JELENTÉS
A szentgáli Tűzköveshegyen 1985-ben végzett ásatásról
1985. augusztus 2 - 21.
Ásatásvezető: Takácsné Biró Katalin
Munkatársak: Regenye Judit
Simán Katalin
Az ásatáson részt vettek:
Pálosi Márta, Tombácz Endre, Szepessy József, Balóné
Lehmayer Judit, Baló Balázs, Barna Aliz, Rácz Zsolt,
Székely Csaba, Thamó Gábor, Révész Rita, Hanthy Rita,
Takács Péter és Don Görgy.
Az ásatást megtekintette:
László József és Rainer Pál
Előzmények
1982-ben terepbejárás során a szentgáli Tűzköveshegyen,
a középső jura kori radioláriás tűzkő előfordulás
helyén és környezetében kiterjedt és gazdag tűzkő
megmunkáló helyet találtunk. Ezen a helyen 1983 óta
folytatunk ásatást, amelynek célja a tűzkőkitermelés és
-feldolgozás vizsgálata.
Eddigi kutatásaink során a tűzkő kitermelésének és
megmunkálásának következő bizonyítékait találtuk:
- nagy mennyiségű "aprított", "lenagyolt" tűzkő és
kisérőkőzet
- ütőkövek
- félkész és rontott eszközpéldányok
- "gödrök"
Feltételezhető továbbá, hogy az 1984. évi ásatás során
előkerült faékek a fejtéssel kapcsolatosak.
A területen mind ez ideig biztos kronológiai
fogódzópontot nem találtunk. Az 1984-ben C 14
vizsgálatra elküldött mintáról adott koradat (B.P. 680
!) eddigi régészeti megfigyelésinknek ellentmondó adat.
Az 1985-ös ásatások célja az eddig megfigyelt
objektumok, rétegek viszonyának megállapítása, és
kronológiailag értékelhető adatok gyűjtése volt. Ezen
kívül megkiséreltük a lelőhelyre jellemző profil
kialakítását, bemutatásra,a jövőretervezett
Bányászati ésNyersanyagtörténeti Konferenciával
kapcsolatban.
Az 1985. évi ásatás
A tavalyi V. szelvényt K-i irányba meghosszabbítottuk
(2 x 4 m, VI. szelvény), és ezt, ahogy a terep (fák)
engedték, merőlegesen összekötöttük a tavalyi 3.
árokkal.
A gyűjtést ebben az évben helyszíni válogatással
végeztük. A VI. szelvény területén a felszíni leleteket
egybegyűjtöttük, majd a rajzon látható módon méter x
méteresnégyzetenként. A VI. szelvényben a kompakt
radioláriás márga (? szálkőzet vagy annak törmeléke)
kb. 60-70 cm mélységben jelentkezett a szelvény K-i
felében. A VI. szelvény Ny-i részén, az V. szelvényhez
csatlakozó részen megtaláltuk a tavaly megfigyelt vályú
alakú mélyedés második felét, és sikerült a
rétegviszonyokat az V-VI. szelvény területén, illetve a
3. árok felé tisztázni. A leletenyagot kb. 10 cm-es
szintenként gyűjtöttük a felszín alatti 1. szinttől
számítva a "szálkőzetig", majd a vályúvég anyagát 60-70
cm-ig, illetve ez alatt egybe gyűjtöttük.
A VI. szelvény felszínét - a tavalyi ásatás alatt
ráhordódott agyagot nem számítva - humuszos erdei talaj
borítja, amely megmunkált tűzkőben, ütőkőben gazdag.
Lefelé barnás, agyagos kötőanyagú rétegbe megy át,
amely "aprított" tűzkő és radioláriás márga blokkokat
tartalmaz. A ténylegesen megmunkált anyag mennyisége
lefelé csökken. A szelvény K-i részében ezután
közvetlenül akompakt "szálkőzet"következik,
helyenként tűzkőblokkokkal.
Az V. szelvényhez csatlakozó részen a rétegek, a vályú
vonalát követve, a következőképpen módosulnak:
A humusz alatt a barna agyag nem tartalmaz jelentős
mennyiségű "aprított" követ, hanem egyre inkább finom,
agyagos, barna színű talajba megy át, amely megmunkált
tűzkődarabokban, tűzkő blokkokban gazdag. Ezt jelöltük
tavaly "óholocén" szintként. A rétegen belül elkülönül
a felső, morzsalékosabb, kövesebb rész, ez alatt pedig
kötött, barna agyag következik. A kultúrréteg alatt
vörös agyag (kőzetmálladék) helyezkedik el, gyakori
faszenes foltokkal a "vályú" peremén, kb. 65-80 cm
mélységig. Ebből küldtük el tavaly faszénként C 14
vizsgálatra aztazegyikmintát,amelyről
feltételeztük, hogy esetleg a fejtésnél használatos ék
lehetett. A kapott koradat (B.P. 680!) ezt nem erősíti
meg.
A műhelyszint korát, az eddigi adatok birtokában, a
késő neolitikumra, esetleg ennél valamivel korábbra
tehetjük. Erre részben a lelőhelyen szórványosan
megfigyelhető tipikus eszközök (hornyolt penge,
pengefúró, félköríves vakaró) utalnak. Ezen kívül az
eddig a Tűzköveshegyi műhelytevékenységgel leginkább
kapcsolatba hozható leletegyüttesek (Vázsonyi medence,
Szentgál - Füzikút) is erre a korra utalnak. Ez
természetesen nem adja meg a műhely és kitermelőhely
használati idejét, de talán a felhasználás súlyponti
helyét és idejét jelzi. Ehhez képest a B.P. 680-as
koradat elfogadhatatlan: vagy a kitermeléstől idegen
objektumról (?régi fagyökér?), vagy egyéb hibáról lehet
szó. Ugyanabból a rétegből hasonló mintákat idén is
gyűjtöttünk, ezeknek paleobotanikai vizsgálatát, és ha
alkalmas, C 14 vizsgálatát tervezzük.
Az ez évi ásatások után az V-VI. szelvényben levő
gödör, pontosabban vályú alakja világosan kirajzolódik.
Valószínűleg a tűzkőrétegekre merőlegesen rávezető
vágatról lehet szó: a vályú vége egyenesen a tűzkő-
blokkokhoz vezet. Ezt azonban még nem tekinthetjük a
kitermelés bizonyítékának, hiszen feltételezett fa- ék
koradata ezt nem igazolta, egyéb bányászeszköz pedig
mind ez ideig nem került elő.
A 4. árokban és a tavalyi 3. árokban további két olyan
objektum (gödör)kerültátmetszésre,amelyek
feltehetően bányagödrök nyomai. Bányászeszköz ezekből
sem került elő.
Összfoglalva elmondható, hogy a területen bizonyítható
a késő neolit eszközkészítő tevékenység (műhely), míg a
kitermelés továbbra is csak valószínűsíthető a talált
kitermelő gödrök (?) alapján. Tisztázásra vár továbbá a
"szálkőzet"-ként tekintett kompakt radioláriás márga
áthalmozott vagy helyben maradt törmelék volta is. A
jövő évi munkát tehát részben a "bányagödrökre" való
rábontás, részben a "szálkőzet" vizsgálata jelentené az
I/2. vonal mentén.
Az I/1. vonal mentén, illetve egyéb helyszíneken idén a
korlátozott lehetőségek miatt nem tudtunk dolgozni.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek