Telep
Házépítés a neolitikumban
A házépítés technikája az egész őskor folyamán
lényegében azonos volt. Építőanyag a fa, az agyag és a
nád vagy lomb. Az újkőkor kezdetén a földművelés,
állattenyésztés mellett a letelepült életmód és az
ezzel járó szilárd, épített házak megjelenése
jelentette az emberiség történetének ugrásszerű változását. Az első földművelő nép lényegében
kifejlesztette azt a háztípust, amely a városiasodásig az alapvető európai háztípusnak számított. Egyetlen
technikai nehézségük volt csupán, nem tudták az
áthidalást megoldani, ezért a házak belsejében
oszlopokkal támasztották alá a tetőt. Mintegy 500 évvel
később, még az újkőkor idején az ácsmesterség
fejlődésével sikerült ezt a problémát megoldani, eltűnt
a lakótérből az oszloperdő.
Az újkőkori ház szerkezete fából készült. A cölöpöket
kb. 1 m mélyre ásták a talajba. Az oszlopok közét
sövényfonattal töltötték ki,végül agyaggal
tapasztották be. A házak hossza 10-40 m között
váltakozott, szélessége 6-7 m volt.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek