Bánya

A Szentgál-Tűzköveshegyen levő kovabánya felfedezése

A szentgáli Tűzköveshegyen levő kovabányát csak a legutóbbi évek kutatásai során kezdtük megismerni. Annál meglepőbb, mivel kiterjedése és a használat intenzitása alapján valószínű, hogy a legnagyobb magyarországi bányahelyek egyikéről van szó, ha nem magáról a legnagyobbról. Erre a régészeti felhasználás elterjedési adatai és a műhelytörmelékkel borított felület (közel egy négyzetkilométer) egyaránt utalnak. A műhelytörmeléket a földtani térképezés "radiolarit törmelék" néven regisztrálta, és nem ismerte fel annak antropogén (emberi tevékenységgel összefüggő) eredetét.

A nyersanyag ismeretére szórványos adatokat találhatunk a régebbi régészeti irodalomban; így Lipp Vilmos 1876- ban Vas megyei leletek kapcsán "szentgáli vörös tűzkő"- ről tesz említést. A műhely és kitermelőhely felismerése, azonosításaazonban csak1982-es terepbejárásaink után történt meg. Azóta több-kevesebb megszakítással folynak a műhelyek és a kitermelőhely feltárásának munkálatai. A bánya létét először az 1993- as ásatások igazolták egyértelműen. Azóta legalább 5 önálló bányagödör részleteit tártuk fel (1994-ben), és további objektumok értelmezése vált lehetővé.

A bánya- és műhelyterület határait szondasorral kutatjuk.Egyelőre a teljes bányaterület kiterjedéséről, így a tűzkőbányászat valós méreteiről is, még nagyon kevés adatunk van.


Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek