Telep
Az újkőkori paraszti közösségek életmódja
Az újkőkori paraszti közösségek életmódja minden
vonatkozásban hasonlít bármely más földművelő nép
életmódjára, sőt sok tekintetben azonos a középkori
paraszti életmóddal azzal a különbséggel, hogy ekkor
még nem ismerték a fémeket. A háziasítás során minden bizonnyal kialakultak már az elemi technológiai
ismeretek. A tradíció évezredeken át megőrizte ezeket
az ismereteket, azokon érdemben csak a gépesítés
változtatott. A falu lakosságának életritmusát - mint
minden parasztemberét - a mezőgazdasági munka ritmusa
határozta meg. A tevékenységek az élelem előállításából
és az ehhez szükséges munkaeszközök elkészítéséből tevődtek össze. A közvetlen élelemszerzésen túl két további alapvető tevékenységet folytatott még az ember.
Szüksége volt nyersanyagra a szerszámaihoz,
következésképpen nyersanyag után kutatott és azt
bányászta, másrészt kereskedett vele. A földművelés
technikai színvonalát illetően az előzőekhez hasonló
helyzetet tapasztalunk. A több évszázados termesztési
rutin következtében mire Európában teret nyert a
mezőgazdasági termelés,a technológiai fogások
gyakorlatilag kikísérleteződtek. Az egyes
munkafolyamatok rekonstruálása nehézségekbe ütközik,
mert a fából készült eszközök nem maradtak fenn,
anélkül pedig csak feltételezésekre vagyunk utalva.
Kezdetben az erdők rovására nyertek szántóföldet
égetéssel. Ez azonban csak rövid ideig tarthatott, mert
nagyon terület-igényes módszer.
Kísérletekkel
bebizonyították, hogy monokultúrás, trágyázás nélküli,
állandó területen történő gazdálkodás is eredményes
lehetett. A szántás módja ma még vitatott. A kőbalták
kapaként való értelmezését nem mindenki fogadja el, van
aki szerint kizárólag favágószerszám volt. Szóba jöhet
még az ásóbot, de az itteni talajok ismeretében
legalábbis az újkőkor második felében kénytelenek
vagyunk valamilyen faeke létét feltételezni. Az aratás
sarlóval történt. Ez a legősibb mezőgazdasági szerszám,
amely fennmaradt. Kis éles kőpengékből készült az éle,
amelyeket állati állkapocsba vagy fába fogtak. Aratás
után további műveleteket kell a gabonával végezni míg
az asztalra kerül. A cséplés bottal történhetett. Az
árpa jól csépelhető így, a búzát azonban előbb pörkölni
kell, mert egyébként nehéz a szemtermést kinyerni a
pelyvalevelek közül. Az őrlést kézzel, őrlőkő
segítségével végezték.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek