ÁSATÁSI JELENTÉS
A szentgáli Tűzköveshegyen 1984-ben végzett
ásatási munkálatokról
Budapest, 1984. július 19.
A szentgáli Tűzköveshegyen 1984. június 25 - július 13.
között folytattuk az 1983-ban megkezdett ásatást.
A Tűzköveshegyen és szűk földrajzi környezetében
többfajta, kőeszköz készítésre alkalmas, és az őskori
leletanyag tanúsága szerint ténylegesen fel is használt
tűzkőtípus fordul elő, amelyek mind földtani kor,
fácies és külső megjelenés tekintetében egymástól
elkülöníthetők.
Az őskori kőeszköznyersanyagok szempontjából legje-
lentősebb, élénkvörös színű középső jura radioláriás
tűzkő kitermelésének /?/, feldolgozásának,
megmunkálásának nyomait már az 1982-es terepbejárás és
az 1983-as ásatás során megtaláltuk. 1984-es ásatásunk
célja az volt, hogy a tűzkőkitermelés nyomait
megtaláljuk, a feldolgozás időbeli és térbeli
dimenzióinak tisztázásához közelebb kerüljünk. A
megmunkálás és az elterjedés vizsgálata a leletanyag
feldolgozása során megoldandó feladat.
Az 1984-es ásatás során folytattuk az 1983-ban
megkezdett szelvények és árkok bővítését, valamint
geológiai és régészeti terepbejárásokat végeztünk az
ásatási terület és a tábor közvetlen környezetében. (1.
kép)
1. ásatási terület
I-II szelvény (2. kép)
A tavalyi I szelvénytől a II. szelvényig kibontottuk a
fekete színű humuszos erdei talajt. A kőzetanyag
begyűjtését a tavalyihoz hasonló módon, teljes
begyűjtéssel végeztük, 1 x 1 m négyzetenként. A felszín
alatt 3 szintet bontottunk ki, majd ez alatt az
elkülönülő rétegként megjelenő világossárga, apróköves
törmelékig szintre bontottuk a felszínt. Az I. szelvény
DK-i részén (I/5. negyed) mintegy 60 cm mély gödör
figyelhető meg, hasonlóan az 1983-ban megfigyelt
fekete, viszonylag nagyköves kitöltésű gödörhöz. A
leletanyag egészében hasonló a tavalyihoz: szilánkok,
magkövek és magkőmaradékok, pattintékok, néhány penge
és félkészeszköz, igen kevés eszköz és néhány ütőkő. Az
ütőkövek helyét a rajzokon ais megjelöltük. Kerámia az
eddig átvizsgált anyagban idén nem volt. A feldolgozást
a tavalyihoz hasonló módon kezdtük meg: a tűzkő - tűzkő
és kisérőkőzete - kisérőkőzet kategóriák szerint
szétválasztott anyagból kiválasztjuk a megmunkált
darabokat, a többit darab és súly szerint lemérve
kiselejtezzük. Jövőre a munkát a sárga apróköves
rétegtől szintre bontással célszerű folytatni, a III -
IV. szelvényben megfigyelt pelisztocén kőeszközös
szintig.
III-IV. szelvény
A tavaly húzott kutatóárkot idén megtisztítottuk és
kimélyítettük, a rétegekből talajtani és kőzettani -
geológiai vizsgálatra mintát vettünk. A rétegsor Csorba
P. szerint a következő:
sötét színű, humuszos erdei talaj
(rezina) - kb. 30 cm-ig
holocén
vályogos-löszös kötőanyagú
kőzettörmelék (1 m-ig)
pleisztocén
vörös agyag (1 m-től lefelé, (W 3 ?), 1,50 cm-nél még
tart.)
interstadiális (W 2-3 ?)
A pleisztocén szintben, a tavalyi megfigyeléseknek
megfelelően mintegy 50-60 cm mélységben most is
megfigyelhető volt egy kőeszközös szint, amelyet az I-
II. szelvény által nyújtott nagy felületen jövőre
feltétlenül el kell érni. A jelenségek értelmezése
szempontjából igenfontos, hogy a megfigyelt
kőzettörmelék anyaga már a tűzkő feküje, avagy a
tűzkővel egykorú kőzet-e. Célszerű továbbá jövőre a
III-IV. szelvényben is elérni a szálkőzetet, hogy
további pleisztocén rétegekre számíthatunk-e. A
talajtani vizsgálatokhoz és a kőzettani vizsgálatokhoz
mintátvettünk: avizsgálatokrészbena
Földrajztudományi Kutató Intézetben, részben a MÁFI-ban
készülnek.
A tavalyi 2. vonal mellett kijelölt árkok mentén is
folytattuk a munkát, melynek fő célja a tűzkő szálkőzet
feltárása, azesetlegeskitermelés("bánya")
azonosítása volt.
A tavalyi 1. árokban mutatkozó "szálkőzet bordával"
egyszintben, az 1. és 2. árkot összekötöttük. A
szálkőzetig kibontva, "vágatvég" szerű formákat
találtunk a tűzkő közvetlen fedőjének tekinthető kovás
mészmárgában. A mutatkozó mélyedések kitöltésében, a
felső, sötét színű, kőzettörmelékes, leletanyagban
szegény humuszos talaj alatt sárgásbarna, többé-kevésbé
porózus agyag mutatkozott (az V. szelvény "óholocén"
rétegével feltehetőenegyező,amimegmunkált
tűzkövekben igengazdagműhelyanyagotadott,
ütőkövekkel együtt, viszont az I-IV. szelvényekkel
ellentétben, kisérőkőzet nélkül, szinte kizárólag csak
megmunkált anyag került innen elő (hasonló a helyzet az
V. szelvényben is).
A megmunkált anyag a gödör legmélyebb része felé dúsul.
Az 1. és a 2. árok átbontásától DNy-ra 3 m távolságban
párhuzamosan új szelvényt jelöltünk ki (V. szelvény). A
szelvény felszíne jelenleg közel vizszintes, igen enyhe
emelkedéssel a titkon szálkőzet irányába. A szálkőzetig
kibontva, érdekes és változatos rétegsort és gazdag
régészeti anyagot találtunk.
A szálkőzet a szelvény alján DNy-ÉK-i irányban (a
csapásiránnyal közel megegyező módon) vályúszerűen
kimélyül. A szelvény É-i és D-i oldalán található
kőzetek külleme és minősége egyaránt eltérő. Az É-i
oldalon, az 1-2 árok átbontás D-i felén levő kőzettel
szemre jól egyező fehér, kovás mészmárga van, ami
sósavval csöpögtetve erősen pezseg. A D-i oldalon már a
sósavra nem reagáló, testszínű-halvány rózsaszín
tűzköves márga található. A 8. szinttől lefelé (kb. 60-
70 cm mélységtől) egészen közvetlen a szálkőzet
felszínig ék alakú, kb. 10-20 cm hosszú faszenes foltok
voltak megfigyelhetők,közel acsapásiránynak
megfelelően, kissé ferde helyzetben. Valószínű, hogy
tényleg faékekről van szó, bár ezek elkülönítése a 9-
10. szinttől lefelé igen nehézkes, mivel az agyag maga
is helyenként fekete (valószínűleg mangántartalmú). Az
épebbnek tűnő faszenes foltokból C 14-re és
paleobotanikai vizsgálatra mintát vettünk.
Az V. szelvény rétegsora:
sötét, humuszos, helyenként kőzettörmelékes
erdei talaj ("rezina")
- A talajszint, holocén
barna, sárgásbarna agyagos talaj
- B talajszint, óholocén
sárgásvörös, kőzettörmelékes,
helyenként kötöttebb réteg
- C talajszint
fekete és lilásvörös tömör
agyag (pangóvíz?)
vörös és világossárga kőzetmálladék
Régészeti szempontból a leggazdagabb a Csorba P. által
"óholocénnek" nevezett sárgásbarna réteg, ahol igen
szép megmunkált szilánkok, pengék, tűzkőtömbök és
ütőkövek kerültek ki (4-7. szint). Ebben a részben a 6.
szintet spaknival bontottuk, mivel a megmunkált anyag
határozottan dúsulni látszik az 1-2. árok átbontás
szelvényében megfigyelt "vágatvég" meghosszabbításában,
különösen ami a nagy tűzkőtömböket illeti. A
porcelanitos kisérőkőzet itt is hiányzik, ezzel
szemben, különösen az alsóbb rétegekben, gyakori a
testszínű halvány tűzkő. A "faékek" első jelentkezése
közvetlenül ez alatt a szint alatt figyelhető meg. A
tömör, kötött agyagból már csak szórványosan kerülnek
elő megmunkált tűzkövek (? pocsolyába hullott,
sodródott darabok?). A kötött agyagból pollenvizs-
gálatra mintát vettünk.
A sárgásbarna"óholocén" szint alatt kompakt
tűzkőtörmelékes szint figyelhető meg a szelvény DK-i
végén, ami alatt kb. 20-40 cm agyagos málladék után
jelentkezik a tűzköves márga. A kompakt részre a
szelvény DK fala mellett rábontottunk, 1 x 1,5 m -
nyit. A szelvénybővítés DK-i sarkán megjelenik a sűrű
tűzkő és tűzköves mészkőtörmelék, ami a 3. árok szerint
a szálkőzet felett helyezkedik el. A törmelék
természetes vagy mesterségeseredetéről egyenlőre
nincs kielégítő információnk.
Az V. szelvényben a szálkőzet helyzete feltehetővé
teszi, hogy itt mesterségesen kialakított formát
("vágatot") találtunk, aminek meglétét a faékek is
alátámasztanák. Az ékek anyagvizsgálata és a "mangános
pangóvizi agyag"pollenvizsgálataerrőltöbb
információt nyújthat. A sajátos morfológiai helyzet
ezen a kis területen lehetővé tette a teljes
talajszelvény(A-B-Cszint)kialakulásátés
fennmaradását, amit a többi szelvény és árok
rétegsorában nem lehetett megfigyelni. A szelvény
gazdagt és tanulságos anyaga indokolttá teszi, hogy a
feltárást ezen a helyen (ÉK-i irányba bővítve a
szelvényt) folytassuk.
3. árok
A tűzkő szálkőzet elérése céljából mélyített geológiai
kutatóárok. A felszínen tűzkő és kisérőkőzetének az I-
IV. szelvény területéhez némiképp hasonló, de
szegényesebb törmeléke, a sötét erdei talajban
megmunkált törmelék mellett 2 szép ütőkő is került elő.
A humuszos talaj alatt világosszürke kötőanyagú tűzkő,
porcelanit és tűzköves mészkőtörmelék került elő, ami 1
m alatt fokozatosan vörös agyagos kötőanyagú, hasonló
törmelékbe megy át. A szálkőzet 1, 50 m alatt jelent
meg, nagy tűzköves mészkőtömbök formájában. A
tűzkőtörmelék természetes vagy mesterséges
felaprózódásának vizsgálatához mind a szürke, mind a
vörös kötőanyagú rétegből mintát vettünk, amit
mesterségesen mállasztott (fagykamra) tűzkő
vizsgálatával szeretnénk ellenőrizni. A mesterséges
felaprozódásra közvetve utal, hogy a vörös színű
agyagból, ami közvetlen a szálkőzet felett, a
felszíntől 1,80 cm mélységre volt, kisemlős csontok
kerültek elő. Az agyagból mikrofauna vizsgálatra is
vettünk mintát.
Kitermelési nyom, "bánya" észleléséhez a 3. árok által
belátható terület igen kevés, ettől jövőre az V.
szelvény irányában tűnik célszerűnek a kutatás.
2. ásatási terület
A "liászbányától" D felé hasonló jellegű terület
húzódik, mint az 1. ásatási területnél. A geológiai
térkép itt is felső jura (titon) és alsó jura (liász)
képződményeketjelöl, melyek között sűrű
tűzkőtörmelékes terület húzódik. Ezen a részen Konda J.
és Zilahy D. számos kutatóárkot húzott az elmúlt
években. Ezek közül kettőt kitisztítottunk, aminek
során üllő és ütőkövek is kerültek elő. Szálkőzetet
sehol sem figyeltünk meg. A terület megkutatása
érdekesnek tűnik, bár az 1. ásatási területen a felszín
morfológiai viszonyok kedvezőbbek.
Az 1984-es ásatási évnek egyik fő célkitűzése a tűzkő
szálkőzet helyzetének pontos tisztázása volt. Ezt a
munkát Don Gy. geológus végzi, a fúrásadatok és
hálózatos terepbejárás alapján. Az 1. ásatási
területhez tartozó tektonikai blokk részletes bejárása
megtörtént, a gyűjtött minták és adatok kiértékelésével
valószínűleg közelebb kerülünk a természetes és a
mesterséges áthalmozás, illetve ezek kölcsönhatásának
értékeléséhez. A kronológiai kérdések tisztázásához a
talajtani, pollen és C 14 vizsgálatok vihetnek közelebb
a megmunkált anyag részletes feldolgozása mellett.
A szentgáli Tűzköveshegy és a környező területek tűzkő
nyersanyagainak felhasználása időben igen széles
határok között (gyakorlatilag a legkorábbi megtele-
püléstől egészen napjainkig) mozog. Alárendelten a XX.
században is gyűjtötték, felhasználták. A feldolgozás
súlypontja - eddigi benyomásaink szerint - a holocén
idősebb szakaszára esik.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek