Bánya

A bánya feltárása

Első évben a bányaterület centrális részén mélyítettünk szelvényeket. Mivel az érintetlen szálkőzet még két méter mélységben sem mutatkozott, a kutatásokat a bányaterület szegélye felől árkolással folytattuk. Még 1984-ben feltártunkegy vályuszerű mélyedésben elhelyezkedő zárt műhelyfoltot, amelyet egykori kutatóároknak (vakvágatnak) határoztunk meg. Az újabb ásatások igazolták feltételezéseinket. Azóta több önálló bányagödröt és -vágatot azonosítottunk. A gödrök eltérő formája, a kitermelés eltérő módszerei arra utalnak, hogy a bányászat széles időhatárok között folyt ugyanazon a területen belül is. Saját nehézségeink alapján tudtuk rekonstruálni az egykori bányászok módszereit. A sűrű erdőben a bányagödrök telepítését behatárolja az évszázados faóriások elhelyezkedése. Ugyancsak saját tapasztalatainkból értettük meg, hogy a kibányászott kova melletti meddőkőzetet az egykori bányászok a korábbi bányagödrök feltöltésére használták - ezért szegényebb a bányagödör mélye tűzkőben, mint a szilánkolási maradékkal borított felszín.

A bánygödrök alján, több méter mélységben előzékeny őseink gyakran látványosan szép ütőköveket helyeztek el, amelyek egyértelmű bizonyítékai a bányászatnak.


Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek