Telep

Az újkőkori paraszti közösségek életmódja

Az újkőkori paraszti közösségek életmódja minden vonatkozásban hasonlít bármely más földművelő nép életmódjára, sőt sok tekintetben azonos a középkori paraszti életmóddal azzal a különbséggel, hogy ekkor még nem ismerték a fémeket. A háziasítás során minden bizonnyal kialakultak már az elemi technológiai ismeretek. A tradíció évezredeken át megőrizte ezeket az ismereteket, azokon érdemben csak a gépesítés változtatott. A falu lakosságának életritmusát - mint minden parasztemberét - a mezőgazdasági munka ritmusa határozta meg. A tevékenységek az élelem előállításából és az ehhez szükséges munkaeszközök elkészítéséből tevődtek össze. A közvetlen élelemszerzésen túl két további alapvető tevékenységet folytatott még az ember.
Szüksége volt nyersanyagra a szerszámaihoz, következésképpen nyersanyag után kutatott és azt bányászta, másrészt kereskedett vele. A földművelés technikai színvonalát illetően az előzőekhez hasonló helyzetet tapasztalunk. A több évszázados termesztési rutin következtében mire Európában teret nyert a mezőgazdasági termelés,a technológiai fogások gyakorlatilag kikísérleteződtek. Az egyes munkafolyamatok rekonstruálása nehézségekbe ütközik, mert a fából készült eszközök nem maradtak fenn, anélkül pedig csak feltételezésekre vagyunk utalva. Kezdetben az erdők rovására nyertek szántóföldet égetéssel. Ez azonban csak rövid ideig tarthatott, mert nagyon terület-igényes módszer.
Kísérletekkel bebizonyították, hogy monokultúrás, trágyázás nélküli, állandó területen történő gazdálkodás is eredményes lehetett. A szántás módja ma még vitatott. A kőbalták kapaként való értelmezését nem mindenki fogadja el, van aki szerint kizárólag favágószerszám volt. Szóba jöhet még az ásóbot, de az itteni talajok ismeretében legalábbis az újkőkor második felében kénytelenek vagyunk valamilyen faeke létét feltételezni. Az aratás sarlóval történt. Ez a legősibb mezőgazdasági szerszám, amely fennmaradt. Kis éles kőpengékből készült az éle, amelyeket állati állkapocsba vagy fába fogtak. Aratás után további műveleteket kell a gabonával végezni míg az asztalra kerül. A cséplés bottal történhetett. Az árpa jól csépelhető így, a búzát azonban előbb pörkölni kell, mert egyébként nehéz a szemtermést kinyerni a pelyvalevelek közül. Az őrlést kézzel, őrlőkő segítségével végezték.

Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek