ÁSATÁSI JEGYZÖKÖNYV
Szentgál - Tűzköveshegy - 1985.
Augusztus 2., péntek
Hűvös, időnként esős idő.
Megérkezés, tábor felállítás, terepbejárás - a liász
bánya feletti úton újabb ütőkő.
A tábor feletti út alatt, budiásás közben, megmunkált
szilánkok.
Létszám: 6 fő.
Augusztus 3., szombat
Napos, kellemes idő.
Az I/2. vonal mentén, az V. szelvénytől K felé kitűztük
a VI. szelvényt (ld. rajz), és ezt merőlegesen
összekötöttük a 3. árokkal (ezt az árkot 4. ároknak
jelöljük).
A VI. szelvényt az V. szelvénytől tanufallal válasz-
ottuk el, a felszínt megtisztítottuk, és egy szint (kb.
10 cm) mélyen kibontottuk. A leletanyagot a felszínen
egybegyűjtöttük. Helyszíni válogatással gyűjtöttünk, az
eddigiekhez hasonló megmunkált darabok és 5-6 ütőkő
került elő. Az V. szelvénnyel ellentétben már a
felszínen az "aprított" jellegű törmelék mutatkozik, a
3. árokban tapasztalt módon. Lefelé haladva a
megmunkált anyag mennyisége az aprított törmelékhez
képest csökken. Az V. szelvény felé eső részen a
felszínen az V. szelvény DK-i csücskétől kb. 1 m-re
indul. Ennek felszinéről az anyagot méterenként,
szintén helyi válogatással gyűjtöttük be 1-9 m-ig, ahol
az 1. méter a VI. szelvénynél kezdődik. Az anyag
szintén a 3. árokban tapasztalt helyzetre emlékeztet.
Létszám: 5 fő
Augusztus 4., vasárnap
Délelőtt, délben eső. Dolgozni csak délután lehetett,
rövid ideig. A 4. árok felszin alatti 1. szintet
bontottuk, az anyagot helyi válogatással gyűjtöttük.
Egy db ütőkő is került elő.
Létszám: 4 fő.
Augusztus 5., hétfő
Kellemes, napos idő.
A 4. árkot bontottuk tovább (2,3 m). A helyzet igen
hasonlónak tűnik a 3. árokban tapasztalthoz. A felső
vékony megmunkált anyagot tartalmazó rész átmegy
ralkodóan "aprított" anyagot tartalmazó rétegbe (?
régi, feltöltött kitermelési terület, felszinen
fiatalabb műhelyanyaggal?).
Létszám: 3 fő
Augusztus 6., kedd
Kellemes, napos idő. Este vihar.
A 4. szelvényt bontottuk. A szelvényben helyenként a
lemezes radioláriás márga mutatkozik, közte "aprított"
köves kitöltés. Az egész felett vékony rétegben
humuszos talaj, megmunkált darabokkal és ütőkövekkel
Létszám: 7 fő
Augusztus 7., szerda
Eső, vihar.
Létszám: 6 fő.
Augusztus 8., csütörtök
Esős, szeles idő. Megpróbáltunk dolgozni is. A 4.
árokban a 6,7 m-t bontottuk, délután megkezdtük a VI.
szelvény 2. szintet méterenként bontani, az 1, 7, és 8.
négyzetben. A 4. árkot megtisztítottuk rajzoláshoz, de
kezdhetjük újra, mert újra megeredt az eső, és jött a
vihar.
Létszám: 9 fő.
Augusztus 9., péntek
Eső, hideg.
Létszám: 10 fő.
Augusztus 10., szombat
Végre napsütés.
Délelőtt a szép idő ellenére nem lehetett ásni a
felázott talajban. Ezért elmentünk terepet járni
Szentgál - Urkút műút mentén, az MRT-ben "Füzikút"
néven jelöltnagy kiterjedésű őskori telepen
gyűjtöttünk anyagot. A leletanyag jórészt lengyeli,
valószínűleg későzselizi darabokat is tartalmaz. A
kőeszközök főkénta lengyeli, ritkábban késő
vonaldíszes formákat mutatják, nyersanyaguk elsősorban
a szentgáli változatokból áll. Kiemelkedő darab a
volhiniai kovából készült hornyolt - csonkított trapéz
alakú sarlóbetét, ami tipikus bükki forma.
Délután a VI. szelvény 2. szintet bontottuk. Az V.
szelvény műhelyanyagához hasonló darabok jöttek elő
belőle, de nem agyagos, hanem "aprított köves"
környezetből. Kisebb tűzkőtömbök, ütőkövek is voltak. A
bontott négyzetek: 2, 3, 4, (5), 7, 8.
A 4. árkot újból megtisztítottuk és lerajzoltuk.
Létszám: 6 fő.
Augusztus 11., vasárnap
Napos, meleg idő.
Délelőtt a 4. árokban a 2. szintet bontottuk, a VI.
szelvényben pedig befejeztük a 2. szintet (rajz).
Délután a 4. árok hátralévő részében is kibontottuk a
2. szintet, és a VI.-ban megkezdtük a 3. szintet (1, 2
és 4. négyzet).
Egész nap mosás.
Létszám: 10 fő.
Augusztus 12., hétfő
Napos, meleg idő.
A VI. szelvényben kibontottuk a 3. szintet. Az ÉK
részen megjelenik a márga törmelék és szegényedik az
anyag. A rajz 13.-ára maradt. A 4. árokban is bontjuk a
3. szintet (1, 2, 3, 4 és 9. méter).
Egész nap mosás.
Létszám: 10 fő.
Augusztus 13., kedd
Meleg, napos idő.
A 4. árokban kibontottuk, lerajzoltuk a 3. szintet.
Ebben a szintben előjött a 4-7 méterek között a lemezes
radioláriás márga (szálkőzet), kb. 35-40 cm mélyen.
Mellette É és D felé a kitöltést a 4. szintig
bontottuk. Kevés anyag jön már benne, viszont
helyenként nagyobb tűzkőtömböket is tartalmaz. A
kitöltés anyaga főként a radioláriás márga omladéka. A
VI. szelvényben a 4. szintet bontottuk ki, a 7. négyzet
kivételével. A kitöltés agyagos kötőanyagú radioláriás
márga omladék.
A 10.-én gyűjtött kőanyagot kiválogattam (eszköz,
penge, mikropenge, durva penge, magkő, pattinték,
szilánk és nyersanyag maradékkal). A mosott agyagból
hasonló típusok is kerültek elő!
Egész nap mosás.
Létszám: 10 fő.
Augusztus 14., szerda
Meleg, napos idő.
A VI. szelvényben az 5. szintet kezdtük bontani, a 7, 8
négyzetben a szálkőzet (?) és tűzkőtömbök kerültek elő.
A 4. árkot a bordától jobbra-balra bontottuk az 5.
szintig. A VI. szelvény irányába laposan, a harmadik
árok felé meredeken mélyül a (?) szálkőzet.
Délután mosás.
Létszám: 10 fő.
Augusztus 15., csütörtök
A VI. szelvényben az 5. szintben megvan az V. szelvény
"vályú"-jának vége. A 4. ároknak a VI. szelvény felé
eső részén megvan a szálkőzet (?) teteje, azaz az
agyagos kötőanyagú omladék kitöltés alja. Kibontottuk a
VI/4 árok közti keskeny tanufalat, és megkezdtük a 3-4
árok átbontását. A 4. árkot rajzhoz söpörtük.
Létszám: 7 fő.
Augusztus 16., péntek
A 4. árkot lerajzoltuk (K-i fal és alaprajz). A V-VI.
szelvény közti tanufalat elbontottuk. A VI. szelvény 1-
2-4 négyzetre eső vályúvéget egybe bontjuk. A
tanufalból iszapolási és talajmintát vettünk.
1. Humuszos talaj 10-15 cm
2. Nagyköves, törmelékes sárgásbarna agyag 20-25 cm
3. Sárgásbarna, morzsalékos agyag 30-35 cm
4. Kötött barna agyag 45-50 cm
A 3-4 árok átbontásnál a 4. árok felől a szálkőzet (?)
meredeken lejt a 3. árok alján tavaly 1,80 m mélységben
megtalált szálkőzet felé.
Létszám: 4 fő.
Augusztus 17., szombat
A VI/V. szelvény határán faszenes foltok kerültek elő,
részben a VI. szelvényben, kb. 65-70 cm mélységben
(ahol a tavalyi ék is!), részben kb. 120-140 cm
mélységben, az összefüggő vályú alakját követően (?
egykori korhadékszint?),ld. azV. szelvény
metszetfalát is (Ny-i metszet).
Mosás.
Létszám: 3 fő.
Augusztus 18., vasárnap
Eső.
Létszám: 3 fő.
Augusztus 19., hétfő
Az V/VI. szelvényben a gödröt tovább bontottuk. Ujabb
faszenes foltok kerültek elő kb. 70 cm mélységben a
vörös agyagban.Ugyaninnen, 5.mintajelzéssel
rétegmintát vettünk.
A 3-4. árokról fotó, rajz, az V. szelvény Ny-i faláról
rajz készült.
Éjjel újabb eső.
Létszám: 4 fő.
Augusztus 20., kedd
Az V-VI. szelvényben kitisztítottuk, amit lehetett. Az
É-i és a D-i falról rajz készült, valamint fotók. Don
Gy. szerint a kompakt radioláriás márga szint még nem
szálkőzet, hanem vagy helyben maradt, fellazult
törmelék, vagy áthalmozott agyag. Ezt a további
munkáknak kell tisztázni.
Jelenleg az I/2 vonal mentén lévő ásatási területen
minimum három gödör (fejtőgödör?), mindenképpen
mesterségesenlétrehozottobjektummutatkozik.
Egyértelműen bányászatra használt eszközt továbbra sem
találtunk. Tavalyi feltételezésünk, miszerint a fejtés
faékekkel folyt, a puha radioláriás márgában igaz
lehet, de a kovás porcelanitos tűzkő esetében már
nehezen képzelhető el. A kitermelés feltehető korát
illetően a gödrök felett elhelyezkedő késő neolit
műhelyszint csak "terminus ante quem"-ként használható,
ez viszont éles ellentétben áll az V. szelvényből
(vörös agyag, - 67 cm) származó faszénmintáról adott C
14 koradattal. Ezen a területen jövőre a feltárást a 3.
árokban mutatkozógödör kibontásávalcélszerű
folytatni, és a szálkőzet és omladék világos
elkülönítésével.
Budapest, 1985. augusztus 23.
T. Biró Katalin
JELENTÉS
A szentgáli Tűzköveshegyen 1985-ben végzett ásatásról
1985. augusztus 2 - 21.
Ásatásvezető: Takácsné Biró Katalin
Munkatársak: Regenye Judit
Simán Katalin
Az ásatáson részt vettek:
Pálosi Márta, Tombácz Endre, Szepessy József, Balóné
Lehmayer Judit, Baló Balázs, Barna Aliz, Rácz Zsolt,
Székely Csaba, Thamó Gábor, Révész Rita, Hanthy Rita,
Takács Péter és Don Görgy.
Az ásatást megtekintette:
László József és Rainer Pál
Előzmények
1982-ben terepbejárás során a szentgáli Tűzköveshegyen,
a középső jura kori radioláriás tűzkő előfordulás
helyén és környezetében kiterjedt és gazdag tűzkő
megmunkáló helyet találtunk. Ezen a helyen 1983 óta
folytatunk ásatást, amelynek célja a tűzkőkitermelés és
-feldolgozás vizsgálata.
Eddigi kutatásaink során a tűzkő kitermelésének és
megmunkálásának következő bizonyítékait találtuk:
- nagy mennyiségű "aprított", "lenagyolt" tűzkő és
kisérőkőzet
- ütőkövek
- félkész és rontott eszközpéldányok
- "gödrök"
Feltételezhető továbbá, hogy az 1984. évi ásatás során
előkerült faékek a fejtéssel kapcsolatosak.
A területen mind ez ideig biztos kronológiai
fogódzópontot nem találtunk. Az 1984-ben C 14
vizsgálatra elküldött mintáról adott koradat (B.P. 680
!) eddigi régészeti megfigyelésinknek ellentmondó adat.
Az 1985-ös ásatások célja az eddig megfigyelt
objektumok, rétegek viszonyának megállapítása, és
kronológiailag értékelhető adatok gyűjtése volt. Ezen
kívül megkiséreltük a lelőhelyre jellemző profil
kialakítását, bemutatásra,a jövőretervezett
Bányászati ésNyersanyagtörténeti Konferenciával
kapcsolatban.
Az 1985. évi ásatás
A tavalyi V. szelvényt K-i irányba meghosszabbítottuk
(2 x 4 m, VI. szelvény), és ezt, ahogy a terep (fák)
engedték, merőlegesen összekötöttük a tavalyi 3.
árokkal.
A gyűjtést ebben az évben helyszíni válogatással
végeztük. A VI. szelvény területén a felszíni leleteket
egybegyűjtöttük, majd a rajzon látható módon méter x
méteresnégyzetenként. A VI. szelvényben a kompakt
radioláriás márga (? szálkőzet vagy annak törmeléke)
kb. 60-70 cm mélységben jelentkezett a szelvény K-i
felében. A VI. szelvény Ny-i részén, az V. szelvényhez
csatlakozó részen megtaláltuk a tavaly megfigyelt vályú
alakú mélyedés második felét, és sikerült a
rétegviszonyokat az V-VI. szelvény területén, illetve a
3. árok felé tisztázni. A leletenyagot kb. 10 cm-es
szintenként gyűjtöttük a felszín alatti 1. szinttől
számítva a "szálkőzetig", majd a vályúvég anyagát 60-70
cm-ig, illetve ez alatt egybe gyűjtöttük.
A VI. szelvény felszínét - a tavalyi ásatás alatt
ráhordódott agyagot nem számítva - humuszos erdei talaj
borítja, amely megmunkált tűzkőben, ütőkőben gazdag.
Lefelé barnás, agyagos kötőanyagú rétegbe megy át,
amely "aprított" tűzkő és radioláriás márga blokkokat
tartalmaz. A ténylegesen megmunkált anyag mennyisége
lefelé csökken. A szelvény K-i részében ezután
közvetlenül akompakt "szálkőzet"következik,
helyenként tűzkőblokkokkal.
Az V. szelvényhez csatlakozó részen a rétegek, a vályú
vonalát követve, a következőképpen módosulnak:
A humusz alatt a barna agyag nem tartalmaz jelentős
mennyiségű "aprított" követ, hanem egyre inkább finom,
agyagos, barna színű talajba megy át, amely megmunkált
tűzkődarabokban, tűzkő blokkokban gazdag. Ezt jelöltük
tavaly "óholocén" szintként. A rétegen belül elkülönül
a felső, morzsalékosabb, kövesebb rész, ez alatt pedig
kötött, barna agyag következik. A kultúrréteg alatt
vörös agyag (kőzetmálladék) helyezkedik el, gyakori
faszenes foltokkal a "vályú" peremén, kb. 65-80 cm
mélységig. Ebből küldtük el tavaly faszénként C 14
vizsgálatra aztazegyikmintát,amelyről
feltételeztük, hogy esetleg a fejtésnél használatos ék
lehetett. A kapott koradat (B.P. 680!) ezt nem erősíti
meg.
A műhelyszint korát, az eddigi adatok birtokában, a
késő neolitikumra, esetleg ennél valamivel korábbra
tehetjük. Erre részben a lelőhelyen szórványosan
megfigyelhető tipikus eszközök (hornyolt penge,
pengefúró, félköríves vakaró) utalnak. Ezen kívül az
eddig a Tűzköveshegyi műhelytevékenységgel leginkább
kapcsolatba hozható leletegyüttesek (Vázsonyi medence,
Szentgál - Füzikút) is erre a korra utalnak. Ez
természetesen nem adja meg a műhely és kitermelőhely
használati idejét, de talán a felhasználás súlyponti
helyét és idejét jelzi. Ehhez képest a B.P. 680-as
koradat elfogadhatatlan: vagy a kitermeléstől idegen
objektumról (?régi fagyökér?), vagy egyéb hibáról lehet
szó. Ugyanabból a rétegből hasonló mintákat idén is
gyűjtöttünk, ezeknek paleobotanikai vizsgálatát, és ha
alkalmas, C 14 vizsgálatát tervezzük.
Az ez évi ásatások után az V-VI. szelvényben levő
gödör, pontosabban vályú alakja világosan kirajzolódik.
Valószínűleg a tűzkőrétegekre merőlegesen rávezető
vágatról lehet szó: a vályú vége egyenesen a tűzkő-
blokkokhoz vezet. Ezt azonban még nem tekinthetjük a
kitermelés bizonyítékának, hiszen feltételezett fa- ék
koradata ezt nem igazolta, egyéb bányászeszköz pedig
mind ez ideig nem került elő.
A 4. árokban és a tavalyi 3. árokban további két olyan
objektum (gödör)kerültátmetszésre,amelyek
feltehetően bányagödrök nyomai. Bányászeszköz ezekből
sem került elő.
Összfoglalva elmondható, hogy a területen bizonyítható
a késő neolit eszközkészítő tevékenység (műhely), míg a
kitermelés továbbra is csak valószínűsíthető a talált
kitermelő gödrök (?) alapján. Tisztázásra vár továbbá a
"szálkőzet"-ként tekintett kompakt radioláriás márga
áthalmozott vagy helyben maradt törmelék volta is. A
jövő évi munkát tehát részben a "bányagödrökre" való
rábontás, részben a "szálkőzet" vizsgálata jelentené az
I/2. vonal mentén.
Az I/1. vonal mentén, illetve egyéb helyszíneken idén a
korlátozott lehetőségek miatt nem tudtunk dolgozni.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek