Magyar Nemzeti Galéria, Budavári Palota 1995. május 18-19.

A képi információ

Tószegi Zsuzsa

Országos Széchenyi Könyvtár

Miért árasztottak el bennünket ilyen elképesztő gyorsasággal és intenzitással a képekkel, hangokkal fľszerezett adatbázisok? Mitől lett ilyen hirtelen támadt divat a multimédia, amelyről hozzáértők azt jósolják, a következő évek, évtizedek legnagyobb üzlete lesz? Ilyen hamar meguntuk volna az alfanumerikus adatokat a képernyőn - holott évszázadokon át a BETÜ volt az emberi kultúra legfőbb hordozója és közvetítője? Ugyanakkor ez az óriási kép-dömping nem hordozza önmagában saját elértéktelenedésének, inflálódásának a veszélyét is egyúttal? Nem izolálódott az ember még eléggé azzal, hogy egyedül ül a TV, majd a számítógép képernyője elé? Most már egy sisakot is a fejére húz, hogy még véletlenül se halljon, lásson semmi mást, mint a "cyberspace", a kibervilág mesterségesen gerjesztett ingereit? És attól, hogy ilyen látványosan kivonul környezetéből, nem válik még kiszolgáltatottabbá? Mi változott meg az emberben ilyen mértékben, hogy a valós élmények helyett a látszólagosak felé fordul? Milyen hiányt vél pótolni a sisakkal a fején, amelyben ráadásul nem is békés múzeumi sétát tesz?

Csak a technika fejlődött odáig, hogy ki tudja szolgálni ezt a régóta bennünk rejlő éhséget, vagy már az ember lett a technika rabjává? Ki tudja a választ? És mi lesz ebben a megváltozott világban a hagyományos kultúra őrzőinek és közvetítőinek, a közgyľjteményeknek a sorsa? Beállunk mi is a sorba, és megpróbáljuk a magunk kis szeletét kihasítani a Nagy Üzlet tortájából, vagy elfogadjuk a "nemzet szegényházai" szerepkört és szép lassan megszľnünk létezni?

Ki tudja a választ? Sajnos, én nem - jó, ha néhány gondolatébresztő kérdést föl tudok tenni, melyek közül az első: mi is az a képi információ?

Visual information

Zsuzsa Tószegi

National Széchenyi Library

Why do we weel flooded by databases 'spiced' with images and sound effects, with an immense speed and intensity? Who, and what can explain this sudden fashion of multimedia, which is forecasted to be the biggest business of the coming years and decades? Are we already fed up with alphanumerical data on the screen, whereas for centuries, LETTERs have been the main conveyors of human culture?

At the same time, this overwhelming amount of visual information forecasts a danger of inflation in itself.

Aren't we isolated enough by sitting alone in front of the TV screen and the monitor of computers?

Seems like taking on a special 'helmet' to exclude reality, to see nothing but 'cyberspace' and its artificial stimuli. Maybe, by this spectacular exodus from reality, we can only get more helpless in real world.

What has changed in human beings, to turn into virtual reality instead of real life? What needs must be met, with helmet on the head, in which not a peaceful museum walk is taken?

Is it only the level of technology, evolved to the height of our latent needs, or are we already the captives of our own technology? Who can give an answer? What is more, what shall be the fate of the guards and middlemen of traditional culture? Shall we stand in the queue and try to get our little slice of the pie from the Big Boom, or shall we accept the role of 'National Poorhouses', and slowly cease to exist?

Who knows the answer? Unfortunately, the author does not - she feels content to raise some crucial problems. The first among many: WHAT IS visual information?

Az információtechnikai robbanástól a társadalmi változásig: a régészet, mint példa

Z. Karvalics László

Az információtechnika társadalomátalakító léptékeiről általában közhelyességükkel lefegyverző nézetek szólnak. Miközben magabiztosan kapcsolják a változásokhoz a bombasztikus "forradalmi", "elemi erejľ", "földrengésszerľ" jelzőket, az eképpen nyert szóösszetételeket leginkább olyan folyamatok megnevezésére használják, ahol azok a legkevésbé sem érvényesek. A valóság összekeveredik a lehetőséggel, a megvalósulás ígérete már elég a lelkes kommentárokhoz. S miközben a felszínen a kapacitásnövekedéssel, a szórakoztató elektronika újabb és újabb hullámaival, multimédiával és hálózatokkal vagyunk elfoglalva, a mélyben mindinkább kitapinthatóan formálódnak azok az új alakzatok és szerkezetek, amelyek az egyes társadalmi alrendszerek valóban gyökeres átalakulásához vezetnek. Gyökeres átalakuláshoz, és nem hatékonyságnöveléshez: átstruktúrálódáshoz, nem pusztán megújuláshoz.

Ezek a változások sokkal erőteljesebben érzékelhetőek az ún. tudásintenzív (információintenzív) területeken, az oktatás, a tömegkommunikáció és a tudomány különböző metszeteiben. Egy-egy terület vizsgálatakor pedig kiderül, hogy sajátosságaitól függetlenül ugyanolyan természetľ kihívásokkal kell szembenéznie.

Az előadásban a régészettudomány szakmai hátországát, munkaerőszerkezetét, módszertanát és szerepét tesszük mérlegre, s evvel kepcsolatban a következő állításokat fogalmazzuk meg:

- Az információtechnika átstruktúrálja a szakma "humán infrastruktúráját", teljesen új munkaköröket és feladatokat gerjeszt: ezek egy része korábban egyáltalán nem tartozott a régészethez, mások bizonyos korábbi részfeladatokból önállósulnak.

- A technikai eszközök új generációja látszólag elsősorban az információtermelő képesség megnövekedéséhez vezet. Valójában a szakma paradigmatikus kereteit rendezi át a feldolgozás és feldolgozhatóság, a hozzáférés és a feldolgozásokba bevont elemek nagyságrendjének új minőségével, a lokális szintről globálissá emelkedés minden következményével.

- Mindevvel megváltozik a régészet tudományrendszertani helye és diszciplináris környezete, s kezdetben hidak formájában, később még szélesebb átjárókkal korábban zárt tudásvilágokal szervesen kapcsolódik össze.

- Az átalakulás konfliktusos természetľ, soha nem tapasztalt generációs feszültségeket indukál, ami szakmán belüli és hagyományos eszközökkel nehezen kezelhető.

A régészet vizsgálatával megszerzett szempontok ezek után érdekes módon "fordíthatóak vissza" az átalakukás általános törvényszerľségeinek "nyelvére".

From the information technology boom till social changes: archaeology, as an example

Z. Karvalics László

It is a cheap commonplace to say that information technology is basically transforming society. While bombastic adjectives are freely associated with these changes, like 'revolutionary', or 'elementary', these words are typically used for processes where these adjectives are not relevant at all. Reality is mixed with possibilities, the promised perspective is already enough for enthusiasic commentaries.

While on the surface we are concerned with the growth of capacities, brand new waves of electronic games, multimedia and networking, in the depth new structures and forms are born, which really lead to crucial transformation of social patterns. A crucial transformation, but not the growth of efficiency: a change of stucture, not a mere renewal.

These changes are more intensively felt on the so-called information intensive fields like education, mass communication and different sections of science. By the study of a specific area it is apparent that the nature of challege is uniform, independent of the specific field.

This paper aims at analysing the personal background of archaeology, as a branch of science, its manpower structure, methodology and role. The following statements are formulated:

- Information technology re-structured the 'human infrastructure' of the profession, creating brand-new tasks and spheres of activity. Part of these did not formerly belong to archaeology, while others became independent from former part-time activities.

- The new generation of technical equipment seems to promote the ability for the production of information. In fact, it is reorganising the paradigmathic frames of the profession by a new quality of accessibility and elaboration as well as the order of magnitude of the elements included in the investigations, raising local level of information to global, with all of its connotations and consequences.

- By all these, the position of archaeology and its disciplinary environment is changing. It is linked to other domains of science first with new links, 'bridges', later with wide corridors, connecting formerly closed universes of knowledge.

- The nature of these transformation involves a lot of conflicts, inducing so far unexperienced generational tension, which is fairly difficult to handle with traditional 'rules' of the profession.

The aspects described on the example of archaeology can be 'turned back' to the analysis of general features of the transformation process.

Számítógépes dokumentáció és modellezés egy középitáliai császárkori villaásatás példáján.

Redő Ferenc

MTA Régészeti Intézete

A középitáliai Fucino medence peremén, az Abruzzók hegyei között van az a római kori lelőhely, mely tárgyát képezi az alábbi számítástechnikai dokumentációs és modellezési kísérleteknek.

A lelőhelyen, amely a nagymultú colonia, Alba Fucens territoriumán van, római császárkori villa feltárása folyik 1983 óta. A villa elhelyezkedése a hegyvidéki tájban, és közvetlen környéke tanulságos példája a római építőmľvészet esztétikai és gyakorlati érzékének. Az épületkomplexum maga még nincs teljesen feltárva, főbb tömbjeit azonban már ismerjük, és szinte teljes egészében feltártuk a tulajdonosok tartózkodását szolgáló, elegáns rezidenciális részét, fürdőit. Számos érdekes építészeti részlet, töredékességében is szép mozaikpadló, festett falfelületek kerültek elő, melyek tudományos dokumentálása megkívánta, hogy rögzítsük a feltárás utáni helyzetet.

Már az adatok feldolgozása során is felmerült a szükséges és lehetséges kiegészítések, a részleges rekonstrukció elkészítésének igénye, ami a dokumentáláció újabb szintjének elkészítését jelentette. A lelőhely adottságainak megfelelően ez elsősorban a mozaikpadlók rekonstruálását jelenti, amelyek geometrikus részei még erősen töredékes formájukben is jó lehetőségeket nyújtanak a tudományosan korrekt kiegészítésre. Mivel egy méternél magasabb felmenő falak nem voltak az ásatáson, ezek rekonstrukciója problematikus, és csak analógiák segítségével elképzelhető. Voltak azonban földfelszín alatti épületrészek, amelyek három dimenziós megjelenítése szintén igéretes lehetősége a számítógépes dokumentációnak, az eredeti helyzet szimulálásának.

Ez a munka készíti elő a lelőhely további sorsával kapcsolatos javaslatunkat, amely a tudományos igényľ és hľségľ rekonstrukció alapján modellezi a helyreállítás, és szabadtéri régészeti parkká való kialakítás lehetőségeit.

MTA Régészeti Intézet Documentation and simulation of a Roman imperial villa in Central Italy

Ferenc Redő

Archaeological Institute of the HAS

The Roman Period site discussed in this paper devoted to a computerized documentation and modelling experiment is located in Central Italy, at the edge of the Fucino Basin, within the Abruzzo Mountains. Excavations of an Imperial Period villa have been carried out at this site since 1983. The settlement is located within the territory of Alba Fucens, a colonia of long history. The position of the villa and its immediate environment within the hilly landscape is a good example of the esthetical and practical standards of Roman architectural design.

Although the compound itself has not yet been fully excavated, its major blocks are already known, and the owners' elegant residential quarters as well as baths have almost completely been recovered. A number of interesting architectural features, fragmented details of beautiful mosaic floors and painted wall surfaces were found. Their scientific documentation required the on-site description of their positions immediately after the excavation. The need for possible and necessary completion and partial reconstruction has already surfaced during the course of primary data processing. That work represents, however, a new, additional level of documentation. In accordance with the specific characteristics of the site, this meant the redrawing of mosaic floors on the first place. Their geometrical patterns offered a good opportunity for correct reconstructions even in a fragmented state. Since no walls higher than 1 m were preserved at this site, their reconstruction therefore is more problematic and can be carried out only using analogies. On the other hand, the three dimensional modelling of subterranean architectural features offered a promising opportunity for computerized documentation and simulation of the original state.

The work presented here provides the basis of our proposal concerning the site's future.

It is aimed at the modelling of restoration work and development of an open-air archaeological park on the basis of reconstruction carried out using information of scientific accuracy and quality.

Sándorfi György számitógéppel támogatott terepfelmérési

módszere

Harangozó József - Marton Erzsébet - Nováki Gyula

Sándorfi György, az 1993-ban elhunyt várkutató mérnök sok, eddig ismeretlen őskori és középkori várat mért fel.

Kezdetben a hagyományos módszerrel, teodolittal dolgozott. Hosszas kisérletezés után uj, egyszerľsitett, gyors, de pontos terepfelmérési módszert dolgozott ki, amelyhez egy egyéni fejlesztésü szoftver tartozik.

E módszer előnye, hogy sľrľ, bozótos erdőben is elvégezhető a felmérés.

A pillanatnyilag QWBASIC nyelven irt szoftver alapelve

figyelemre méltó. Nem a szokásos grafika felől közeliti meg a terepalakulat "megjelenitését", hanem a szerkesztés alapelemei felől. Az adatok tárolása kis helyet foglal (egy vár adatai 1000-2000 byte között vannak). Eszközigénye sem nagy: kis RAM memóriát igényel, s nem plottert, hanem mátrix nyomtatót.

(A szoftver jelenleg Epson FX és LC24-es printerhez installálható. )

Bemutatónk célja, hogy a szoftver továbbfejlesztéséhez ötleteket kapjunk, s felhivjuk a figyelmet egy olyan felmérési ujitásra, amelyet nemcsak váraknál lehet felhasználni. Sándorfi György módszerét több területen is alkalmazzák. Szerzők ezzel az ismertetéssel közkinccsé akarják tenni ezt a különösen régészek számára hasznos eljárást.

A special method of measuring for the topometry: A software developed by György Sándorfi.

József Harangozó - Erzsébet Marton - Gyula Nováki

György Sándorfi (who died in 1993) was an ingeniuer and an amateur scholar for the investigations of castles. He surveyd and published in many cases unknown or unpublished prehistoric and medieval castles. (At the beginnings he worked with the traditional theodolite.)

After few years he developed a new, very quick but exact method of the measuring both for the topometry and for the computer. The main problem is until now, that the castles are in dense forest on the high mountains, and the traditional instruments are heavy and useless in this territory. By this time he had a Commodore 64! Because of that the software was written in Basic language, and they (he and his friend) did not have any equipment for drawing.

Otherwise we could thank the innovation for these difficulties: the result is a new method and a new idea for using of the computer and the matrix printer.

We are convinced, that basically this method is very practical for the archeologist. The target of our presentation: we would like to develop and adapte some new innovations to this software, and we are open with the reflections of our colleagues. In that case we can have respect for the intention of György Sándorfi.

Magyaróvár törökkori erődítésének kutatása térképészeti és térinformatikai eszközökkel

Winkler Gusztáv

Magyaróvár a török korban jelentős szerepet töltött be, mint a császári csapatok gyülekező és ellátó központja. A vár és a település erődítéseiről azonban csak vázlatos és hiányos térképek maradtak fenn, a már korábban is feltételezett külső védőmľvek ábrázolása nélkül.

Az előadás megpróbálja a fellelhető térképi dokumentumok, légifotók és leírások alapján rekonstruálni a város és a vár külső erődrendszerét, amelyet terepi bejárással és geodéziai felmérésekel is alátámaszt.

Az összegyľjtött és geometriailag egymáshoz rendelt adatokat egy tétinformatikai adatbázisban dolgozza fel, ezzel lehetőséget adva a különböző forásból származó anyag együttes vizsgálatához.

Múzeumi tárgyak az Oracle Libraries-ben

Vajda Mária

IQ-Soft Rt.

Az utóbbi évek informatikai fejlődése a múzeumokat sem hagyta érintetlenül. A digitális kamerák, a többdimenziós animáció, nagymennyiségľ adat gyors tárolása és sokszempontú visszakeresése, a világ bármely pontjáról elérhető és letölthető katalógusok - mindez merőben új utat nyit a múzeumi gyľjtemények számára is.

Az Oracle Libraries ezeket a technológiákat integrálja a hagyományos feldolgozási folyamatok automatizálásával. A beszerzés, állománybavétel, gyľjteményi csoportok képzése, cseréje, leltár, pénzügyi nyilvántartás és statisztikák előállítása mellett a multimédia kezelés, képi és szöveges információk összekapcsolása, együttes megjelenítése csak néhány e rendszer funkciói közül.

A rendszer rugalmasságát a felhasználási terület sokfélesége is igazolja: múzeumok, dokumentációs központok, könyvtárak, folyóirat szerkesztőségek és más intézmények, a világ minden részén.

Dokumentum és képarchívum megvalósítása Doktár-ImageWare-rel

Fejér Gábor

IQ-Soft Rt.

PC DOCS dokumentum archiváló rendszer alkalmazási lehetőségei

Frittmann László

NEXT Kft.

Az Integraph Micro Station alkalmazása régészeti ásatások dokumentációinak kezelésére

Csáky György - Figler András

A Micro Station olyan grafikus felülettel bíró térinformatikai program, mely alkalmas a képi (grafikus) és szöveges adatok egyidejľ kezelésére. A digitalizált grafikus rajzelemekhez szöveges adatok köthetők, melyekben a grafikus objektumokra vonatkozó valamennyyi számunkra érdekes adatot megadhatjuk, s ezáltal kapcsolatot létesíthetünk az adatbázis és a grafikai dokumentáció között. A Micro Station együttmľködik az Oracle, dBase, Infomix, és FoxPro adatbáziskezelőkkel.

A Micro Station alkalmazását a nagyméretľ M1 autópálya leletmentések tették szükségessé. Az ásatások során feltárt lelőhelyenként a több ezret is meghaladó objektumok adatainak tárolása, feldolgozása a nagyságrend miatt nehezen képzelhető el hagyományos cédulázási módszerrel. Az ásatások dokumentációit digitalizáljuk, az objektumok összes adatát (jelleg, helyzet, betöltés, leletek) adatbázis kezelőben tároljuk. A lelőhely térképén ábrázolt objektumokra vonatkozó információk (metszetrajz, ásatási napló, fotó, leletek stb.) egyszerľ egérrel (mouse) történő rámutatással beolvashatók. A térképeken az egyes elkülöníthető régészeti korszakokat, objektumokat külön rétegen lehet kezelni. A háttér adatbázis szerkezete tetszés szerint alakítható.

A még jelenleg is folyó "nagyüzemi" leletmentések miatt az itt bemutatott rendszer kialakítása még csak kezdeti stádiumban van, de az ásatások befejeztével további fejlesztések révén a régészeti munkát nagymértékben megkönnyítő térinformatikai rendszert tudunk létrehozni.

Számítógépes dokumentum feldolgozás és archiválás, általános képfeldolgozás

Fornix Kft.

Iratarchiválás, dokumentumkezelés CANON 250/510 archiváló rendszerrel

Tóth Árpád

LAWOX Kft.

A HALOTTAK TEKINTETE VAGY TESTHELYZETUK VOLT - E MEGHATAROZO A KESO NEOLITIKUM TEMETKEZESI RITUSABAN?

Barlai Katalin - Bognár-Kutzián Ida

Bognarne Kutzian Ida

1026 Budapest, Ermell. ki u 1

Barlai Katalin

MTA Csillagaszati Kutatointezet

Korabbi tanulmanyainkban mar megkisereltunk valaszt adni arra a kérdésre, hogy neolitikus temetőkben a csontvazak ill. a sirgödrök tájolasanak rendszere mihez igazodott. Megallapitottuk, hogy a Nap evi jarasahoz, földrajzi szelessegtől fuggőn.

Az őskori temetők halottainak iranyitasa azonban felveti azt a kérdést is, hogy csak a fektetes tengelye, azaz a koponya iranya lehetett-e a döntő, vagy a halott tekintete is?

Felteve, hogy a Nap mozgasa az egbolton hatarozta meg a ritus ezen elemeit, ket hasonlo koru, de elterő kulturaju temeto csontvazain vizsgaltuk a halottak elhelyezesi rendszeret. A kelet-magyarorszagi KISKORE tiszai kulturas temetőn es a dunantuli VILLANYKOVESD lengyeli kulturahoz tartozo temetőjen.

Eddigi vizsgalataink arra mutatnak, hogy a tiszai kultura halottainak eltemeteseben a tengely, azaz a koponya iranya volt meghatarozo. Ezzel szemben a lengyeli kultura halottainak a tekintete fordult szabalyosan a Nap fele.

WAS THE "LOOK" OF THE DEAD OR THE POSITION OF THE BODY DECISIVE IN THE BURIAL RITE IN THE LATE NEOLITHIC AGE.

Ida Bognar-Kutzian* - Katalin Barlai**

* 1026 Budapest, Ermelleki u. 1

** Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences

In our previous publications we have attempted to find an answer to the problem: what was the aim of the orientation of the skeletons and graves in neolithic cemeteries. We concluded that the yearly path of the Sun was the basis of orientation, taking into account the geographical latitude.

The orientation of the remains found in ancient cemeteries raises the question whether the axis of the body, that is the orientation of the skull, is the decisive factor only, or did the direction in which the face was made to "look" also play a role?

We have assumed that these aspects of the ritual were defined by the movement of the Sun. In the light of this assumption we examined the orientation of skeletons found in two burial sites of similar age belonging to different cultures. One cemetery, found at KISKORE (East Hungary) belongs to the Tisza Culture, the other, at VILLANYKOVESD (Transdanubia) represents the Lengyel Culture.

Our results at present seem to indicate, that for the Tisza Culture the direction of the body, that is the skull was the basis of orientation, while the dead of the Lengyel Culture had their faces pointed towards the Sun.

Algoritmizálható adatelemzés a régészeti kutatásokban

Rezi-Kató Gábor* - Újlaki László**

* MNM Régészeti Osztály

** Active Record Software System

A számítástechnikai forradalom, s a közvetett eredményként jelentkező szaktudományi fejlődés jelentős változásokat hozott a régészet kutatás-elemzési módszereiben is. Az interdiszciplináris jellegľ kutatásokon túl egyes területek önállóvá váltak az archeológiában (GIS, mat. sta. ), sajátos eszköztárukkal bővítették a kutatások lehetőségeit, ugyanakkor magukkal hozták eredeti szakterületeik sajátos problémarendszereit is.

Előadásunk célja, hogy egy kutatási alkalmazás (szeriáció) során felmerülhető kérdések, problémák elemzésével olyan rendszertervet vázoljon fel, amely bizonyos értelemszerľ határokon belül algoritmikusan is képes kezelni a felmerülő problémákat, segíteni a kutatót a továbblépésben.

A régészetben ma alkalmazott matematikai módszerek és felhasználói programok között nagy részaránnyal szerepelnek a szeriációs eljárások. A temetkezések, zárt objektumok jellemzői (leletek) alapján történő sorrendi rendszerezése ma már jókora szakirodalommal rendelkezik. A szeriáció alkalmazás során felmerülő egyik legnagyobb gondot a jellemzők megválasztása, a típusalkotás jelenti. A régészeti és a szeriációs típusok különbségeinek figyelmen kívül hagyása súlyos hibákat eredményezhet.

A szeriációs típusok kialakításának egyik lényeges eleme a formai analízis. A kutatások egyik fontos területe -nemzetközi vonatkozásban is- a hagyományos terminológiai módszerek kombinálása egzakt matematikai eljárásokkal. Ugyancsak elterjedtnek mondható e témekörben a klaszter analízis alkalmazása. A multidimenzionális csoportosítási eljárás használata azonban az eredendően fennálló jellemzőkiválasztási problémát önmagában nem oldja meg, azt más szintre helyezi. Megfigyeléseink szerint az n dimenziós térben képződő csoportok magjainak elhelyezkedése folytán az eredetileg is problematikusnak számító darabok besorolása itt is bizonytalanná válik.

Célszerľnek látszik ezért olyan további módszer alkalmazása, amely segíthet ennek a kérdésnek a megoldásában. Feltételezéseink szerint ilyen szerepet játszhat a "zajos", bizonytalan adatokkal is megbírkózni képes mesterséges neuronhálózatok alkalmazása ezen a területen. A hagyományos osztályozó rendszerekkel szemben szinte asszociatívnak tekinthető neuronhálózatok egyrészt segítséget adhatnak a hasonlóság megbízhatóbb értékelésében, a rejtett összefüggések felismerésében (pl. Kohonen-féle önszervező térképek), másrészt a különböző osztályozó neuronhálózatok támogatják a problémás esetek egzaktabb besorolását. A régész szakemberek számára hasznos eszköznek ígérkezik ebben a tekintetben az előkészítést nem igénylő, rendkívül gyorsan és megbízhatóan tanulni képes Classitron algoritmust alkalmazó Gerenia neuronhálózat, amely nagy dimenziószámú bemenőadatok esetén is tetszőleges pontossággal képes a kategóriahatárok leképezésére. A hálózat gyors, megbízható mľködése lehetővé teszi a munkahipotézisek azonnali kipróbálását, az elképzelések rugalmas módosítását.

A szeriációs elemzés során alkalmazott klaszteranalízis és neuronhálózat rendszerszerľ (iterációs) összekapcsolását egy lehetséges algoritmus hipotézisének tekintjük, amely több vonatkozásban is túlmutathat egy rendezési feladat megoldásán. A hipotézis igazolása vagy elvetése a jelenleg folyó tesztelések feladata.

Algorythmic data analysis in archaeological research

Gábor Rezi Kató* - László Újlaki**

* Hungarian National Museum

** Active Record Software System

The informatical revolution as well its indirect consequences in the development of specific scientific branches has brought about significant development in the research and anlytical methods of archaeology as well. Apart from projects of interdisciplinary character, special fields became indepentent within archaeology, like GIS and the application of quantitative methods. They have contributed with their special tool kit to traditional research, widening possibilities, but also brought about the specific problems of their original scientific field.

The aim of this paper is to raise problems concerning a special type of application, i.e., seriation and delineate within rational frames a system which can handle arising problems in an algorythmic way and direct further steps of analysis.

Among the mathematical methods applied in archaeology, seriation procedures have a distinguished role. Sequential ordering on the basis of closed find assemlages like graves has already substantial literature. In the practice of seriation, one of the key problems is the selection of characteristic elements, i.e., the separation of types. Neglecting the differences between types in archaeological concept and that of seriational types can result in serious mistakes.

One of the important elements of seriational types is the analysis of the formal characteristics. One of the important areas of research is collating traditional terminology with the types separated by mathematically supported morphological analysis. Cluster analysis is also frequently used for this purpose. Multidimensional grouping, however, cannot solve the original problem, i.e., selecting the really important discriminative features. In our experiences, the groups formed in multidimensional space will not clarify the classification of originally problematic cases.

Therefore it seems reasonable to use other methods which may help in solving this problem. For example, the use of neuron networks may be perspective in this field. Opposed to traditional classification systems, neuron networks are 'associative' which means that they can be used for tracing hidden patterns (e.g., Kohonen-self organising maps). Neuron networks also support the classification of problematic cases. Archaeologists may find the program Gerenia, using the Classitron algorythm, useful for their work because it requires no special preparations, is fast and able to teach itself, and suitable to work on large amount of input data. The network gives a fast response to working hypotheses and their elastic modification.

An iterational connection of different methods - seriation, cluster analysis and neuron network - is considered as a possible working hypothesis which may point further than simple tasks of ordering. Accepting or rejecting this hypothesis is the subject of current tests.

A Ménfőcsanak-83-as út leletmentésekor feltárt római kutak dendrokronológiai vizsgálata

Vaday Andrea* - Grynaeus András**

* MTA Régészeti Intézete

** ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszék

1993-1994 folyamán az M1 autópálya Győrt elkerülő szakaszához csatlakozó 83-as út, Ménfőcsanakot elkerülő szakaszának feltárására került sor. A 2 km hosszú 40 m széles felületen La Tene B-C-D kelta-, római-, népvándorláskori-és Árpád-kori telepek kerültek elő. A telepeken négy típusú kút fordult elő. A kőbéléses, egyszerľ aknás ásott kutak mellett fabéléses kutak is voltak. Ezek egy része ácsolt szerkezetľ , másik csoportjuknál a kút bélését másodlagosan felhasznált római hordókból készítették.

Jelenleg a feldolgozás kezdeti fázisában tartunk , s a kutak közül az ácsolt szerkezetľekről számolunk be.

A Ménfőcsanakon feltárt ácsolt szerkezetľ római kori kutak vizsgálata azért jelentős, mert ez volt az első olyan hazai lelőhely, ahol nagy számú, dendrokronológiai elemzésre alkalmas minta került elő. A leletanyag fontosságát növeli az a tény, hogy jól dokumentálható körülmények között került elő.

Az ásatás során 7 olyan objektumot tártak fel, amely ácsolt kútbélés maradványait tartalmazta, melyeket minden esetben tölgyfából készítettek. Ezekből összesen 52 mintát sikerült nyerni. Az elemzés során mintánként két irányban mértük az évgyľrľvastagságot, majd ezek alapján elkészítettük az egyes minták átlagos évgyľrľvastagság-sorozatát. Ezt követte az azonos objektumokból származó minták összehasonlítása, és az objektumokra jellemző évgyľrľvastagság-sorozatok összeállítása. Az így nyert objektum-adatsorok elkészülte után hasonlítottuk össze ezeket egymással. (Az összehasonlítások során az európai kutatásban alkalmazott egyezéseknél nagyobb mértékľ egyezéseket vettünk figyelemben, azaz ahol a statisztikai összehasonlítás során számolt t érték nagyobb volt mint 5. )

A vizsgálatok eredményeként sikerült egy 276 évet átfogó évgyľrľvastagság-sorozatot elkészíteni, amelyen belül a kutak két időszakban készültek: az első (585. objektum) a periódus 130. éve körül, a második (37. , 99. , 137. , 249. , 355. objektum) a periódus 260-280. éve között készült. Egy objektum (531. ) adatai nem voltak összevethetők a többivel. Ezt -jelenleg- két módon tudjuk magyarázni: vagy a rendelkezésünkre álló periódusnál korábbi az objektum, vagy távolabbi területről származik a felhasznált faanyag.

A dél-német területre érvényes kronológiai adatsorral összevetve adatainkat, keltezhetőnek, és konkrét évszámokhoz köthetőnek tľnnek objektumaink. Elfogadva ezt a hipotézist, két problémával kell szembenéznünk:

1, az azonosság mértéke az európai átlag fölött, viszont az általunk alkalmazott szigorúbb kritériumok alatt helyezkedik el. Ennek oka lehet az is, hogy a dél-német adatsor határterületén található a lelőhely.

2, ha igaz hipotézisünk, akkor a dél-német tölgykronológia érvényességi területe nagyobb volt a római korban a mainál, ami mögött vélhetően időjárás- és klímatörténeti okok rejlenek.

Az egyes objektumok belső periódizációját vizsgálva több esetben, több periódust tudtunk elkülöníteni a szerkezeteken belül. Ezt az esetenként több évtizedes eltérést csak azzal tudjuk magyarázni, hogy a faanyag másodlagos felhasználás révén került a kútba.

A további kutatás feladat lesz a maradványok pontos fafajmeghatározásának elvégzése, valamint a dél-német adatokkal való keltezés helyességének, más módszerekkel való ellenőrzése.

Dendrochronological study of the Roman wells found during the rescue excavations of the Ménfőcsanak-83 road

Andrea Vaday* - András Grynaeus**

* Archaeological Institute of the HAS

** ELTE University, Dept. of Medieval Archaeology

During the years 1993-1994 rescue excavations were performed on the treck of the motorway Nr. M1 and the conjoining road 83, outside the village Ménfőcsanak. On the 2 km long and 40 m wide excavated surface settlements from the following periods were found: La Tene B-C-D (celtic), Roman, migration period and period of the Árpád dynasty. There were four different types of wells found on the settlements. Apart from simple shat wells with stone lining we have found wells with wooden lining as well. A part of the latter were made of timber-work. In case of another type the lining of the wells were made of Roman barrels as secondary utilisation.

We are in the initial phase of elaborationas yet. Thus only the observations of the timber-work wells will be treated here.

The study of the timber-work Roman wells at Ménfőcsanakon is specially important, because this site yielded the first large series suitable for a dendrochronological analysis in Hungary. The importance of the material is increased by the good documentation of find circumstances.

During the excavation 7 features were found which contained the remains of timber-work well lining. In all instances, they were made of oak. Altogether 52 samples could be taken. The thickness of tree rings was recorded in two directions on each sample. On the basis of these, the average thickness series of rings was calculated. This was followed by the comparison of samples coming from the same features, and finally, the series of the individual features were compared. During comparison, correspondence values higher than t = 5 were considered identical, which is higher than the routine European practice).

As a result of our investigation, a dendrochronological series comprising 276 years could be set. Within this period, the wells were made in two periods: the first (feature nr. 585) was made around the 130th year of the period, the second period (comprising features 37., 99., 137., 249., 355.) was made by the 260th-280th year. Data from feature 531. could not be fit in the series. This can be explained by two reasons: either it was made in a different period, or the wood used for lining was transported from distant areas.

Comparing our data to the South-German series we can give absolute dates to our features. Acting on this hypothesis, we have to face two problems:

1, the correspondence values are over European average but below our more rigid criteria. This can be explained by the marginal position of the site.

2, accepting our hypothesis, the valididty of the South-German oak chronology zone was larger in the Roman times than today which can be possibly explained by climatic features.

Analysing the interior periodisation of the individual features, several periods could be separated within the structures. These differences can be estimated for several decades and explained by secondary use of timber in the wells. Further research will be devoted to the exact taxonomical analysis as well as testing the correspondence with South-German chronological series by different methods.

10. 15 Gyulai Ferenc: OTKA RÉM

Matematikai statisztikai módszerek használata régészeti összefüggések feltárásában

Goldman György - Goldman Júlia

Az őskorban az egyes kultúrális egységek elkülönítését illetően igen fontos szerepet játszik a kerámia. Az egyes kerámiai jellemzők megléte, hiánya a kerámiakészlet összetétele teszi egyáltalán lehetővé, hogy a neolitikum évszázadaiban szľkebb korszakokat különítsünk el, illetőleg, hogy területi kultúrális egységeket határoljunk körül. A statisztikai elemzés során a talált leleteket általában típusaik szerint összeszámoljuk, majd megnézzük az egyes típusok előfordulásainak összefüggését, A kérdés teljes alaposságú megoldásában az egyváltozós lineáris regressziót tartjuk célravezetőnek.

A Körös kultúra leleteinek látszólag egységes volta szinte kikövetelte, hogy irdatlan mennyiségľ kerámiáját statisztikusan közelítsük meg. Már közel három évtizede, hogy Trogmayer Ottó, elsősorban Draga Arandjelovic-Garasaninnak a Starcevo kultúra leltein végzett vizsgálatai alapján megjelentette első ilyen eredényeket felmutató tanulmányát. Az azóta eltelt időszakban ebben a tekintetben Kalicz Nándor és Raczky Pál munkái vitték előre ismereteinket, míg legutóbb magunk tettük közzé a Dévaványa-réthelyi ásatásunk leleteiről szerzett statisztikai eredményeinket. Az utóbbi években az általunk feltárt nagymennyiségľ szakálháti leletanyag alapján is hasonló vizsgálatokat folytattunk.

A regresszióanalízis felhasználásával azonban kénytelen-kelletlen elszakadunk leleteink materiális valóságától, megszľnik közvetlen kapcsolatunk az edénytöredékekkel. Felelősségünk megnő, ebben a bizonyos fokig idegen közegben különös óvatossággal kell bánnunk a megfigyeléseink alapján levont következtetésekkel. A finom időrendi megfigyelések csakis teljes leletegyüttesek statisztikus elemzése során alakulhatnak ki, a leletösszefüggései közül kiszakított tárgyat az egyes kultúrákon belül szľk kronológiai keretek közé csak igen ritka esetben tudunk berorolni, hiszen a neolitikum egyes kultúráin belül csak kevés olyan típus van, amely egy, és csakis egy rövid korszakra lenne jellemző.

Elemzéseinkbe az egyes leletegyüttesekben talált leletanyagot vontuk be, és itt a talált szó hangsúlyos, amennyiben ugyanis az egykor készült, ám az évezredek alatt megsemmisült kerámiát tekintenénk kiindulási alapnak, mindenféle vizsgálatok helyett le kellene mondanunk az őskor ilyen irányú megismeréséről.

Vizsgálataink során normális eloszlást tételezünk fel, ezzel a tanulmányozott sorozatokban elfogadható hibahatárok között maradhatunk.

Multimédia, képi információ és múzeumi környezet

11. 20 Török György: (1) Professzionális retus

(2)Archiválás Photo CD rendszerrel

12. 00 Munkácsy Gyula: Kiállítás-Foto-Számítógép

Egy kiállítás képei

T. Biró Katalin

Magyar Nemzeti Múzeum

1995. március 15-én nyílt meg Veszprémben az "Őskori iparvidék a Bakonyban" címľ kiállítás, amely Regenye Judittal közösen végzett egy évtizedes ásató- és kutatómunkánk eredményeit mutatja be. A kiállítás része egy "számítógépes képeskönyv", amelyben a bemutatott információkhoz kiegészítő ismereteket adunk. Egyben, reményeink szerint, a bemutatásnak ez a formája olyan rétegeket nyerhet meg a múzeumügynek és az ősrégészetnek, akik számára a hagyományos kiállítási technika kevés. A kiállítási katalógust CD formában is megjelentettük.

Az "Őskori iparvidék a Bakonyban" címľ kiállítás a Szentgál-Tľzköveshegyen és környékén immár több, mint tíz éve folyó feltárások eredményeit mutatja be. A kiállítás felöleli a kovanyersanyag képződésével kapcsolatos geológiai információt, a bánya és a kapcsolódó mľhelyek anyagát, a kőeszköz vizsgálatok eredményeit és a tľzkő modern (történeti, néprajzi) hasznosítását. A kiállításban valósághľ modellek, fotók segítségével próbáltuk felidézni az egykori környezetet. A részletes magyarázat, kifejtés elsősorban a számítógépes program feladata.

A "kiállítási képeskönyv" elkészítéséhez kizárólag public domain, illetve shareware programokat használtunk. A végső formátum egy HYPLUS nevľ hipertext program, aminek lehetőségeit korábbi munkáinkban is felhasználtuk.

A hipertext a legtöbb kívánalmunknak eleget tesz: kezelése rendkívül egyszerľ (mindössze a négy kurzorbillentyľ, alternatív lehetőségként az ENTER és az ESC használatával mľködik). Eddigi tapasztalataim segítségével az információ logikus felépítése és az illusztrációk szövegbe szerkesztése pusztán technikai feladatot jelentett. Annál több munkával járt a tartalmi, érdemi részek - elsősorban az illusztrációk - elkészítése.

Ebben az előadásban a képanyag elkészítésével, annak technikai és módszertani problémáival foglalkozom.

Pictures of an Exhibition

Katalin T. Biró

Hungarian National Museum

The exhibition 'Prehistoric industrial district in the Bakony Mts.' was opened in the Laczkó Dezső Museum, Veszprém on the 15th of March, 1995. This exhibition gives an account of a joint research work which lasted for more than ten years, in collaboration with Judit Regenye. An interactive computer demonstration program is installed in the exhibition. This program gives additional information for visitors on the general theme. At the same time, this form of presentation may attract new audience to the museum as well as prehistory for whom traditional exhibition technique is not interesting enough. The exhibition program was published in CD form as well.

The exhibition 'Prehistoric industrial district in the Bakony Mts.' presents the results of the excavation on and around the Tľzköveshegy (Flintstone Mountain) at Szentgál. The exhibition deals with several aspects of flint mining, including geological infromation on the formation of flint, material of the prehistoric quarry and related settlements, results of lithic analyses and the data on the historical utilisation of flint. There are realistic models indicating the contemporary environment. Detailed explanations and scientific information is basically provided by the interactive computer demonstration program.

The 'computer exhibition guide' was made using public domain and shareware programs. The final format is a hypertext program called HYPLUS which was used in several other applications as well.

The hypertext program met most of our basic needs: it is simple to use (only the cursor keys, or, alternatively, ENTER and ESC keys are enough to manipulate the program. Existing experiences made the editing work a simple technical task. The bulk of the efforts were devoted to the construction of illustrations.

The present paper will concentrate on the technical and methodological experiences obtained during the preparation of the pictures of the exhibition.

12. 50 Keely Flint: Múzeumi hipermédia rendszerek

Archeobotanikai és holocén palinológiai adatbázis

Medzihradszky Zsófia

MTM Növénytár

H-1476 Budapest, Pf.222.

e-mail: h9682med@huella.bitnet

Az adatbázis felállításában az a cél vezetett, hogy a magyar régészeti, archeobotanikai, palinológiai meglehetősen szétszórt irodalomból kigyľjtsük a holocén vegetációtörténetre vonatkozó összes botanikai adatot. Ezzel megkönnyítjük a hazai környezetrégészettel foglalkozó, vagy legalább annak eredményeit figyelembe vevő kutatók számára az őt érdeklő adatok használatát. Az adatbázis még ez évre tervezett angol nyelvľ változatával, és számítógépes hálózaton való elérhetőségével pedig a többnyire magyar nyelven közölt adatok a nemzetközi tudományos közélet számára is elérhetők lesznek.

Az adatbázis felépítése

Jelenleg a rendszer DataEase-ben készül. Terveink szerint az Archeocomp egyesület multidiszciplináris adatbázisának részeként X25 vonalon fogjuk szolgáltatni.

Az adatbázis lapjai:

1. Irodalom lap, amely a feldolgozott publikációk bibliográfiai adatait tartalmazza.

2. Cönológia lap, amely a közölt növények florisztikai és vegetációs jellemzőt tartalmazza.

3. Katalógus, ez a rendszer csontváza, amelyben magát a leletet ismertetjük, tartalmazza a lelőhelyet, a közölt növény, növényi maradvány a szerző által megadott magyar nevét, a latin nevet, a maradvány jellegét, megtartását, mennyiségét, a lelet korát, analizálóját, irodalmi közlését, és néhány egyéb, a lelet vagy a feldolgozás szempontjából lényeges megjegyzést.

Az adatbázis jelenleg tartalmazza:

1. Szándékunk szerint az összes publikált, magyarországi archeobotanikai adatot. A feldolgozott irodalomról listát adunk körbe, kérjük, aki bármi ebben nem szereplő irodalmi adatra fel tudja hívni a figyelmünket, tegye meg, hogy azt az adatot is belevehessük adatbázisunkba.

2. Az összes, régészeti lelőhellyel kapcsolatos anthrakotómiai adatot.

3. A régészeti lelőhelyekkel, régészeti korszakokkal kapcsolatba hozható pollenanalitikai adatokat olyan mélységben, amennyire a szakirodalmi közlés lehetővé teszi.

Az adatbázis a T6425 OTKA pályázat támogatásával készült és készül. Reméljük, munkájukban hasznát fogják venni.

Hogy az adatbázist minél sokrétľbben minél több ember tudja használni, minden felhasználói ötletet, kívánságot igényt örömmel fogadunk.

Archeobotanical and Holocene palynological database

Zsófia Medzihradszky

Hungarian Natural-History Museum

Botanical Department

H-1476 Budapest, Pf.222.

e-mail: h9682med@huella.bitnet

This database was constructed with an aim to collect vegetation historical evidence relative to the Holocene period from the scattered information published in Hungarian archaeological, archeobotanical, palynological literature. By this, we hope to support the work of environmental archaeology and scientists who want to use these data in their studies. We are planning to translate the database into English and provide information through the long distance network.

Structure of the database

The system is currently developed in DataEase RDBM system. We are planning to serve data as part of the multidisciplinary databases of the Archeocomp Association on X.25 and the INTERNET.

Current data sheets:

1. Literature, containing bibliographical data on the publications elaborated

2. Coenology, containing the floristical and vegetational indications of the plants included

3. Catalogue, this is the core of information containing site, plant, quantities, preservation, age, publication as well as comments

Current contents of the database:

1. To my best knowledge, all published archeobotanical references relevant to Hungary. Please, check the list!

2. All of the anthracotomical data relative to archaeological sites

3. Palynological data relative to archaeological sites and periods in a depth corresponding to the original publication.

The database is made using the financial support of the T6425 OTKA grant. We are trying to make the database directly useful for research workers, therefore all remarks, comments are heartly welcome.

THEO-Terminológiai osztályozó rendszer és alkalmazása a Magyar Nemzeti Múzeum grafikus nyilvántartó rendszerében

Suhajda Attila

Magyar Nemzeti Múzeum

A régészeti datálás és a lelőhely-adatbázisok

- a "korok-struktúra" bemutatása -

Czajlik Zoltán - Holl Balázs

ELTE Régészeti Tanszék

Az M3-as autópálya Hajdú-Bihar megye-i szakaszának régészeti feltárására hozta létre az ELTE Régészeti Tanszékcsoport a Debreceni Déri Múzeum támogatásával azt a térinformatikai laboratóriumot, amelynek feladata az autópálya-ásatás zömében nagy felületľ lelőhelyeinek gyors és megbízható dokumentálása.

Ezeken a lelőhelyeken több korszak jelenségei, jelenségcsoportjai együttesen jelentkeznek, ezért az egyik legfontosabb információ az objektumok kronológiai helyzete.

Az ásatási metodikához kötődő, stratigráfiai egységekre alapozott adatbázisunk fejlesztésekor alapvető cél volt, hogy az képes legyen bármilyen régészeti és nem régészeti (14C, dendro, írott forrás, vegetációs, stb. ) kronológiai információ kezelésére, s az ezek alapján elvégzendő bármely keresésre.

Adatbázisunk grafikai felülete elkülönítve (például színekkel) jeleníti meg a különböző korszakokat.

A kronológiai információ struktúrálása (hierarchikus, kultúrális, abszolút) lehetővé teszi, hogy bármely földrajzi egység hasonló lelőhelyein - az ott érvényes kultúrális beosztás felvételével - a "korok-struktúrát" alkalmazhassuk.

Az M3-HBM-re (a Hortobágy északi része) érvényes régészeti periodizáció kidolgozásáért Dr Raczky Pálnak és Dr Laszlovszky Józsefnek tartozunk köszönettel.