Bánya
A bánya feltárása
Első évben a bányaterület centrális részén mélyítettünk
szelvényeket. Mivel az érintetlen szálkőzet még két
méter mélységben sem mutatkozott, a kutatásokat a
bányaterület szegélye felől árkolással folytattuk. Még
1984-ben feltártunkegy vályuszerű mélyedésben
elhelyezkedő zárt műhelyfoltot, amelyet egykori
kutatóároknak (vakvágatnak) határoztunk meg. Az újabb
ásatások igazolták feltételezéseinket. Azóta több
önálló bányagödröt és -vágatot azonosítottunk. A gödrök
eltérő formája, a kitermelés eltérő módszerei arra
utalnak, hogy a bányászat széles időhatárok között
folyt ugyanazon a területen belül is. Saját
nehézségeink alapján tudtuk rekonstruálni az egykori
bányászok módszereit. A sűrű erdőben a bányagödrök
telepítését behatárolja az évszázados faóriások
elhelyezkedése. Ugyancsak saját tapasztalatainkból
értettük meg, hogy a kibányászott kova melletti
meddőkőzetet az egykori bányászok a korábbi bányagödrök
feltöltésére használták - ezért szegényebb a bányagödör
mélye tűzkőben, mint a szilánkolási maradékkal borított
felszín.
A bánygödrök alján, több méter mélységben előzékeny
őseink gyakran látványosan szép ütőköveket helyeztek
el, amelyek egyértelmű bizonyítékai a bányászatnak.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek