainak nyilvántartása és munkaszerzõdéseinek nyomtatása jelentkezett.

A régész az elõkerült objektum topográfiai adatatait és legfontosabb jellemzõit adatlapon rögzíti, majd leadja adatfelvételre. A kötelezõen kitöltendõ adatokat követõen a bontás ütemében "keletkezõ" adatok révén bõvíti, finomítja a jelenségek leírását. A bevitt adatok újabb régészeti jelenségek feltárásával módosulhatnak. A hatalmas területen végzett ásatás és a lelõhely összetettsége (4000 m feltárt terület, átlag 3 m-es kulturréteg) a meghatározást árnyaló információk folyamatossága tették szükségessé az adatfelvétel ilyen differenciálását. Ilyen okok miatt a közvetlen számítógépes megjelenítést ki kellett egészíteni nyomtatott listákkal, amelyek a "gödör" szélén nyújtottak igen nagy segítséget a tájékozódásban. A listákon tett javítások azután ismét módosították az elektronikus adatokat.

A jelenségekrõl eltárolt adatokhoz csatlakozik a leleteket nyilvántartó rész, melynek kiindulási alapja ismét a papíron jegyzett adat. A helyben végzett leletmeghatározás adatmennyisége messze túlmutat az eddigi leltárkönyvi gyakorlaton. Különösen igaz ez a visszakeresésre. A tömegesen elõforduló leletekrõl ládanyilvántartást készítettünk, amely a feldolgozás során lehetõvé tette a jelenségekhez tartozó leletek gyors elõkeresését. Az adatfelvételt NoteBook gépen végeztük, hozzá DataEase 4.24 verziójú programot használtunk. A kidolgozott struktúra természetesen más programban is használható. A program alkalmas volt a feladatra, kellõ sebességgel és kevés technikai hibával mûködött. Az adatbázisból egy reprezentatív mintát hozunk az elõadásra, amely ennek a programnak az új, Windows változatára került átdolgozásra. A DataEase for Windows program úgy tûnik, hogy az adatfelvétel és listakészítés sokkal kényelmesebb eljárásait tartalmazza.

Our lecture deals with a possible practical application of computers by the example of a topographical data acquisition system for the registration of archaeological data. We would like to present the method, means and practice as well as our concrete experiences during the work.

Computer registration of the excavation data at Szombathely- Fõtér (Main Square) and the data collection of the archaeological topographical database started collaterally according to the system published in the periodical Múzeumi Hírlevél (The archaeological topography of Vas County, Múzeumi Hírlevél /Museum Newsletter/ XII., 1992. 11. 310-315.) Data are registered in a relational database (DataEase). The application was written according to the specific needs of the excavation process and is in progress ever since. Consequently, the data are grouped in three main units:

1, Archaeological features (in our terminology, excavation unit (kutatási egység, KE)

2, unique (individually treated) finds

3. mass find material

As an administrative task apart from the above mentioned professional data, we are using the system for the registration of the personal data of the staff and hands as well as producing paper-work for contracts.

The archaeologist makes a paper documented record on the topographical data of the archaeological feature under registration on a paper form and submits it to data registration. The obligatory data are continuously completed by the new evidence during the progress of the work and the description of features is specified. The data fed in the computer can be modified in the light of the new evidence. Due to the large surface and the complexity of the site (excavated area 4000 m2, average thickness of the cultural layer 3 m) the data registration had to be made dynamical. The same reasons induced us to produce printed list-like evidence in course of the work which were of great help to us "standing by the pits".

Corrections on the lists were followed by updating the database accordingly.

Attached to the feature data we have the find register. The starting point in this case again is the paper documentation. The quantity of objects determined on the excavation far surpassed formed excavation practice. This is especially true for the data retrieval. The unspecified mass finds are registered by store-cases. This system enabled us to locate finds belonging to the same feature very quickly.

Registration of data was performed on NoteBook machines using DataEase 4.24 RDBM. The structure used in our application can be used in other applications as well. We have found the program adequate for the task, operating with good speed and few mistakes.

We have brought with us a representative sample of our data written under the new, Windows version of the program already suitable for the registration of images as well. It seems that the new version makes data registration and listing even more comfortable.

A StaTOR név a 'status descriptor' ( = állapot leíró) szavakból képzett név.

A StaTOR a számítógéppel segített gondolkodás (CATH = Computer Aided THinking) kategóriába tartozó program, amely a hipertext rendszerekkel mutat rokonságot.

A program IBM AT kompatibilis gépekre, DOS operációs rendszerhez készült, de Windows alatt is használható, mint nem Windows alkalmazás. A rendszerprogramok közül a magyar ékezetesítõ program, és valamilyen 'cache' program megléte ajánlott (pc-cache, smartdrv, ncache stb.).

A StaTOR hálós, hierarhikus, dinamikus, szövegorientált adatbázis-kezelõ program. A beírt szövegek, fogalmak tetszés szerint összekapcsolhatók, egymással alá-fölérendelt rendben kifejthetõk, ábécébe vagy logikai sorrendbe rendezhetõk.

A StaTOR karakterekkel megfogalmazott bármilyen szöveges adatot, fogalmakat, szavakat, gyûjtõfogalmakat, megjegyzéseket, mondatokat, idézeteket, nem számnak értelmezett numerikus karaktereket, stb. kezel.

Határai: kb. 32.000 szöveges objektum (egyenként 1 - 32.000 karakter).

Személyi, csoport, osztály, tanszéki, stb. adatbázis létrehozására, kezelésére a legalkalmasabb.

Alkalmas tudományos munka teljes szöveg- és jegyzetanyagának, cédula-, utalórendszerének tárolására, feldolgozására, különbözõ szempontú válogatására, rendszerezésére a kutató által megadott fogalmak alapján, alkalmas bármilyen - szöveggel leírható - terv elkészítésére. Komplex szervezési feladatok kidolgozására, rugalmas módosítására (pl. konferencia szervezésére), elemzésre, információs rendszerként. Alkalmas feltörõ gondolataink rögzítésére, kifejtésére, visszaadva a gondolatok egymásrakövetkezése mellett azok különbözõ szintjeit, asszociációit. Alkalmas az eddigieknél rugalmasabb nyilvántartások készítésére (olyan ügyfélnyilvántartásra is, ahol az egyes ügyfelekhez tartozó adatok nem tipizálhatók, nem egyforma jellegûek, terjedelmûek). Olyan nyilvántartások készítésére, ahol nem szöveg egyezés alapján keresünk meg egy információt, hanem - a szövegben esetleg ki sem mondott - fogalmakhoz kötötten. Rendszerezési munkáknál, legyenek ezek akár tudományos, akár pl. híranyagok, szakirodalmi hivatkozások, könyvtári, üzleti, stb. jellegûek.

Az adatbázis építése fedi a gondolkodás menetét. A forrásanyag jellegétõl függõen leíró, lexikális és egyben tartalmi meggondolásokat is fedõ adatbázisok hozhatók létre. A létrehozott fogalmi háló (szakszavak, terminológiák, definíciók, stb.) a descriptor szótár, a terület tezaurusza.

Egy információ megtalálásához elég csak azt a területet meghatározni, ahová az besorolható, nem kell emlékezni pontosan arra, amit keresünk.

Lehetõség van az adatbázisból vázlat, cikk, könyv írására is a program keretein belül, e közben az egész adatbázis, mint forrásanyag használható

.

A StaTOR program kiküszöböli a más programokban meglevõ különbözõ mezõk szervezését, használatát, bár lehetõvé teszi a mezõkre osztott adatok automatikus feldolgozását, láncolását is az információs hálóhoz, az ilyen adatokból szinte tetszõleges nyomtatási kép kialakítását (címkék, táblázatok, stb.).

Az adatbázisok levédhetõk, titkosíthatók.

A program felhasználóbarát, egyszerû, különösebb számítógépes tudást nem igényel. Kezelése nem bonyolultabb, mint egy szövegszerkesztõ használata.

The Stator name of the software comes from the words: Status and DescripTOR.

It is written in C++ language of Borland, and needs only 270 kB in the memory - without data. The data are held mainly on the hard disc. For faster work you can use any cache program (e.g. pc-cache, smartdrv, ncache, etc.).

The StaTOR belongs to the CATH (Computer Aided THinking) and also to the hypertext category. The software is developed for IBM compatible computers using DOS operating system.

- StaTOR is a tool for organising the information, and for getting quick answers.

- According to the meaning of a text, the whole text can be linked to more information/descriptor. This is the most important feature of StaTOR, because an information (term) can be linked to a text, even if it is not literally mentioned.

- StaTOR is able to show the real context of a database/text/ with the structure containing subordinate and net relations.

- It is possible to create a database superstructured with conceptual system (technical terms, terminology, definitions, etc.) depending on the type of the sources. This conceptual system is the descriptor dictionary or thesaurus.

The max. size of a database is about 32 000 records. (1 record = 1 text). 1 text cannot be longer than 32 000 char.

The program can be bought and further information obtained from the author.

A 'Múltunk jövõje '93' konferencia Abstract kötete az ARCHEOCOMP Egyesület gondozásában készült, az IIFP diszciplináris központi támogatásából.

Szerkesztette: T. Biró Katalin - Suhajda Attila

Fordítások: T. Biró Katalin, Bartosiewicz László és a szerzõk

Az adatbevitel, a technikai szerkesztés és tördelés az ARCHEOCOMP Egyesület munkája.

Megköszönjük a szerzõknek, hogy kézirataikat jelentõs részét számítógépes formában
adták le.

Nyomdai munkálatok:

Készült a Magyar Nemzeti Múzeum nyomdájában, 300 példányban

Felelõs kiadó: Fodor István

Nyomdavezetõ: Stemler Gyula

*

The Abstract volume of the Conference 'Future of our Past '93' was produced under the auspices of the ARCHEOCOMP Association, from the financial support of the Information Infrastructre Development Project.

Edited by: Katalin T. Biró and Attila Suhajda

Translated by: Katalin T. Biró, László Bartosiewicz and the authors

Data entry, technical edition and pagesetting by the ARCHEOCOMP Association.

The editor thanks the majority of the authors for submitting their contribution in electronic format.

Printed in the Printing House of the Hungarian National Museum in 300 copies

Publisher: István Fodor

Printing Manager: Gyula Stemler