ÁSATÁSI NAPLŰ S z e n t g á l - F ü z i k ú t 1986. 1986. július 21., hétfő Kiköltözés, táborverés. Az elmúlt évi Szentgál-Tűzköveshegyi ásatás közben terepbejáráskor találtunk rá a Füzi kút melletti lengyeli lelőhelyre. A gazdag felszíni leletanyag alapján jelentős teleppel számolhatunk, a Tűzköveshegy egyik telepével. Ez a tény indokolja a feltárást. Középiskolás diákok dolgoznak az ásatáson. 1986. július 22., kedd 10 fő, napos idő. A szántott tábla É-i szélénél nyitottunk egy 12 x 2 m- es kutatóárkot. A föld agyagos, rendkívül kemény. Igen nehéz a munka. Az árok Ny-i oldalán viszonylag sok cserepet találtunk 20 cm mélységig. A földben gyakori a paticsdarab, a Ny-i széltől 1,80 m-re egy tömegben találtunk néhányat. Ezen az oldalán néhány őrlőkőtöredéket találtunk. 1986. július 23., szerda 10 fő, napos idő. Ahogy 10 cm-t mélyítettünk tovább a felső szántót kb. 20 cm-es réteg után vöröses anyag következik. Az árok ÉK-i rétegében nincs leletanyag, egyenlőre nem érzékelhető a DNy-i faltól 2,60 m-re paticsfoltot találtunk az árok egész szélességében 3,30 m-ig. Nagy tömegben, de nem egyenletes felületen található a vörös patics (28 cm-en két paticsfolt). A folt mellett, az árok É-i falának nyomódva, egy festett, bütykös tál töredékét találtuk meg. A leletanyag gazdag, bütykös lengyeli cserepek, kanál töredéke, sok a patics. 1986. július 24., csütörtök 10 fő, délelőtt napos idő, délután eső. A kutatóárok mellé szelvényt jelöltünk ki (3 x 5 m), az ároktól délre. Eltávolítottuk a felső szántott réteget. A kutatóárokban 5 m-rel rövidebb szakaszon dolgoztunk. A keleti részen ugyanis nem értünk tovább, mert nincs leletanyag. Körülbelül 40 cm mélységben az első paticsfolt alatt égett vörös felületet találtunk. A folt folytatódik az É-i metszet fal alatt is. Délután az eső miatt nem tudtunk dolgozni. 1986. július 25., péntek Napos idő, 9 fő. Az első szelvényben mélyítettünk. A szántott rétegben kb. 20 cm alatt vörös anyag következik. Kevés a leletanyag. Délelőtt Veszprémbe utaztam a bérjegyzéket leadni. Az 1. kutatóárokban az északi és déli metszetfalban az árok keleti végében sekély árok foltját találtuk meg. Az agyagrétegből indul, kitöltése homogén anyag, iránya észak-déli. Az árok keleti végében szabálytalan sötét foltok vannak. 1986. július 26., szombat 10 fő, napos idő. Az 1. szelvényben az agyagrétegben szórványos a leletanyag. Találtunk egy csiszolt vésőtöredéket is. Az 1. kutatóárok K-i és Ny-i végét ástuk, keleten elértük a sárga agyag altalajt. Az itteni árok végi mélyedésben leletanyag nincs. Megtisztítottuk a vörös égett foltot. Elbontottuk a második paticsfoltot. Laza agyagos földben voltak a a paticsdarabok és a cserepek. 1986. július 27., vasárnap 11 fő, napos idő. 1. szelvény, az agyagos réteget ástuk lefelé haladva, egyre kevesebb a leletanyag. Az 1. kutatóárok K-i oldalán, a D-i metszetfal mellett gödör mélyül. Leletanyagot nem tartalmaz. A gödör az égett felület közelében hirtelen mélyül. 1986. július 28., hétfő 11 fő, napos idő. 1. szelvény: az Ék-i sarokban elértük a gödör alját. Közvetlenül fölötte tömör agyagos a föld, leletanyagot nem tartalmaz. A szelvény alján egyenletes, sok apró mélyedéssel. 1. kutatóárok: folytattuk a gödör tisztítását. Változatlanul nincs leletanyag. A második paticsfolt alatt elbontottuk az agyagos földet, sok patics volt ebben is. 1986. július 29., kedd - július 30., szerda 11 fő, napos idő. 1. szelvény: A szelvény alját tisztítottuk, É-D-i irányban. A talaj eredeti lejtésének megfelelően lejt a talaj, a szelvény alja is, D-i irányban. A sok apró lyuk természetesnek tűnik. A metszetfalakon vizes beásásnak nyoma. Rétegek: szürke felső, mártott vörös agyag - ebben volt kevés leletanyag -, az altalaj sárga lösz. 1. kutatóárok: az alját tisztítottuk, a paticsfolt alatti területen gödör mélyed az altalajba sekélyen. A kutatóárok alja D-i irányba lejt. A D-i metszetfal közepénél paticsréteg is szerepel, gödröt jeleznek, beásásnak azonban nyoma nincs. A gyorsan száradó agyagfalon igen rosszak a megfigyelési lehetőségek. Az 1. szelvénytől D-re 34,50 m-re újabb kutatóárkot nyitottunk. A felszínen sok a leletanyag. Az árok mérete 12 x 2 m, K-Ny-i irányú. 1986. július 31., csütörtök Napos, fülledt idő, 11 fő. 1. szelvény: tovább tisztítottuk az alját. Az alsó agyagrétegben nem volt más leletanyag. Az erdeti talaj lejtésszöge nagyobb mint a mai. Az 1. árok D-i falánál tapasztalt gödör az 1. szelvény teljes lebontása után természetes lejtésnek bizonyult. 1.sz. kutatóárok: É-on rábontottunk a paticsfoltra. 0,9 m-re az ÉNy-i saroktól, 2,80 m hosszúságba, 1,10 m szélességben. A paticsfolt hosszúkás folton követhető ( - 30 cm). A rábontás K-iszélén egykupacbantaláltunk edénycserepeket. Néhány egy bütykös edény darabja. 2. kutatóárok: a felső szántott réteget ástuk. 1986. augusztus 1., péntek Napos idő, 11 fő. 1. kutatóárok: az edénykupacot megtisztítottuk, majd felszedtük. A vörös agyagrétegben a paticsfolt körül volt leletanyag. 2. kutatóárok: alig van benne lelet, még a vörös agyagrétegben sincs. 1986. augusztus 2., szombat Megérkezett Biró Katalin az ásatásra. Napos idő, 11 fő. 1. kutatóárok: a rábontást mélyítettük a gödör aljáig. Az ÉNy-i folton egy kisebb gödör folytatódik a metszetfal tanusága szerint. 2. kutatóárok: 50 cm szélességre szűkítettük a leletanyag-szűkösség miatt. 3. kutatóárok: a 3.-től D-DK-re 59 m-re merőlegesen az előbbire 10 x 1 m-es kutatóárkot nyitottunk. 1986. augusztus 3., vasárnap Napos idő, 11 fő. 1. kutatóárok: a rábontásba átnyúló paticsfolt alatti földet bontottuk. A paticsréteg alatti vörös agyagban növényi magvakat találtunk. 2. kutatóárok: Az 50 cm-re szűkített árokban elértük a sárga löszös altalajt. Leletanyag nem volt benne. Az É- i metszetben néhány cserepet láttunk, kb. 1,5 m és 4 m között, a sárga lösz mélyén jelentkezik. Rábontunk a gödörre. 3. kutatóárok: É-i felében leértünk a sárga löszig. A talaj lejtésének megfelelően egyre vékonyabb rajta a humusz. Az árok közepénél (3,50 m az ÉK-i saroktól) cserepet, paticsdarabot láttunk a metszetben - sekély gödör, É-on is rá kell bontani. 1986. augusztus 4., hétfő 8 fő, napos, fülledt idő. 1. kutatóárok: megtisztítottuk a gödröt a paticsfolt elbontása után. Az alja szabályosan kerek. 2. kutatóárok: elszórtuk a földet a rábontás helyéről, majd mélyíteni kezdtük. A felső, szántott rétegben volt leletanyag, mélyebben nem. 3. kutatóárok: szintén elhordtuk a földet a rábontás helyéről, majd megkezdtük a mélyítést. Lengyeli cserepek kerültek itt is elő. Az árok D-i végében agyagrétegben (kb. 30 cm mélységben) viszonylag sok a cserép, köztük egy vonaldíszes darab is. 1986. augusztus 5., kedd 9 fő, szeles, borús idő. 1. kutatóárok:az É-irábontást 1/2m-re meghosszabbítottuk É-i irányba. 2. kutatóárok: befejeztük a rábontást, az alsó, agyagos rétegben nem volt leletanyag. 3. kutatóárok: a vörös agyagrétegben sok a leletanyag: lengyeli cserepek, festett is, valamint sok kőeszköz (a K-i rábontásban). Az árokban az É-i végétől számítva 8,90 m-től 9,20 m-ig összetartozó cserepeket és sok kőeszközt találtunk kb. az árok közepén egy foltban. A Ny-i metszetfalban is sok a kőeszköz ebben a magasságban. A rábontástól D-re 2,50 x 5 m-es szelvényt jelöltünk kis (2. szelvény). A felső rétegben sok a cserép. 1986. augusztus 6-7., szerda-csütörtök 9 fő, napos idő. 1. kutatóárok: befejeztük a bővítést, leletanyag alig volt. 3. kutatóárok: a K-i rábontásban kibontottuk a gödröt. A DNy-i sarok körül sok a leletanyag. Az árokban 9 m körül a Ny-i metszetfalban sok a mikrolit. A leletek tanusága szerint itt egy újabb gödör van. A gödrök alját tisztítottuk. 2. szelvény: a vörös agyagban sok a lelet. A Ny-i tanufal mellett, a D-i részen őrlőkő egy része volt, fölötte dörzsölőkővel. A tanufal közelében egy edény több darabra törött cserepei voltak. Az 1. kutatóárok és 1. szelvény közti tanufal elbontását kezdtük meg. A felső rétegben viszonylag sok cserép volt (egészen vékony falú edényke darabjai is). Megkezdtük a K-i rábontás és a 2. szelvény közti tanufal elbontását. 1986. augusztus 8., péntek 9 fő, napos idő, délután zápor, jégeső 4 tanuló kivételével a csoport kirándulni ment. A 4 táborban maradt folytatta az 1. kutatóárok és az 1. szelvény közti tanufal elbontását. A vörös agyagréteg után nem volt már benne leletanyag. A délutáni jégeső miatt nem tudták a bontást befejezni. A csoport másik része Városlődre utazott, megkerestük az egykori homokbányát, ahol a század első felében mammutagyarakat találtak és egy kisebb ásatást is folytattak. Az egykori homokbánya ma részben kert, részben egy omló partfal. A kertben találtunk néhány tűzkövet. Ősszel, ha kevesebb lesz a növény, újra végig kell járni a helyet. Szentgál irányában mentünk tovább, a Kálvária patak víztározója fölötti domboldalon szintén tűzköveket találtunk, köztük egy archaikus jellegűt. 1986. augusztus 9., szombat - 10., vasárnap 9 fő, napos idő. Megérkezett Simán Katalin az ásatásra. Befejeztük az 1. árok és az 1. szelvény közti tanufal elbontását. Az előző napi zápor miatt iszapréteg borít mindent. A 2. szelvény közepén, a Ny-i tanufal mellett sűrűsödnek a leletek. A DNy-i sarokban zöldes színű, kis mennyiségű, talán korrodált rezet találtunk. A szelvény teljes kibontása után elbontottuk mindkét tanufalat (a rábontás és a 3. árok irányában). Az egybenyitott felületen jól látszik a gödörrendszer szerkezete. A szelvény DNy-i sarkában mélyül erősen a szint, valamint a Ny-i fél közepénél. A rábontásban a D-i oldalon van egy gödör, az árokban pedig középen egy nagyobb, a D-i végében egy kisebb. Ez utóbbi helyen, ahol előzőleg sok mikrolit került elő, 1,50 x 0,50 m-es rábontást nyitottunk Ny-i irányban. Ez újabb mikrolitokat eredményezett. Végül lefényképeztem a teljes felületet. Az első ásatási szezont ezzel lezártuk. A 3. kutatóárok közül kettő jó anyagot eredményezett. Mivel az árkok a domb tetejéről indultak, és a 3. már a domb aljában futott, áttekintést kaphattunk a telep szerkezetéről. Laza településszerkezetre enged következtetni az üres árok. Meglepően sekélyek a gödrök, a kultúrréteg lefelé haladva egyre vékonyodik az erózió és a szántás következtében. Mind az eredmények, mind a telep veszélyeztetettsége miatt szükséges a munka folytatása.

Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek