Kőeszközvizsgálatok

Mikronyomok - mire használták?

A tipológiai kategóriák (pl. hegy, vakaró, fúró) formai alapon utalnak a kőeszközök rendeltetésére. Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy a típus neve nem mindíg felel meg a tényleges használat módjának. Sokszor a szilánkokat, retusálatlan pengéket is használták. Az egyes eszközöket különféle feladatokra többször is fel lehetett használni; gyakori például, hogy a kicsorbult sarlópengéket újramegmunkálva másodlagosan is felhasználták.

Az eszközök valódi, nem a forma alapján feltételezett funkcióját általában műszeres, többnyire mikroszkópos vizsgálatokkal lehetmeghatározni. A tényleges funkcióra utaló nyomok lehetnek az eszköz felszínén megőrzött szervesanyag foszlányok vagy a használat során keletkezett jellegzetes kopás nyomai. A kísérleti régészet egyik fontos területe ezeknek a használati kopásnyomoknak a mesterséges előállítása, majd összevetése az ásatásokon talált kőeszközökön levő tényleges kopásnyomokkal.

A képeken részben a kiállításon is bemutatott szentgáli radiolaritból készült kísérleti eszközsorozatról készült mikrofotókat láthatjuk (Bácskay Erzsébet vizsgálatai), részben a Szegvár-Tűzkövesen előkerült, dunántúli radiolaritból készült raktárlelet használati kopásnyom fotóit mutatjuk be.


Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek