Ásatási jelentés
A Magyar Állami Földtani Intézet ásatása
a szentgáli Tűzköveshegyen
1983. június 27 - július 11.
Ásatásvezető: Takácsné Biró Katalin
Munkatárs: Dr. Bácskay Erzsébet
Konzulens: Simán Katalin
Budapest, 1983. július 14.
A szentgáli Tűzköveshegy 1983. évi ásatása
A szentgáli Tűzköveshegy és környékén nagy mennyiségű,
változatos tűzkő előfordulás van, amely a földtani
szakirodalomban és ásványtani-kőzettani gyűjteményekben
szerepel. A Magyar Állami Földtani Intézetben
folytatott nyersanyagtörténeti kutatások során 1982-ben
terepbejáráson felkerestük a lelőhelyet, anyagvizs-
gálati mintagyűjtés céljából. A Tüzköveshegyen, jelen-
legi ásatásunk helyszínén a felszínen igen sok
megmunkált szilánkot, félkész eszközt gyűjtöttünk, és
tervbe vettük a terület rendszeres kutatását.
A szentgáli tűzkőváltozatok között elkülöníthető
típusok a következők:
- a Mésztelepi kőfejtőben halványszürke-, szürkésvörös,
liász korú, durva törésű tűzkő van, amelyet régészeti
anyagból a Bakony területéről ismerünk (Veszprém,
Vöröstó)
- igen jellegzetes, élénkvörös színű, különlegesen jó
minőségű középsőjura korú radioláriás tűzkő, régészeti
lelőhelyeken a Dunántúlon a legjellemzőbb nyersanyagok
egyike, eddigi ismereteink szerint a teljes Kárpát-
medencében elterjedt
- a Tűzköveshegytől DNy-ra, Városlőd és Urkút felé
sárga, mustársárga színű, fekete mangános mintázatú
tűzkő található, melynek pontos geológiai korát további
vizsgálatokkal kell megismerni, felső liász vagy dogger
(= kései alsó jura vagy középsőjura) időintervallumban
képződött, szintén széles körben elterjedt a régészeti
lelőhelyeken, noha jóval kisebb mennyiségben
- vörösbarna, barna, zöldesbarna színű dogger tüzkövek,
a vörös tűzkő mellett, azzal együtt fordulnak elő.
A területen (kb. 10 km2) több foltban lokalizálható
megmunkált tűzkőtörmelék a különböző változatokból,
ezek a foltok az észlelhető természetes kibúvásokkal
részben egybeesnek, helyenként a lehordási területtől
távolabb is megtalálhatók. Első ásatási területünket a
Tűzköveshegy legmagasabb pontjától ÉNy-ra, viszonylag
lapos platón jelöltük ki, ahol mintegy 100 m sugarú
területen a talajt megmunkált és megmunkálatlan
tűzkőtörmelék borítja, a tűzkő puha, könnyű, meszes-
kovás kisérőkőzetével együtt (1-2. kép). A területen
egymástól 2 m távolságra 2 db 2 x 2 m-es szelvényt
nyitottunk, ahonnét az összes előkerülő követ
begyűjtöttük. Aszelvények felszínének anyagát
egybegyűjtöttük, ezalatt 5 cm mélységű, szintenként 50
x 50 cm nagyságú felületenként. Az anyag nagy
mennyisége miatt a 2. szelvény bontását az 1. szint
után abbahagytuk, az 1. szelvényben 6 szintet
bontottunk ki. A szelvényben 3 db jellegtelen őskori
cserép, több ütőkő és néhány tipikus eszköz mellett
igen sok szilánk, megmunkált nyersanyagdarab került
elő. A legtöbb jellegzetes anyag a 3-4. szintből
származik. A rétegsor tisztázására 2x0,5 m-es
kutatóárkot húztunk, amelyet 1,20 m mélység után
kibővítettünk és mélyítettünk 1,50 m-ig. A rétegsor:
20-25 cm erdei talaj, majd kb. 1 m mélységig meszes,
mészkődarabos törmelék,amelynek mérete lefelé
növekszik, valamint ezalatt tűzkőtörmelékes vörös
agyag. (5. kép) Szálkőzetet 1,50 m mélységben még nem
értünk. Az erdei talajban igen sok a tűzkő és
kisérőkőzete: kora minden valószínűség szerint holocén,
a jellegtelen cserepek és az általános típusú eszközök
segítségével egyenlőre pontosabban nem határozható meg.
Az alatta levő meszes törmelék feltehetően pleisztocén
korú, ebben ritkábbak a tűzkődarabok, viszont ezek
között több a megmunkált. A tűzkő kisérőkőzetének
aránya - az erdeti talajjal szemben - erősen lecsökken,
alig néhány törmelékdarab akad. A vörös agyagban is
találhatóak tűzkőszilánkok. A meszes törmelékben a
legtöbb szilánk 40-60 cm mélységben került elő a
felszín alatt.
A felületenként bontott első szelvényben az erdei talaj
aljáig jutottunk, és megkezdtük a világos színű meszes
törmelékes réteg bontását. A kutatóárokból rétegenként
talajmintát vettünk (a meszes réteg alsó és felső
szintjéből (külön-külön), amelyet a helyszínen leisza-
poltunk. A szelvényen belüli mintákból talajtani vizs-
gálatokra is tettünk el mintát. A szelvényen belül 1
határozott gödröt és további kisebb leletkon-
centrációkat tudtunk megfigyelni.
A begyűjtött anyagot a helyszínen megmostuk, és
körülbelül az anyag felét kiválogattuk, a megmunkált
darabokat ésa helyidegenanyagokat további
feldolgozásra eltettük, a megmunkálatlan darabokat
anyagfajtánként (tűzkő - kisérőkőzet - átmeneti
darabok) súlyra és darabszámra lemérve selejteztük ki.
A kisérőkőzet nagy mennyisége miatt a szálban álló -
vagy egykor szálban álló tűzkövet a szelvények
közelében kereshetjük. A terület földtani térképén
szálban álló kőzetként a tűzkőnél fiatalabb felsőjura
mészkövet jelölik, amelytől a radiolarit koncentráció
irányába északnyugat-délkelet irányú árkot húztunk.
Megtaláltuk a felsőjura és középsőjura kőzetek közötti
határt, de a tűzköves mészkövet az árok további
szakaszán csak kb 1 m szélességű kiálló bordaként
tudtuk megfigyelni. Ez a helyzet, valamint a holocén
rétegekben a kisérőanyag nagy mennyisége arra utal,
hogy a területen jelentős tűzkőkitermelés (?/bánya)
tételezhető fel. Ennek megállapítása lehet további
feladataink egyike.
A Tűzköveshegy és környékén folytatott terepbejárásaink
számos foltban találtak feldolgozott tűzkődarabokat.
További tevékenységünk során ezeket a "műhelyfoltokat"
szeretnénk pontosan lokalizálni, és lehetőség szerint a
felhasználás idejét meghatározni.
Rajzok
1. Szentgál-Tűzköveshegy, ásatási és gyűjtési terület
2. 1. ásatási terület térképvázlata
3. 11/1. szelvény szintjeinek felszíne
4. 11/1 és 11/2 szelvény (tömbszelvény)
5. 11/32-34 árok és rétegsora
6. 12/1 és 12/2 árok
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek