A bánya kapcsolata a telepekkel

A tűzköveshegyi bánya időbeli, mennyiségbeli határai

A régészek az általuk feltárt leletek, objektumok korát többnyire a leletek formai jellemző alapján tipológiai módszerrel határozzák meg. Ennek lényege, hogy az egyes használati tárgyak a formai hasonlóság alapján jellemző típusokba sorolhatók, ezek a típusok pedig az idő folyamán jellemzően változnak, fejlődnek. Kidolgozott tipológiája van a legtöbb őskori tárgy-csoportnak, így a kerámiának, a fémeknek és a kőeszközöknek is. A kőeszközök tipológiai rendszerét azonban elsősorban a paleolitikum (őskőkor) idejére dolgozták ki, azon belül is a retusált eszközökre. A pattintott kőeszköz xx készítés alapvető módszerei már a felső paleolitikum xx idejére (kb. i.e. 30.000-i.e. 10.000) kialakultak, xx amihez képest a kerámialeleteket is tartalmazó újkőkori és későbbi közösségek már nem hoztak lényeges technológiai újítást. A műhelyek, kitermelőhelyek anyaga jobbára olyan "selejtes" szilánkanyagból, xx rontott eszközökből áll, amelyek nagyon kevés tipológiai adatotszolgáltatnak. A bánya- és műhelyterületek korának meghatározása ezért nagyon nehéz feladat.

Általában a bánya- és műhelyterületek korát közvetlenül olyan leletekbőllehetmeghatározni,amelyek hagyományosrégészetivagytermészettudományos kormeghatározásra alkalmasak. Ez lehet kerámia töredék, radiokarbon kormeghatározásra alkalmas szénült fa vagy csonteszköz. Sajnos, a Tűzköveshegyen mindeddig nem találtunk olyan kormeghatározó értékű leletet, amit a bányászattal egyértelmű kapcsolatba lehet hozni. Ezért a bányászat időtartamát közvetett módszerekkel, a nyersanyag régészeti elterjedésének vizsgálatával határoztuk meg.

Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek