H. C. A. A.

MÚLTUNK JÖVÕJE ‘97

THE FUTURE OF OUR PAST ‘97

10.00 Szikossy Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgató helyettese

10.10 - 10.30 Krén Emil: Képzõmûvészet a Web-en

10.30 - 10.50 Topor Gyula - Bartolf József - Figler András:
Publikáció és multimédia szerkesztõ program

10.50 - 11.10 Luczay Pénzes Attila:
Számítógépes vizsgáló rendszer alkalmazása értéktárgyak , mûkincsek
nyilvántartásánál

11.10 - 11.30 Patay László: Digitális adatvédelem

11.30 - 12.00 Párdi Ferenc - Fejes Ildikó - Nagy György:
A Magyar Nemzeti Múzeum gyûjteményi adatbázisai

12.00 - 13.00

13.00 - 13.20 Szentirmai Katalin: Aquidata adatbázis

13.20 - 13.40 Matuz Edit:
A Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárának
számítógépes topográfiai adatbázisa

13.40 - 14.00 Gyuricza Anna: Régészeti védettség számítógépes nyilvántartása

14.00 - 14.20 Gyõry Hedvig: Nemzetközi egyiptomi amulett adatbank

14.20 - 14.40 Czajlik Zoltán --Holl Balázs: Magyarország régészeti lelõhely adatbázisa
(tervezet)

14.40 - 15.10

, deputy director of the Hungarian National Museum 10.00

Emil Krén: Fine Arts on the Web 10.10 - 10.30

Gyula Topor - József Bartolf - András Figler:
Publication and multimedia editor program 10.30 - 10.50

Attila Luczay-Pénzes:
Computer assisted system for the identification of stolen goods 10.50 - 11.10

László Patay: Digital data protection 11.10 - 11.30

Ferenc Párdi - Ildikó Fejes - György:- Nagy:
Collection databases of the Hungarian National Museum 11.30 - 12.00

12.00 - 13.00

Katalin Szentirmai: Aquidata database 13.00 - 13.20

Edit Matuz: Archaeological topographical archives
of the Budapest Historical Museum on computer 13.20 - 13.40

Anna Gyuricza: Computer registration of archaeological protection 13.40 - 14.00

Hedvig Gyõry: International Egyptian amulet databank 14.00 - 14.20

Zoltán Czajlik - Balázs Holl: Archaeological site register (plans) 14.20 - 14.40

14.40 - 15.10

15.10 - 15.30 Scharek Péter: A földtani múlt digitális térképeken

15.30 - 15.50 Puszta Sándor: Képek átalakítása

15.50 - 16.10 Munkácsy Gyula: Fotótörténeti technikák digitalizálása

16.10 - 16.30 Marton Erzsébet: Venét vagy nem venét?
A szentlõrinci edénykarcolatok elemzése az OTKA-RÉM-ben

16.30 - 16.50 T. Biró Katalin - Gyulai Ferenc - Vaday Andrea:
Az OTKA Régészeti mûszerközpont tevékenységérõl (1995-1997)

10.00 - 10.20 Koch, Walter: International projects for museum information

10.20 - 10.40 Suhajda Attila: MAMA

10.40 - 11.00 T. Biró Katalin - Rajczy Miklós: MUSoNET

11.00 - 11.20 Szentirmai Katalin: "Az múzeumi informatikusokrul...”

11.20 - 12.00 Vita

12.00 - 13.00

13.00 - 13.20 Medzihradszky Zsófia:
Pollenvizsgálatok értékelése, feldolgozása számítógéppel

13.20 - 13.40 Vaday Andrea:
Metrikai, statisztikai és proxemikai analízis a telepkutatásban

13.40 - Zárszó

Czajlik Zoltán --Holl Balázs: Magyarország Kunhalom Katasztere (térinformatikai feldolgozás szakirodalmi adatok alapján)

Puszta Sándor: Geofizikai felmérések

Péter Scharek: The geological past on digital maps 15.10 - 15.30

Sándor Puszta: Image transformation 15.30 - 15.50

Gyula Munkácsy: Digitalisation of photohistorical techniques 15.50 - 16.10

Erzsébet Marton: Venetian or not?
Analysis of the Szentlõrinc incised vessels in the OTKA-AHTC 16.10 - 16.30

Katalin T. Biró - Ferenc Gyulai - Andrea Vaday:
The activity of the OTKA-AHTC (1995-1997) 16.30 - 16.50

Walter Koch: International projects for museum information 10.00 - 10.20

Attila Suhajda: MAMA 10.20 - 10.40

Katalin T. Biró - Miklós Rajczy: MUSoNET 10.40 - 11.00

Katalin Szentirmai: On a missing species: the museum informatical staff 11.00 - 11.20

Discussion 11.20 - 12.00

12.00 - 13.00

Zsófia Medzihradszky: Palinological information evaluated by computers 13.00 - 13.20

Andrea Vaday:
Metrical, statistical and proxemical analysis in the study of settlements 13.20 - 13.40

13.40 - Closing address

Zoltán Czajlik -- Balázs Holl: The register of Hungarian Tells ("Kunhalom")

Sándor Puszta: Geophysical surveys

KFKI Számítástechnikai Rt. és Marx Dániel, Lektúra Kiadói Bt.

Összefoglaljuk a Web-en található képzõmûvészeti helyek jellemzõit és rámutatunk arra, hogy indokolt a magyar képzõmûvészet Web helyének létrehozása. Meghatározzuk ennek követelményeit és javaslatot teszünk többlépcsõs megvalósítására, Ismertetjük az elsõ három lépcsõ eredményeit. Elkészítettünk egy modellt, amely 2000-nél több digitális reprodukciót tartalmaz az európai képzõmûvészet 1300-1600 között készített alkotásaiból, angol szöveggel és keresési lehetõséggel. A hely 5 hónapos mûködése során kedvezõ visszhangot váltott ki. Erre alapozva elkészítettük a “Festészet Magyarországon a kezdetektõl a 20. század közepéig” címû helyet magyar és angol változatban. A hely 1200-nál több képet tartalmaz, a mûvészek életrajzát, a festmények adatait és ahol lehetséges, részletesebb magyarázatot. Javaslatot teszünk azokra a lépésekre, amelyek a hely oktatási és / vagy szakmai adatbázis célokra irányuló fejlesztéséhez szükségesek.

A brief review is given on the fine art sites to be found on the Web. The necessity and usefulness of establishing a site dedicated to fine arts in Hungary is emphasised and the requirements for setting it up are determined. A multiple stage realisation is proposed and the results of the first three stages are reported. An experimental site presenting 2000+ digital reproductions of European artworks created between 1300 and 1600 was set up with English text and a search engine. The site received a considerable and favourable response during the first 5 months in service. Based on this experiment, the site “Painting in Hungary from the Beginning to Mid 20th Century” was created in two identical versions (Hungarian and English). The site contains 1000+ pictures, biographies of the artists, basic data of the paintings and detailed comments when possible. Further steps necessary to develop the site for educational and/or professional database purposes are suggested.

TELETRIO Kft

Az elkövetkezõ években egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális könyvtárak. A tudományos publikációk jelenleg a hagyományos nyomtatott formában látnak napvilágot, kis példányszámban, magas költséggel és sok esetben számos publikálásra érdemes anyag kimarad a kiadványokból, helyhiány és a költségek miatt. A hagyományos szöveg, kép, fotó anyagokon kívül lehetõség van animációk, hang-, video-illusztrációk alkalmazására is.

A TELETRIO Kft. - a Biodigit Bt. vállalkozása keretében olyan digitális publikációs és interaktív multimédia szerkesztõ program kidolgozása kezdõdött meg a SOROS alapítvány támogatásával, mely programozói ismeretek nélkül is lehetõvé teszi digitális anyagok komplex szerkesztését, publikációját.

A fenti program, a publikációkon kívül, elõadások illusztrációs anyagának elkészítésében is hasznos eszköz lehet.

Elõadásunkban demonstrálni kívánjuk azokat a lehetõségeket és eszközöket, melyekkel a digitális publikációk kivitelezhetõek.

Digital publication is getting more and more important. Scientific publications in printed form are published in low number of copies and with high costs, and in many instances, valuable material remains unpublished for want of financial means. Electronical publication allows more freedom in these matters and also offers the possibility to complete evidence by animations, audio and video illustrations besides the more traditional images.

This lecture deals with possibilities and tools for electronical publication.

* ORFK Bűnügyi- és Kutató Intézet
** Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság

Az ORFK, valamint a Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnügyi Technikai Osztálya közös fejlesztési tevékenység során kialakított egy felhasználói lehetõséget, amely megoldást jelenthet a mûkincsek nyilvántartásának problémakörére.

A szakértõi munkát támogató rendszer segítségével kialakítható egy olyan alkalmazás, amely képes értéktárgyakról, mûkincsekrõl képi, szöveges adatbázist létrehozni. A számítástechnika lehetõségeit kihasználva, nemcsak egyszerû tárolás válik alkalmazhatóvá, hanem olyan széleskörû felhasználói megoldásokra nyílik lehetõség, amely véleményünk szerint érdeklõdésre tarthat számot. Az egységes eszközrendszeren létrehozott adatbázisok elõsegíthetik a bûnüldözési, bûnmegelõzési tevékenységet.

A szakértõi munkát támogató Kriminalisztikai Vizsgáló Rendszer , amely eszközrendszere szolgálja az ismertetni kívánt alkalmazást, az 1.sz. ábrán látható.

Három fõ részt különíthetünk el egymástól, úgy mint a képalkotó- rendszert, számítógépes egységet, valamint a dokumentáló részt.

- A képalkotó rendszer eszközei képesek a vizsgált objektumról különféle nagyítási tartományokban színes formátumú képet létrehozni.

- A számítógépes egység tárolja digitalizált formában a képi információkat, valamint azokat adatbázisba foglalja.

- A dokumentáló egység elemei nyomtatják videoprinterek segítségével a képi információkat, valamint lézerprinter alkalmazásában megjelenítik a szöveges részeket.

A rendszer segítségével egy minta adatbázis került kialakításra egyházi ereklyék, mûkincsek feldolgozásával.

In collaboration of the Criminal Research Institute and the Somogy County Police, a computerised system was developed, by the help of which the problem of identification of treasures of art can be solved.

This system is supporting experts' work by an image and text database application on valuable property and cultural heritage. The system offers possibility for a wide scale of applications.

The databases created on a unified platform help in the activity of criminal investigation and prevention of crime. The Criminalistical Investigation System consist of parts presented on Fig. 1.

We can separate three main units within the system, namely the image unit, the computing unit and the documentation unit.

- Tools of the image unit can produce coloured images in different magnification on the studied object

- The computing unit stores image information in digital format and database information

- Documentation unit is used for printing images (in colour) and attached text.

By the help of this system, we have already compiled a sample database for ecclesial treasures.

ITEA Kft.

Kutatás, munkavégzés korunkban - az információvédelem szükségessége

Az információvédés feladatai:

* Illetéktelen felhasználás elleni védelem

* Manipulálás elleni védelem

* Információcsere kétoldali letagadhatatlanságának biztosítása

Az információ sajátosságai - a védelem sajátosságai

Matematikai eszközök:

* Rejtjelezés - szimmetrikus - asszimetrikus algoritmus, kulcs fogalma

* Digitális “ujjlenyomat” (MAC), egyirányú függvény

Egyenszilárdság - HW vagy SW megoldás

Mit tud ajánlani a DataGuard és az ITEA?

Working and research nowadays - need for information protection

Tasks of the information protection:

* Protection against unauthorised use

* Protection against manipulations

* Guarantee of the bilateral non-deniability of the information interchange

Features of the information - features of the defence

Mathematical tools:

* Encryption - concept of symmetrical-asymmetrical algorithms, cryptographic key

* Digital fingerprint ( MAC ), one-way function

Equisafeness - HW or SW solution

Suggests of DataGuard and ITEA ltd.

Magyar Nemzeti Múzeum

1996-ban az NIIF adatbázis építési pályázatának segítségével alakítottuk ki gyûjteményi adatbázisunkat, amely jelenleg 200 000 adatot tartalmaz.

Adatbázisunk két fõ részre tagolódik: egy képi és egy szöveges adatbázisra.

A képi adatbázis html formátumban, csak publikált tárgyakat tartalmaz, természetesen a hivatkozott irodalom pontos megjelölésével. Ha az adott tárgy szerepel a szöveges adatbázisban is, akkor a html file neve az INGRES adatbázisban lévõ azonosítószám. Így kapcsolódik össze a két fõ egység.

A szöveges adatbázisban a fõ gondot a heterogén gyûjteményi struktúra okozta. Minden egyes osztálynak illetve gyûjteménynek más és más igényei vannak. Nyilvánvaló, hogy a gyûjteményi adatbázisnak elsõsorban a gyûjtemény átláthatóságát kell biztosítania, valamint a kutatók munkáját megkönnyítenie.

A fentiekbõl következõen az alábbi megoldás mellett döntöttünk:

Minden egyes gyûjteménynek saját adatbázisa van, aminek alapstruktúrája megegyezik a közös adatbázis szerkezetével, de tartalmaznak olyan információkat is, amelyek nem kerülnek be a közös adatbázisba.

A leggyengébb hardver konfigurációt alapul véve eddig az adatok DataEase rendszerekben tárolódtak, de ahol van rá hardverkapacitás, ott a gyûjteményi adatbázisokat Access alá szeretnénk konvertálni.

Egy régibb koncepciót félretéve, úgy döntöttünk, hogy a közös adatbázist nem töltjük on-line, mivel:

1. A gyûjteményi adatbázisok nem teljesen fedik le a közös adatbázist, egyéb információkat is tartalmaznak.

2. A kódtáblák egységesítése ( anyagnevek, technika-nevek stb. ) nem feltétlenül szükséges, hiszen pl. a Történeti Képcsarnok grafikai gyûjteményének technikái nem kellenek a paleolit gyûjteménynek.

3. Technikailag sem megoldott, hogy minden egyes gyûjtemény kapcsolódni tudjon a központi szerverre.

A központi adatbázisban az adatokat INGRES adatbázis kezelõben tároljuk a központi szerveren, ahová azokat adatbázis-adminisztrátor tölti át. Így csak az általa ellenõrzött adatok jutnak be a központi adatbázisba, valamint õ felelõs a központi kódkiosztásért is.

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum az NIIF pályázaton nyert támogatásból építette fel gyûjteményi adatbázisát. Komoly megfontolást igényelt, hogy miképpen osszuk be a támogatásként kapott nem kis összeget. Hogy jusson elegendõ a több mint kétszázezer adat rögzítésére, és a mintegy húszezer kép digitalizálására, és az adatszolgáltató program kivitelezésére.

Jó néhány ajánlatot vizsgáltunk meg, míg úgy döntöttünk, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló eszközöket és az egyre nagyobb teret követelõ W3 technológiát felhasználva magunk kezdünk fejlesztésbe.

A feladat adott volt: az INGRES adatbázis kezelõben tárolt adatokat kell a WWW szerver számára ehetõ formában elõállítani . A megoldás a C programnyelv és a CGI programozás.

Elõadásomban részletesen ismertetem, az MNM szerverén mûködõ adatbázis lekérdezõ CGI gateway programokat.

The Hungarian National Museum built up its database from the support of the National Information Infrastructure Project. It was a major problem for us, how to use best the funds. We had to spare up for data entry, digitalisation of images, updating hardware parts and the program for data service.

Considering several possibilities as well as our own means, we decided upon a development of our own, based on existing programs: INGRES 6.4 W3 technology.

The task to be solved was the following: the data stored in INGRES RDBMS had to be produced in a format understandable for the WWW server. Solution to this problem was programming in C language and CGI programming.

In this paper the CGI gateway programs in use for the HNM servers will be presented in detail.

Aquincumi Múzeum

Az Aquincumi Múzeum 100 éves fennállása alatt állandóan és folyamatosan gyarapodott a gyûjtemény és ezeket mindig az adott kor igényeinek és szabályozásainak megfelelõen dokumentálták és leltározták. Az eltelt idõ alatt állandóan változtak az utcanevek és többször lebontottak épületeket, lakónegyedeket. Ez oda vezetett, hogy sem az utca neve, sem a helyrajzi számok nem nyújtottak elegendõ információt egy lelõhely azonosítására.

Növelte a nyilvántartás nehézségeit, hogy a leltározásokat nem a mai igényeknek, mennyiségnek és a kereséseknek megfelelõen végezték. Találunk olyan bejegyzéseket, ahol egy saroktelek az egyik, majd a másik utcához van beleltározva. A harmadik helyen pl. a lelõhely általános elnevezése található. Pl. iskolával szemben

Szerettük volna a különbözõ tárainkban található leltározott dokumentációkat és leleteket összekapcsolni. A fotókat és ásatási rajzokat, geodéziai felméréseket, köveket. A kiállítások készítésekor merült fel az igény a kiemelt tárgyak felvételére is, majd a tudományos kutatók munkájának megkönnyítésére elkészítettük az irodalom lapot is, amely tartalmazza a Budapest Régiségei kötetek teljes anyagát, és az ArchÉrt Budapest római korára vonatkozó részeit és a Régészeti Füzeteket.

Az önálló leltárkönyveket összekötõ kapocs az általunk bevezetett un. AMR szám lett (Aquincumi Múzeum és Romterület). Az AMR szám négy részbõl áll: pl. 97/39/12/2

Az Aquidata adatbázis bemutatásakor igyekeztem bemutatni azt a folyamatot is, hogy hogyan alakult ki a múzeumi nyilvántartás korszerûsítését megcélzó igénybõl a lehetõségek bõvülésével párhuzamosan egy adatbázison alapuló térképes szolgáltatás, amely immár az Internet hálózaton keresztül is elérhetõ.

During the 100 years of the existence of the Aquincum Museum, the collection was constantly growing. The documentation of the finds was performed according to the current regulations. The municipal environment, however, kept on changing; streets were opened and renamed, buildings and living districts pulled down and erected. The result of this from the point of museum documentation is that neither street names, nor building registration numbers are enough for the identification of known sites.

Our difficulties are further increased by the inconsistency of the original documents: material coming from a yard on the corner of two streets were inventorized under both names or some general location like "opposed to the school". It was necessary to connect the sites, documentation and objects in the different collections of the Museum - photos, excavation plans, maps and stone relics. During the preparation of exhibitions, the need for integrating individual prize objects into the system arose. To facilitate the work of experts, technological literature was also integrated, in the first place, studies from the periodical "Budapest Régiségei" and the Roman period articles from ArchÉrt and Régészeti Füzetek.

The connection between the individual inventory books is the so-called AMR number (Aquincumi Múzeum és Romterület). AMR number consist of four parts: e.g., 97/39/12/2

- the first two digits represent the year of the excavation without centuries (97)

- the second part is the number of the geodesical sheet within Budapest, scale 1:1000 (39)

- the third part of the AMR number is the exact location of the site within the 1:1000 scale in a cadre of 25 subsections. It means an area of 120x160 in Budapest (12)

- the fourth part of the AMR number gives the sequential number of excavation in the given year (2)

The paper will also concentrate on the process of creating the Aquidata database from a need to make an up-to-date museum inventory till a GIS database which is available by now on the Internet.

Budapesti Történeti Múzeum

A számítógépes topográfiai rendszer a Régészeti Adattár Kemenczeiné Végh Katalin által 1977-ben kidolgozott és azóta is folyamatosan gyarapodó kartonrendszerén alapszik. A gyûjtés célja az, hogy a fõváros és közvetlen környékére vonatkozó összes adat a kutatók rendelkezésére álljon az õskortól a törökkor végéig. Ebbõl következõen egymástól eltérõ jellegû adatbázisokat kellett logikus rendszerbe foglalni. Ezeket ismertetjük röviden, majd bemutatjuk az adatfelvételi lapunkat, amely 16 mezõbõl áll. A topográfiai adatrendszer lényege, hogy a különbözõ adatok kerületenként, ezen belül abc sorrendben utcánként és házszámonként vagy területi egységenként vannak nyilvántartva. Az elsõ mezõ a kerületet jelöli. A gyorsabb keresés miatt különválasztottuk az I., II., III. és a többi (vagyis IV-XXII. kerületet) valamint a Pesten kívüli helységek adatait. A második mezõ az utcaneveket és a házszámot, a harmadik a helyrajzi számot, a negyedik a címleírást (azaz a lelõhely közelebbi megnevezését) tartalmazza. Az adattári leltári szám után két mezõben az ásatókat, majd a különbözõ korszakokat, a közelebbrõl meghatározott kort és végül az ásatás évét tüntettük fel. Ezek a keresõrendszerünk fõ szempontjai, ezt egészíti ki a következõ hat, tájékoztató jellegû mezõ, ahol az objektum, a lelet, a rajz-, a fotó- és a tárgy leltári szám megnevezése után a megjegyzés rovat következik. A közel 33 ezer adatot DataEase rendszerben vittük gépre, amit a rugalmasabb, gyorsabb keresés, szerkesztés, nyomtatás és a hozzá kapcsolható egyéb programok miatt Access rendszerbe konvertáltunk át.

The computerised archaeological topographical archives in the Archaeological Archives of the Budapest Historical Museum are based on the reference card system introduced by Mrs. Katalin Kemenczei - Végh in 1977. This system is in function till our days. The aim of the data collection was to collect information on the archaeology of the capital and its environs from prehistory till the end of the Turkish occupation. Consequently, databases of different content and character had to be ordered in a logical system. These will be presented in details, as well as our data entry sheet comprising 16 fields. The main features of the topographical system are as follows: data on sites are stored by districts, street names in alphabetical order and house numbers (or areal registration unit).Our first field is, correspondingly, district. For a faster search, the frequently used data (districts I., II., III.) are separate from the others (districts IV-XXII.) and that of the immediate surroundings of Budapest. The second field contains street name and house nr., the third contains registration nr, fourth the description of the address (a more detailed name for the site) Following the inventory nr. of the document in the archives, the archaeologists making the excavations and the different periods are listed, followed by year of excavation. These are the main points for data retrieval system, followed by additional information on archaeological features, finds, site map, photos and comments.

Nearly 33 thousand data were entered in DataEase system. For the sake of a fast data retrieval and connection with other programs, the data were converted to MS-Access.

Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattára készíti elõ Budapest területén a védettségi felterjesztéseket, tartja nyilván a régészetileg végett ingatlanokat.

1988-tól ez a nyilvántartás egy kartonrendszerbõl áll. Mivel a nyilvántartás és az azonosítás alapja az ingatlanok esetében a helyrajzi szám, így ez a karton tartalmazza a helyrajzi számot, a címet, a határozat számát és az adattári akta számát. Egy könyvtári kartonra ennyi fér el. A további adatokat az aktákból kell kigyûjteni, ha szükség van rá. Ezt próbáltuk meg az adatok számítógépre vitelével egy komplett rendszerré fejleszteni.

Adatszolgáltatási igény jelentkezik elsõsorban a fõvárosi és kerületi önkormányzatok részérõl, valamint az általános és részletes rendezési terveket készítõ tervezõ intézmények részérõl. Õket az érdekli, hogy pontosan mely ingatlanoknál, vagy nagyobb területi egységeknél kell figyelembe venni a régészeti védettség elõírásait.

Mindezt nem tudnánk megcsinálni a számítógépes nyilvántartás nélkül, mely a könyvtári cédulaméretnél jóval több és teljesebb adatot tartalmaz egy-egy ingatlanról.

A nyilvántartás ACCESS-ben mûködik és csak szöveges részt tartalmaz, összesen 2999 adatlapot. Térinformatikai kiegészítés anyagi okokból nem kapcsolódik jelenleg a programhoz.

Hogy mégis az egyes ingatlanokat el lehessen helyezni Budapest térképén, ezért egy 1: 30000 léptékû térkép szolgál kiegészítésként a programhoz.

A nyilvántartásban külön lapon szerepel minden 1955 óta levédett ingatlan, és az azóta osztások , egyesítések folytán keletkezett újabb ingatlanok is, melyek tovább viszik a védettséget. Mindez a megjegyzés rovatban oda- és visszautalásokkal követhetõ nyomon. A program rugalmassága folytán ide tetszõleges mennyiségû adat bevihetõ, de ez vonatkozik a történeti részre is.

Nyilvántartásunknak egyik fontos és lényeges eleme, hogy a védett területek adatbázisa nem egy egyszer gépre vitt és lezárt dolog. Ahogy a védett területek száma nõ, a tulajdoni változásokkal telekosztások, egyesítések jönnek létre, így ezeket nyomon kell követni és az adatbázist állandóan aktualizálni kell. Ezt a Régészeti Adattár szervezeti kerete biztosítja, hiszen gép nélkül is így mûködtünk.

The Archaeological Archives of the Budapest Historical Museum is in charge of the registration of cultural heritage protection affairs of archaeologically protected sites of the capital. We are suggesting new sites for protection and keep a record of the protected ones.

Since 1988, the data on protection of sites are stored on a card system. The basis of the system is local registration number for the immovables. Thus the card contains this number, the address, number of decree and the number of the archive document. This amount of information would fill a standard card. Further data can be collected from the documents if they are necessary. By a computerised system, we have tried to combine all these in a complex system. The local governments of the district and the capital often turn to our archives when they are making new plans or rebuild certain areas. They are specially interested in the areas where archaeological protection should be considered in planning. In this process, a computerised system is a great help which is more easily searched and more complete than the former cards.

The system is operating in MS-ACCESS. So far, it comprises only text data in 2999 sheets. Currently we have no GIS extension to our data, due to lack of funds. To get an overview on the location of the protected sites, a 1: 30000 map of Budapest is attached to the program.

The system contains all protected immovables since 1955 and their parts. The history of these immovables can be followed by cross-references. The program allows a wide possibility for extending and completing the database, also with historical data.

One important point about our computerised registration system of protected areas is that the database is not just done and closed forever.. As the number of protected areas grow, the land is redistributed or united into one immovable property, the changes have to be followed and the database have to be updated regularly. The organisational frames of the Archaeological Archives provide a stable background for these activities.

Szépművészeti Múzeum

Az egyiptomi amulettek tanulmányozása és keltezése, bár gyûjteményekben és ásatásokban egyaránt tömegesen találhatók meg, sok nehézséggel küzd, mivel sok tárgy közöletlen és az eddig már publikáltakról közölt adatok is csak ritkán felelnek meg a modern követelményeknek. Éppen ezért bizony az amulett készítés nagy irányvonalai is kérdésesek, nem beszélve arról, hogy idõbeli és térbeli megoszlásuk gyakorlatilag fehér folt, és felhasználásuk módja is többnyire homályban marad.

Korlátozott ismereteink miatt, hogy a teljesen fehér foltokat ne is említsem, elhatároztuk, hogy létrehozunk egy lehetõség szerint minél teljesebb nemzetközi Amulett Adatbankot. Nyelvi szempontból a legcélszerûbbnek az angol tûnt. Tartalmában szeretnénk összegyûjteni az olyan tárgyak adatait, amelyek már alakjukban is mágikus-vallási jelentést hordoznak, akár tárgyat, növényt, állatot vagy emberi alakot ábrázolnak. Közülük is elsõsorban azoknak az adatait várjuk, amelyeket Egyiptomban vagy Núbiában élõ vagy holt személyek, kultuszállatok viseltek testükön ékszerként vagy a múmiavásznak közé rejtve, vélhetõen mágikus erejük miatt. A fáraókori típusok továbbélése (különösen a római, bizánci, kopt) is érdeklõdésre tart számot. Kiterjed azonban más területek amulettjeire is, amennyiben egyiptomi típust imitálnak, és az amulettek öntõmintáira, mivel azok is számos hasznos kiegészítõ információval szolgálhatnak. Az Amulett Adatbank ugyanakkor nem fog tartalmazni olyan ékszereket, amelyeknek pusztán díszítõ elemei a mágikus alakzatok, pl. gyûrû, pektorálé, nyaklánc zárótag, menit stb.

Az elsõ körlevelünkre számos múzeum és más intézménybõl érkezett pozitív válasz. Részben vállalkoztak az adatközlésre, részben a helyszíni munka lehetõségét ajánlották fel. Természetesen szívesen fogadjuk a jövõben is mindazokat, akik csatlakozni kívánnak az adatbankhoz.

Reméljük, hogy sikerül összeállítani egy olyan nemzetközi amulett-adatbankot, amely minden kutató számára hasznos lesz, és ingyenesen hozzáférhetõ. A Szépmûvészeti Múzeum a tervek szerint már idén elérhetõ lesz az INTERNET-en, és ezzel együtt szeretnénk az adatbankot is publikussá tenni.

The study and dating of Egyptians amulets meets a lot of problems in spite of the great amount of finds in different collections, as a lot of the finds are not published and even the items in most publications are not adequately described. Just because of these, the main trends of amulet production are fairly obscure. Their distribution in time and space is unevenly known, same as their use.

To overcome these problems, the idea of setting up an international amulet databank emerged. As for a "lingua franca", English was chosen. We would like to collect data on all objects which represent in their form a magic-cultic meaning, depicting objects, plants, animals or human figurines. We are concentrating on objects worn by living or dead persons or cultic animals on their body in Egypt and Nubia, respectively, worn as jewels or hidden between sheets of mummy linen, probably because of their magic power. The after-life of the types beyond the age of the pharaohs (especially Roman, Byzantine and Coptic period) is also relevant for the collection. Sphere of interest can be extended over other areas imitating Egyptian types and the moulds of the amulets. The Amulet Databank, however, should not include simple ornamental jewellery where magic signs are present as patterns only like rings, pectorals, necklaces etc.

The first questionnaire was positively answered from several institutes and museums. Partly, colleagues are interested and willing to take part in data entry or offered the possibility of the study of the material in their collections.

Future contribution is also welcome.

We hope to compile an international amulet databank serving a lot of scientists by the means of public access. The Museum of Fine Arts will be soon available on the Internet, and we do hope to be able to serve this database on the network as well.

ELTE-Régészettudományi Intézet, Térinformatikai Laboratórium Budapest, Magyarország

Az adatbázis létrehozásának célja a még fellelhető régészeti lelőhelyek helyzetének pontos rögzítése, vagyis ezek helyzetének meghatározása Magyarország jelenlegi határain belül. Tervezetünk az adatbázisok és digitális térképrendszerek számítógépes hálózaton való elérésével lehetővé tenné egy decentralizált, naprakész rendszer létrehozását.

Az adatok megjelenítésére a méretaránytól függően más-más digitális térképeket használunk. Ezek lehetnek raszteresek, vagy vektorosak, műholdfelvételek, archív térképek. A térképi alrendszer biztosítaná minden közreműködő számára a tetszőleges méretarányú történeti altérképeket, képes lenne korszakonkénti, területi egységek szerinti, lelőhely-típusonkénti, stb. kigyűjtésre, elterjedési térképek elkészítésére.

Az adatbázis relációs rendszerű. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az adatokat listás formában vesszük fel és így is tároljuk, másrészt lehetőség szerint minden adattípushoz segédtáblázatok kapcsolódnak, azaz kerüljük a hosszú, bonyolult recordok kiépítését.

1. Lelőhely-név főtábla - Tartalmazza a lelőhely neveit, segédtáblázatokon keresztül utalva az elnevezések eredetére.

2. A lelőhely-lokalizáció főtábla - Az egyes lelőhelyekhez kapcsolható EOV-koordinátapárokat tartalmazza, valamint a helymeghatározás pontosságát segédtáblázatokon keresztül.

3. Objektum főtábla - A lelőhely ismert objektumait tartalmazza, utalásokkal az objektum-típus segédtáblára, illetve az objektum-kor segédtáblára.

A legfontosabbak a következők: az objektumok kora, típusa, a helymeghatározás pontossága. A megfelelő kategóriák további utalásokat tartalmaznak az elnevezések eredetére vonatkozóan. A fejlesztés során további táblázatok alakíthatók ki az irodalmi, a terepbejárási, a védettségi, stb. adatok nyilvántartására, illetve a lelőhelyek és objektumaik közötti relációk létrehozására.

Elképzelésünk szerint a 19 megyei múzeumi igazgatóság és a budapesti intézmények ( MNM, ELTE-RI, MTA-RI, BTM ) számítógépes vonalakat építhetnének ki, amelyeken keresztül a teljes adatbázis bárhonnan elérhető és bárhonnan újabb adatokkal feltölthető lenne.

Konzultánsok: Jankovich Dénes, Laszlovszky József, Raczky Pál, Rezi Kató Gábor, Wollák Katalin

The main aim of this project is to create a database with the exact geographical position of all archaeological sites within Hungary.

According to our plan the decentralised and continuously updated system will provide date from the database with digitalised map information by the existing computer network.

Magyar Állami Földtani Intézet

Az 1990-es évekig érvényben lévõ COCOM lista sokáig megakadályozta fejlett számítógépes rendszerek beszerzését. A 80-as években ezért Intézetünkben is jelentõs erõfeszítések történtek programcsomagok saját erõbõl való fejlesztésére mind a szöveges, mind pedig a grafikus adatok feldolgozása terén. A COCOM lista megszûnése jelentõs fordulathoz vezetett, lehetõvé téve, hogy a szellemi energiát felemésztõ fejlesztések helyett végre az eredeti célokra, az adatokra és adatfeldolgozásra koncentráljunk.

Az adatátvitel és adatbázisunk piaci értékesítésének elengedhetetlen elõfeltétele az adatfeldolgozás standardizálása. E célt szolgálta a világpiacon meghatározó szerepet játszó INTERGRAPH térinformatikai programcsomag beszerzése, mely teljes kompatibilitást nyújt a többi jelentõs rendszerrel. Elsõ lépésben a Kisalföldi majd több más projekt keretében megkezdõdött a piszkozati térképek digitális úton személyi számítógépre töltése az INTERGRAPH PC 4.0 verziója segítségével. A következõ fázist az "intelligens" térképek elõállítása jelenti, melyeken a grafikus tartalom szorosan összekapcsolódik a térképi elemeket jellemzõ szöveges, illetve numerikus információval az ORACLE adatbázis-kezelõ tábláinak segítségével.

Ezek az "intelligens" térképek alkalmasak csak térinformatikai lekérdezések és mûveletek elvégzésére. A térképek szerkesztése több lépésben történik: feature hozzárendelés, vonaltisztítás, centroid hozzárendelés, tulajdonságok adattáblázatok formájában történõ hozzárendelése, topológiai file készítése, lekérdezési sorozatok megfogalmazása, valamint színnel, illetve sraffal való kitöltés.

A Kisalföldi Projekt keretében GIS rendszerben a SOPRON-KÕSZEG 1:100 000-es lap térképe volt az elsõ digitális technikával készült és sokszorosított földtani térkép Magyarországon.

A jövõt illetõen tervezzük az Intézet által szerkesztett térképek egységes, GIS feldolgozását mind a jelkulcsot, mind pedig a technikai problémákat illetõen (ld. 1. ábra). Természetesen több évet igénylõ munkáról van szó. A KTM finanszírozásában elkészítettük a Szigetköz komplex környezetföldtani térinformatikai adatbázisát. OMFB pályázat keretében tervezzük Gyõr-Moson-Sopron megye hasonló rendszerének kialakítását. Új technikai eljárások bevezetésével - pl. scanner - pedig az adatbevitelt kívánjuk meggyorsítani.

In general terms, people engaged in computer technology can be divided in two major groups: developers and users. The latter encompasses a wide range of specialists and institutions including the Geological Institute of Hungary. Given the COCOM list still in force until the 90's years restricting the availability of efficient ready-made softwares, major efforts were undertaken in order to develop our own systems. At this time, we could with good reason be proud of our achievements covering the whole range of the workflow from software development to data processing.

It was the reason why the Geological Institute of Hungary took the decision to invest into the acquisition of INTERGRAPH corporation's family of softwares. It is one of the leading developers and vendors of GIS products on the world market having also the competence to communicate with other systems used world-wide.

At the first step in the Little Hungarian Plain (Kisalföld) Project, than in other territories has been started the digitalisation of the manuscripts. The next phase was the production of the "intelligent" geological maps.

The maps go through several modules of Intergraph’s MGE/SX (Modular GIS Environment) completed by association of user-specified attributes to point, linear or area elements

The implementation of the system started with the most recently mapped sheet, the so-called SOPRON-KÕSZEG quadrangle as well as with the Szigetköz area.

Beyond the processes of compilation and data manipulation it promotes the modification of graphic as well as database elements furnishing rapidly up-to-date maps. Consequently, the implementation of GIS allows to reduce considerably costs and delays.

Including other and new Projects the Geological Institute of Hungary is going to develop a unified GIS for managing and processing all geological and related data collected throughout the country (see Figure 1). Simultaneously, this system will be a powerful tool in providing invaluable help in determining environmental protection policies in different regions as well as in finding solutions to emerging problems such as the monitoring of pollution, or changes brought about by man's activity.

ELTE Geofizikai Tanszék

A régészeti elõkutatás során elõnyösen alkalmazható a felszíni geofizikának a mágneses módszere. Így földbolygatás nélkül megismerhetjük a hajdani települések kiterjedtségét, struktúráját.

A rácsháló pontjaiban mért mágneses indukcióadatokat képszerûen ábrázoljuk. A mágneses adatokra alkalmazzuk a képfeldolgozás eszközeit. Több feldolgozási lépés a mágneses tér fizikai viszonyainak megismerésében segít. Így: - optimumszûrés, - radiális térfrekvenciától függõ sávszûrés, - irányfüggõ szûrés, - pólusra redukálás, - lefelé folytatás mûveletek alkalmazásával elérjük: - a méréshez kapcsolódó zajok csökkentését, - a geológiai és régészeti hatók szétválasztását, - a szántás barázdái által okozott mágneses jelkomponensek eltávolítását, a kutatott terület mágneses hatásának szimulálását a föld mágneses pólusán, - a mágneses térkép élesebbé tételét.

Más jellegû feldolgozási lépések eredménye is hozzásegít a geofizikai adatok jobb régészeti interpretációjához, mint például: - adaptív iránykiemelés, - statisztikus differenciálás, - relief számítás, - instant amplitúdó, - instant fázis.

Az elõadás illusztrációi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai tanszékének az M3-as autópálya nyomvonalán alkalmazott mágneses kutatásából származnak.

Before the archaeological excavation the magnetic prospecting is a useful method. Magnetic data detected at the grid points are represented pictures and processed as pictures. Some steps of processing conduce to cognition of physical relations of the magnetic field, e.g. Wiener filtering, bandpass filtering, direction filtering, reduction to pole, downward continuation. Some other help to a better interpretation of geophysical data, e.g. edge enhancement, statistical differencing, relief-, instant amplitude- and instant phase computing. Applying all these methods we get a series of magnetic pictures to a deeper understanding of archaeological circumstances.

Magyar Nemzeti Múzeum

Egy régi Antik Tanulmányokban (1977-ben) megjelent cikkemben ismertettem a Jerem Erzsébet által publikált vaskori szentlõrinci temetõ néhány edényének karcolatát. Tíz évvel késõbb Harmatta János a Venetica c. mûvében hivatkozott eme felfedezésemre, s venét nevekként oldotta fel a feliratokat.

A nemzetközi tudományos közélet fogadtatása meglehetõsen vegyes volt, egy bizonyos théta jel meglétét vitatták, sõt az edényre hamisítását is feltételezték. Ez a vita sajnos nem tudományos fórumokon folyt, hanem titokzatos látogatásokat tettek a pécsi múzeum raktárában venét nyelvvel foglalkozó kutatók, majd egészen a Népszabadság illetve az olasz Corriera della Sera cikkeiig jutottunk: Magyarországon venét feliratokat hamisítottak címmel...

E cikkek megjelenése után 1995-ben elkértem a pécsi múzeumból az általam publikált edénytöredékeket, s megvizsgáltuk õket Gyulai Ferenccel az MTA Régészeti Intézetének Mûszerközpontjában.

Elõadásom tárgya eme képelemzés eredményeinek bemutatása 11 db dián, amelyek a Macintosh képelemzõ rendszerrel a helyben készült mikroszkopikus felvételek alapján készültek.

Ha vizsgálataink beváltják reményeinket, ez a módszer más esetben is segít az u.n. karcolatok, mesterjegyek és egyéb feliratok, poncolt jelenetsorok értelmezésében, elemzésében.

Marton E: Írásjelek õskori emlékeinken. Ant. Tan. 1977.

Harmatta János: Venetica

Eibner, A (Clemens Eibner képelemzése alapján)

Twenty years ago, in 1977 the author published some pottery-fragments of the Iron Age cemetery in Szentlõrinc (Hungary). The whole material of mentioned cemetery was published already by E. Jerem in AAH HAS, except that fragments with incisions in 1968. In 19... J. Harmatta edited the book Venetica, where he solved this incisions like Venetian personal names from the Iron Age, in the territory of South-Hungary.

The reaction of the international linguistics’ societies was a little bit hysterical. They discussed especially one sign of ”theta”, but not in front of a scientific conference or meeting, but secretly. Some of them visited the Janus Pannonius Museum in Pécs (South-Hungary), and they wanted to see these incriminated pottery-fragments. In 1995 some articles came to light in daily newspapers as in Hungary (Népszabadság), as in Italy (Corriere della Sera) with this shocking title: Venetian Inscriptions made by linguistics in Hungary...

In that year (1995) I brought these well known pottery fragments of the Janus Pannonius Museum in Pécs, and I went to the Archaeological Institute of HAS for analysing these incisions with a Macinthos-image-analysis system, (it means a valuable microscope and a specific software) in Budapest. The results of this team-work are the slides, what I like to show You, and we hope, You have convinced by the method of this image-analysis about the existence of the mentioned “theta” sign.

We hope, this analysis will facilitate the mass analysis and documentation of other inscriptions, incisions and different prehistoric iconographical researches, as we like to demonstrate it with a published result of a bronze-kettle from Klein-Klein (Austria, iron age, investigation of Clemens Eibner).

* Magyar Nemzeti Múzeum
** MTA Régészeti Intézete

Az OTKA Régészeti Mûszerközpont megalakulásáról már a korábbi Múltunk Jövõje konferenciákon alkalmunk volt beszámolni. A mûszerközpont 1994-ben kezdte meg a próbaüzemet. Azóta a mûszerközpont folyamatosan dolgozik, bár közel sem úgy és annyit mint azt szeretnénk. A mûszerközpont megalakulását több helyen is közzétettük, az elsõ eredményeket konferenciákon és tanulmányokban ismertettük.

Elõször a gondokról: A sajátos “mûszerközpont-rendszer” konstrukció mellett az OTKA-RÉM-nek önfenntartóan kell mûködnie, a gesztorintézmény (Régészeti Intézet) az infrastrukturális hátteret adja. Miután a terület nem túlságosan bõvelkedik pénzes témákban, az önfenntartás mellett nem jut pénz a szükséges fejlesztésekre. Az 1991-ben megálmodott, 1994-ben installált mûszerközpont ma már számos elemében elavult, illetve felújításra szorul. A folyamatos szolgáltatás személyi feltételeit sem tekinthetjük megoldottnak. További gondunk, hogy a rendszer funkcionalitásának még mindig csak egy részét tudjuk kihasználni, saját ismereti korlátaink miatt. Ezen a téren remélhetõen gyökeres változást hozhat Gyulai Ferenc jelenlegi tanulmányútja, aki jelenleg a képazonosítás és képstatitsztikai elemzések módszereit tanulmányozza az Egyesült Államokban.

A mûszerközpont mûködését a fenti nehézségek ellenére igen jelentõsnek tartjuk a régészeti kutatásokban. A vizsgálati területek rendkívül sokrétûek. Saját munkáinkon kívül (archeobotanika, archeozoológia, petroarcheológia) számos konkrét ásatás és leletanyag csoport vizsgálatában rendelkezünk jelentõs mennyiségû vizsgálati információval, publikált eredménnyel. Az elvégzett számos résztanulmányból szeretnénk ízelítõt adni elõadásunkban.

In the previous meetings of HCAA (1993, 1995) we have already informed the museum informatical public on the formation and first initiatives of the OTKA Archaeological High-Tech Centre. The AHTC started its operation in 1994, and its activity has been continuous ever since. We cannot be, however, fully happy with the output and efficiency we are capable of. The system of High-Tech Centres as constructed by the OTKA (National Scientific Projects Foundation) favours the self-support of these Centres, the "gestor" institution (in our case, the Archaeological Institute of the HAS) is offering only the institutional infrastructural frames. As our field of research does not abound in themes with a lot of research money in them, the mere maintenance of the system takes up the scanty income and there was no money left for investments into the development of the system. The equipment, dreamed about in 1991, installed in 1994 is already outdated in several elements or requires updating.

Conditions of a continuous laboratory service are also not solved. Another problem for us is that the complete functionality of the system are still not utilised, due to our own limitations.

The current study trip of the leader of the AHTC, Mr. Gyulai to the USA will hopefully change this situation.

In spite of the above difficulties and limitations, the activity of the AHTC can be considered important and useful in archaeological research. The areas covered by the activities of the AHTC are most varied, starting from our own specialists' interest (archaeobotanical, archaeozoological, petroarchaeological studies) the analyses of several excavations and groups of finds. By now, we have a lot of analytical information registered as well as published. Our presentation will give a modest sample from these studies.

Joanneum Research Institute, Graz

Művelődési És Közoktatási Minisztérium

A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium 1996-ban kezdte meg 11 múzeum bevonásával a "Magyar Múzeumok Adatbázisa - MAMA" projekt megvalósítását.

E projekt célja, hogy internet kapcsolattal lássuk el az MKM kezelésében lévõ múzeumokat, elérhetõvé tegyük a világ számára a múzeumokban már meglévõ információ-forrásokat, valamint elõsegítsük azok létrejöttét és ezzel párhuzamosan megteremtsük egy egységes múzeumi nyilvántartó rendszer alapjait. Vagyis szeretnénk megteremteni az alapjait egy olyan adatbázisnak, amely egyaránt szolgálja a kutatás és az oktatás céljait. Egységesítési törekvéseink gyakorlatilag csak a lekérdezés tartalmi szintjére szorítkoznak.

A programban résztvevõ múzeumok:

12. Mezõgazdasági Múzeum

A konkrét megvalósításról röviden:

A kifejlesztendõ adatbázis multimédia adatbázis lesz, tehát a szöveges információk mellett egyaránt tud képet, hangot, filmet tárolni.

Az adatbázis építés, lekérdezés ún. kliens-szerver megoldással valósul meg. Ennek lényege, hogy a múzeumok önálló saját adatbázisai egy nagy teljesítményû központi (szerver) számítógépen lesznek elhelyezve, amely felett a résztvevõ intézmények (kliensek) teljes körû hozzáférési joggal rendelkeznek. Adatbázisaikat az interneten keresztül a központi számítógépen építhetik ill. karbantarthatják egyidõben tetszõleges számú, megfelelõ teljesítményû hálózatba kapcsolt PC-vel. Ezek közös pontja néhány segédadatbázis (anyagok, technikák, stb.) lesz valamint az a 10 információ amelyet minden gyûjtemény adatbázisa tartalmaz. Lényegében ez a szûkített rekordstruktúrájú adatbázis az amelyet MAMA-nak neveztünk el. Az adatbázis platformja ORACLE 7.2 míg a nagyközönség felé hálózaton történõ szolgáltatásé az ORACLE WEBServer-je lesz. A kliens gépeken Windows NT operációs rendszer mûködik.

The Ministry of Culture and Education started a project for a joint museum database with the contribution of 11 museums in 1996.

The aim of this project is to furnish museums directly controlled by the Ministry with Internet connection and open existing sources of information in these museums for the World as well as promote the creation of such sources, and founding a base for a unified museum inventory system. This database would serve research and education. The efforts of unification concern the contents of queries only.

* Magyar Nemzeti Múzeum
** Magyar Természettudományi Múzeum

A MUSoNET program az Európai közösség által a múzeumok számára meghirdetett "Raphael" nemzetközi projekt keretein belül indul. A kiírások szerint (amely minden Raphael projektre érvényes) legalább két európai közösségbeli tagországgal együtt indítható (esetünkben: Ausztria és Németország), a projektet ún. koordinátor irányítja, akit feltétlenül az egyik EU tagország képviselõ intézménybõl kell választani (esetünkben: Dr. Walter Koch, Joanneum, Graz) és minden fillér Európai Közösségbõl származó támogatáshoz háromszor annyit kell saját forrásból áldozni. Miután ezek a feltételek - különösen a 75% saját rész - meglehetõsen kemények, a program teljes, Magyarországra jutó keretösszege messze elmarad a célkitûzésben jelzett program teljes megvalósításához szükséges összegtõl.

A MUSoNET program legfõbb célkitûzése ugyanis a múzeumok INTERNET hozzáférésének elõsegítése, támogatása. Szerencsére, a programmal egy idõben más kezdeményezések is indultak, és régi partnereinkre is számíthatunk. A MUSoNET projekt ennek megfelelõen a HUNGARNET Egyesület és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, valamint a MKM hasonló tárgyú és célú elképzelései mellett kívánja szolgálni a múzeumok hálózati hozzáférésének és szolgáltatási lehetõségeinek ügyét. Saját szerepünket elsõsorban a telekommunikációs költségek támogatásában, a hálózati végpontok beüzemelésének, használatának támogatásában látjuk. A MUSoNET projekt részeként ugyanakkor részt veszünk nemzetközi minta-adatbázis alkalmazások készítésében, tesztelésében. A MUSoNET projektet ennek megfelelõen nem végcélként, hanem egy megvalósítandó nagyobb elképzelés felé vezetõ lépésként tekintjük.

A projektrõl délután a HUNGARNET Múzeumi Szakosztály ülésen részletesebb tájékoztatást is adunk.

The MUSoNET program was launched in the framework of the "Raphael" international project launched by the European Commission for museums. According to the conditions, valid for all Raphael projects, the projects should include at least two European Community member countries, and a co-ordinator must be chosen from one of these countries. In our case, our partners are Austria and Germany, and the project co-ordinator is Dr. Walter Koch, from Joanneum Research Institute, Graz. We are pleased to greet him among the participants of this meeting. More critical from the point of our project that any money received from the EU via Raphael must be completed by three times as much from our own budget. As this condition is rather hard, we could propose a small scale project first, which will help but not solve the problem delineated in the project proposal.

The main objective of the MUSoNET program is helping the interconnectivity and INTERNET access of museums. Fortunately, there are some other - old and new - initiatives in this line we can work in collaboration with, like the efforts of the HUNGARNET Association and the National Information Infrastructure Development Program, as well as the above efforts of the Ministry of Culture and Education. Our role in this line is mainly understood as helping in telecommunication costs, installing local networking media and education in their use. As a part of the MUSoNET project, we are also taking part in the setting up of sample databases and a testbed project for CIMI Z39.50.

Aquincumi Múzeum

Azok a múzeumok perifériára kerültek(nek) amelyek nem éltek(nek) az informatika lehetõségével. Sorolhatnánk az okokat a pénzhiányról, a munkakörülményekrõl, de igazán fontos ok a megfelelõ szakemberek hiánya. A végzett informatikusok, az ismert jövedelmi viszonyok miatt, inkább a versenyszférában helyezkednek el. A humán egyetemekrõl kikerülõ kollégák pedig nemcsak nem ismerik a gépek használatát, hanem egyenesen félnek tõle. A lehetõségek nem megfelelõ kihasználása felzárkózásunk helyett - az európai normákhoz képest - a további lemaradásunkat fogja jelenteni.

Ahol gépek vannak, ott hibajelenségekkel is találkozunk. Bizonyára mindenkinek van története áramszünet következményeirõl, vagy egyszerûen csak arról, hogyan sikerült eltüntetnie több órás munkáját. Szövegeinket menteni és másolni kell, kiakadt programot újraindítani. Az ilyen egyszerûen elvégezhetõ munkákra nem tudunk drága pénzért szakembert hívni.

1992 decemberében egy tanfolyami zárómegbeszélésen fogalmazódott meg a gondolat, hogy szükség lenne minden múzeumban egy számítógépes rendszergazdára. De kibõl lesz jó rendszergazda és hogyan? A számítástechnika iránt érdeklõdõ kollégák közül került ki az a 13 muzeológus, akinek 1994. áprilisában sikerült elvégezni az Archeocomp Egyesület és az IIF támogatásával létrejött egyhetes rendszergazda tanfolyamot. Õk hazatérve munkahelyükre már biztosabb alapokon állva tanítgatták kollégáikat a frissen szerzett ismeretekre. Igen sok pénzt takarítva meg intézményüknek.

Az azóta eltelt idõ alatt a MNM több alkalommal is szervezett egynapos programismertetõ, levelezõ és internetezõ tanfolyamokat, ezek azonban az igazi problémát nem oldják meg. Sajnos azonban a mellettünk elrohanó világ ennél sokkal többet kívánna.

Ma már szükség van elektronikus levelezésre, internetre, egyszerûbb hálózatok üzemeltetésére, CD készítésre. Több múzeumban lelkes rendszergazdák készítettek ugyan szabadidejükben számítógépes adatbázisokat, homepage-ket, de a szükséges tudást is szabadidejükben, könyveket böngészve, ötleteket gyûjtögetve sikerült csak megszerezniük. Szervezett keretek között ez lényegesen kevesebb energiát emésztett volna fel. Miután számítástechnikai végzettségük nincs, ismereteikrõl pedig dokumentum nincs, így a bérezés besorolásánál is rosszabb körülmények közé kerülnek.

Az 1995-ben és 96-ban szervezett számítógépes konferenciákon minden alkalommal elismétlõdött a tanulás szükségességének igénye. Megfogalmazódott az is, hogy a képzést másoddiplomás keretek között lenne célszerû lebonyolítani. Akár az internet lehetõségeit is kihasználva levelezõ keretek között. Azáltal, hogy elsõsorban múzeumi kollégák képzése folyna, kevésbé kellene tartani a pályaelhagyástól, a versenyszféra elhúzó erejétõl. Ugyanakkor a végzett szakemberek sokat tehetnének azért, hogy az informatika általánossá, és elfogadottá váljon a múzeumok életében.

Museums which do not use the potentials of informatics can (will) get into a marginal position. We could enumerate reasons and excuses, lack of money, working conditions but the main obstacle to informatical development in museum is the lack of suitable personnel. Graduated experts in informatics choose, for known reasons (low wages) the profit sphere. Colleagues with background in humanities have limited knowledge on computers, even some are afraid of them. This is a cause for enlarging the gap instead of making up for our handicap compared to European norms.

Wherever there are machines working, misfunctions and errors can occur. All of us have experiences on the catastrophic effect of a simple current break or how we could erase results of long work by an unwanted move.

Files have to be saved and backed up, programs restarted and installed. For such simple tasks, the museum cannot afford to call the service.

In 1992, the closing talk of a course for museum informatics the idea was raised: all museums need a computer specialist who can fulfil basic needs of system administration. Who can be a museums' "sysop" and how? 13 "field museologists" completed the system administrator course of the Archaeocomp Association in April 1994, with the support of the NIIF project. After this course, we could return to our museums with a more stable knowledge saving a lot of money for our Museum.

In the time elapsed, several courses were organised by the Hungarian National Museum on different levels. These courses, however, do not solve the basic problem. The World is running fast: museums would need education in networking, Internet use and services, multimedia product development and so on.

In several museum, databases and homepages were created by enthusiastic sysops - mainly in their free time and learning on their own. In an organised way these efforts would demand less energy from all of us. Museum system administrators, better to say, the part of the staff dedicated to these problems have typically no degree in computer sciences, consequently, the wages are kept very low for want of a "paper" on our knowledge.

On all of museum informatical meetings since 1995, the necessity of museum informatical education was raised. It was stated that the form of this education could be fit into postgraduate training program. Internet could be used as a means for distance education. By teaching the current museum staff, there would be less chances for loosing the finishing graduates. At the same time, graduates could do a lot for the general spreading of informatical knowledge in museums.

De ma már elvárható lenne, hogy a muzeológus saját maga is képes legyen egy cikket számítógépen megírni, esetleg leltározni, adatait feldolgozni. Az õ problémájukon is segítene egy egyszerûbb tanfolyam, ahol megtanulhatják az egyik legalapvetõbb szabályt: "nem megijedni, csinálni kell!". Ezt én is egyik elsõ mesteremtõl tanultam.

A közmûvelõdési szakemberek problémája a megoldás felé közeledik. Részükre a KKDSZ 1997. áprilisától vizsgáztatási lehetõséget kapott, és 1997 szeptemberében megindítja egyetemi tanárok bevonásával az elsõ tanfolyamot. Ennek befejezése után a végzett kolléga jogosult lesz magasabb bérosztályba kerülésre is.

A muzeológiai szakemberképzést tekintve három szintet látok szükségesnek:

* adatbevivõk - érettségihez kötve, tanfolyami keretek között - általános gépkezelési ismeretek és a múzeumokban alkalmazott programok ismerete

* muzeológusoknak - egyetemi, fõiskolai végzettséghez kötve, tanfolyami keretek között - általános gépkezelési ismeretek és a múzeumokban alkalmazott programok ismerete, pl. számítógépes leltározás, képek készítése, multimédia, internet használata

* rendszergazdáknak - egyetemi, fõiskolai végzettséghez kötve, másoddiplomás képzés keretében - programírás, alkalmazás, gépszerelés (alkatrészek cseréje, hálózatépítés, és karbantartás, hibaelhárítás, adatbázisok, adatvédelem, számítógépes leltározás, multimédia készítése, internet használata, stb.). Az õ feladatuk lenne a tanfolyamot nem végzettek betanítása is.

By now, a basic computer literacy can be expected from the museologists: write an article on word processors, use computerised inventory systems and even data processing.

Simple courses can help them, where they can learn, same as I did, that "you don't have to be afraid of computers - you simply have to use them".

There are already instances for the museum PR persons, how to solve such problems. The Trade Union of Workers in Public Education and Public Collections granted the right of qualification in their subject and the first semester will be started in this autumn. Finishing this course the colleagues will have a right to get into higher salary classes as well.

As regards informatical education for museologists, three levels could be set:

* operators - general knowledge on hardware and programs used in the museums

* museologists - following university degree in some museological field, general knowledge on hardware and programs used in the museums, computerised inventories, acquisition of images, multimedia programs, Internet literacy

* system administrators - following university degree in some museological field or informatics, in the frames of postgraduate training - development of applications, programming, basic hardware maintenance, data protection, safety regulation, data management, multimedia construction, INTERNET host functions etc.

Teaching the rest of the personnel in the museum would be one of their task as well.

MTA Régészeti Intézete

A vizsgálatokhoz a magyarországi szarmata telepek szolgáltak alapul. A korábbi kutatásban a telepek feldolgozása mostoha sorsra jutott a temetõkkel és síranyagokkal ellentétben, amelyek még ma is kisebb-nagyobb módosításokkal felhasználhatók. A telepeknél mind a feltárás módszere, mind a közlése alapvetõen más. A leletanyag közlése csak illusztráció jellegû volt, nem közölték a teljes leletanyagot, illetve nem tûntették fel a feltárás teljes anyagmennyiségét, s inkább cserepeket, mintsem edénytöredékeket közöltek. Ez viszont metrikusan értelmezhetetlenné tette a késõbbi kutatás számára azt, hogy összehasonlító anyagként használhasson fel régebben feltárt és közölt anyagokat.

A közelmúltban igen nagy felületeket tártunk fel pár hónapos ásatási szezonban a nagy beruházásokat (fõleg útépítéseket) megelõzõ leletmentéseken. Mind a nagy felület, mind az elõkerült leletanyag mennyisége új helyzetet teremtett. A feltáráson más módszerekkel kellett dolgozni ahhoz, hogy a rendelkezésre álló rövid idõ alatt el lehessen végezni a teljes feltárást. A sokszor egy kisebb múzeumi gyûjtemény nagyságú leletanyag pedig arra késztetett, hogy az anyag közreadása a lehetõ leghamarabb, az olvasó számára is ellenõrizhetõ és megbízható módon történhessen meg. Miután friss és dokumentált ásatásokról van szó, olyan módszert kellett találni a feldolgozáshoz, amely lehetõvé teszi az információs értékek lehetõ legteljesebb kifejtését, s egyúttal lehetõséget kínáljon arra, hogy az eddig ismert leletanyagot is átértékelhessük az új feldolgozások segítségével. továbbiakban az újabb, nagyobb feltárásokból emelek ki négy szarmata telepet, s ezek feldolgozásának során felmerülõ metrikai, statisztikai és proxemikai elemzõ kérdésekre térek ki. A vizsgált két kora szarmata és két késõ szarmata telep adatainak eltérését elemezve az Alföld anyagváltozása vizsgálható a kronológiai eltérés viszonyában.

A kisebb feltárásoknál az anyagok kis mennyisége, s az anyagmegoszlások okozta további anyagcsökkenések miatt a számolt anyagoknak minimális volt a numerikus információs értéke. A kis felületek csak igen ritkán hordoztak tipikus és jellemzõ statisztikai mutatókat. Ezeknél a feldolgozásoknál inkább számolásokról, mintsem statisztikáról volt tehát szó. Éppen ezért legfeljebb csak hipotetikus tendenciákról beszélhettünk. Nagyobb felületû feltárásoknál már jobb az esély arra, hogy a statisztikai elemzések az egykori valóságot közelí tik.

The investigations presented here were based on the results of the study of Sarmatian settlements in Hungary. Settlement materials were formerly neglected compared to graves and cemeteries. Complete (even representative) excavations and publications were not made: material from settlements were rather mentioned as mere "illustrations" and there was no information on the extent of the work and the quantity total of finds. Sherds rather than vessels were published. Consequently, publications were metrically useless and no real comparison could be made with formerly published materials.

In the last few years, large surface excavations could be made on settlements, in the first place, on rescue excavations preceding great construction (mainly motorways).

The large surfaces opened and the great amount of material excavated created a new situation. Excavations had to be done in different ways to be able to finish the investigation of the surface during the short time available and the collected material - sometimes in the size range of a regular museum's collection - presented to public, fast and complete.

As these materials are fresh and adequately documented, we had to finds suitable methods for unfolding the information value incorporated and, at the same time, offering a chance for comparison with other settlement materials.

The paper is consecrated to metrical, statistical and proxemical analyses of large Sarmatian settlements excavated lately, i.e., two Early Sarmatian and two Late Sarmatian sites and the questions arising from their analyses in relation to the material of the Great Hungarian Plains.

In case of small scale excavations, the small quantity of the material resulted in low information value for our studies. Small surfaces will seldom yield typical and characteristical statistical indices. The elaboration of these materials yielded much rather "counts" than statistics.

Large surface analyses approximate reality more closely.

Gyoma 133.-on és Újhartyánon összefüggõ nagyobb felület feltárása történt meg, Endrõd 170. lelõhelyen nagyrészt felületileg össze nem függõ szondák anyagával dolgozhattunk. Örménykút 52. egybefüggõ kisebb szondafeltárás volt Az elsõ két lelõhely mind kronológiai helyzetében, mind a feltárási módszereiben különbözik mind Endrõd 170--tõl, mind pedig Örménykút 52-tõl.. Éppen ezért egy olyan kérdéssel állunk szemben, amelyet tisztázni kell, mielõtt statisztikai adataikat összevetnénk. A telepek szerkezete és jellege valamint a lakosok életmódja és gazdasági helyzete eltérést okozhat a leletanyag mennyiségi és minõségi összetevõiben. A kronológiai különbözõség befolyásolhatja a leletanyag originális quantitatív és qualitatív mutatóit, s ugyancsak különbözõség mutatkozhat az anyagban a lelõhely és a római tartományok közelségének ill. távolságának függvényében, illetve az infiltrációs zónákban. A térségben lejátszódó etnikai változások is okozhatnak minõségi és mennyiségi változásokat. Az elõadásban konkrét példákon illusztrálom a következõ összefüggéseket: a telepfedettséget, az objektumok relatív fedettségét, az anomáliák kronológiai és telepjellegi értelmezését. Ezen túlmenõleg a leletanyag minõségi, mennyiségi összetevõinek kereskedelmi, gazdasági vonatkozásait vizsgálom. A leletanyag értelmezett statisztikai elemzése technológiai, technikai, formai és funkcionális valamint originális szempontok alapján történik. Végül a kronológiai és etnikai szempontok szerint a leletanyag metrikai és proxemikai értelmezése zárja a feldolgozást. Mindezek az elemzések hozzásegítenek a kronológiai, etnikai etalon képzéshez és egy objektív tipokronológiai rendszer megfogalmazásához.

At the site Gyoma 133. and Újhartyán, large and connected surfaces were opened while at Endrõd 170., mainly disconnected sondages were opened. At Õrménykút 52., connected smaller sondages were planted. The first two sites differ in chronological position as well as excavation methodology from the others. Therefore we have to analyse first the structure and character of the settlements. These features, as well as the way of life of the inhabitants and their economical position can essentially modify the statistical indices based on the finds. Chronological differences can be also spotted as reflected in the data. Similarly, the distance from the Roman provinces is also documented. Ethnical changes also leave their print on the composition of finds.

The above factors are analysed in relation to each other with the aim of getting nearer to an objective ethnical etalon and typochronological system.

Archeocomp Egyesület

Computer LAN and WAN Kft.

DataGuard Kft.

IIF Koordinációs Iroda

ITEA Kft.

TELETRIO Kft.

*

A 'Múltunk jövõje ‘97' konferencia Abstract kötete az ARCHEOCOMP Egyesület gondozásában készült, az IIFP diszciplináris központi támogatásából.

Szerkesztette: T. Biró Katalin - Szincsák Móniaka

Fordítások: T. Biró Katalin és a szerzõk

Nyomdai munkálatok:

Készült a Magyar Nemzeti Múzeum nyomdájában, 300 példányban

Felelõs kiadó: Gedai István

Nyomdavezetõ: Stemler Gyula

*

**** új kell ISBN 963 7421 68 8

*

The Abstract volume of the Conference 'Future of our Past ‘97' was produced under the auspices of the ARCHEOCOMP Association, from the financial support of the Information Infrastructre Development Project.

Edited by: Katalin T. Biró and Mónika Szincsák

Translated by: Katalin T. Biró and the authors

Printed in the Printing House of the Hungarian National Museum in 300 copies

Publisher: István Gedai

Printing Manager: Gyula Stemler