ÁSATÁSI NAPLÓ SZENTGÁL-FÜZIKUT 1988. Ásatásvezető: Regenye Judit Munkatárs: T. Biró Katalin Július 25., hétfő 3 fő. Meleg, szeles idő. Kiköltöztettük a felszerelést és tábort vertünk. Előzetes megbeszélés alapján a TSz lekaszáltatta a zabot a kijelölt helyen. Július 26., kedd 6 fő. Hőség. A táborozókhoz érkezett még a faluból egy nyugdíjas és két diák. A lekaszált területen kijelöltem egy 12 x 12 m-es felületet, a tervezett feltárandó szakaszt. Ennek északi peremén 2 m széles kutatóárkot nyitottunk. (1.) Az árok keleti felében már a második ásónyomban sárga talajt értünk, a nyugati végében megvan a vörös agyagos kultúrréteg. A kutatóárok DNy-i sarkában a metszetben paticspöttyök látszanak, de cserepet nem találtunk. Július 27., szerda 5 fő. Hőség. Az 1. árok K-i felében 1 ásónyomnyit ástunk a sárga talajban, a Ny-i felében egyre mélyül a vörös agyagos réteg. A dombocska teteje a választóvonal, úgy tűnik, hogy a két dombot elválasztó árok oldala teljesen lakatlan volt. Elképzelhető, hogy ez az árok egykor vízfolyás lehetett, ez magyarázná a kultúrréteg hiányát. Œjabb árkot jelöltünk ki a lekaszált terület DNy-i oldalán, az előzőre merőlegesen, szintén 2 m szélességben. (2.) Ennek É-i felében cserepek kerültek elő. Július 28., csütörtök 7 fő. Meleg, szeles idő. Az 1. árok Dny-i végében és a 2. árok D-i végében dolgoztunk. Az utóbbi helyen 20 cm-es mélységben néhány szórvány cserép is előkerült. A 2. árok É-i felében a cserepeket síkban kibontva egy nagyobb edény darabjait találtuk meg. Az edénycsomó ellipszis alakú, szélén mélyül, továbbá más edényekhez tartozó darabok is feküdtek mellette. Mindez 15-20 cm-es mélységben feküdt, közvetlenül a szántott réteg alatt, igen kemény vörös agyagos rétegben. A cserepek az árok K-i széléig húzódtak. Az összefüggő edénydarabok mellett, ugyan- abban a mélységben egy kupacban kalcinált csontokat találtam. A cserepek között volt egy tűzkődarab is, idén az első. Megérkezett T. Biró Katalin az ásatásra. Július 29., péntek 7 fő. Meleg idő. A 2. árok É-i felében felszedtük a cserepeket. 20 cm- nél mélyebben nem találtunk semmit. Az árok közepén mintegy 10-15 cm mélységben keményre döngölődött járószintet találtunk egy folton. Az 1. árok Ny-i felében egyre mélyül a vörös agyagrétegt. Ive alapján nem kizárt, hogy árok. Július 30-31., szombat-vasárnap 5 fő. Meleg idő. Az 1. árok Ny-i felében meghaladja a kutatóárok mélysége a 2 m-t. Az ívelődő beásás foltja 140 cm mély. Legmélyebb része alatt ferdén mélyülve sárga homok és szürke iszaprétegek váltakoznak. 222 cm mélységben 2 tűzkőszilánkot találtunk,alattaegynagyobb cserépdarabot és állatfogat. 240 cm mélységben vörös színű agyagos réteget értünk, vastagsága kb. 10 cm. A rétegek igen kemény, kavicsos földből állnak, geológiai lerakódásnak tűnnek. A cseréptöredék jelenlétére egyelőre nincs magyarázat. A szürke rétegek kizárólag az árok alatt találhatóak. A 2. kutatóárok D-i felében a 2. ásónyommal már a sárga altalajban haladtunk. Az árok közepénél jelentkezett az 1. kutatóárok Ny-i felében észlelt beásás (árok), ferdén húzódik a 2. kutatóárokban. A föld keménysége miatt megnyesni nem lehetett, ezért kb. 1 m-enként függőleges metszeket készítettünk az árokról. Az ÉNy-i sarokban 110 cm-es mélységben a nyeséskor folt rajzolódott ki, itt mélyebb az árok alja. Bontása közben elvágott gyökerek kerültek elő. A 3. kutatóárok K-i felét ástuk, leletanyag nincs. A 3. árok az 1.-vel párhuzamos, a 2.-tól 50 cm-es tanufal választja el. Augusztus 1., hétfő 6 fő. Meleg idő. A 3. árok K-i felében dolgoztunk, a 2. ásónyomban már a sárga altalajban haladtunk. 50 cm az árok mélysége. Kijelöltük a 4. árkot, az 1. árokkal párhuzamosan, attól É-ra 4 m-re. A 4. árokban a beásás folytatását kerestük. K-i felében a 2. ásónyommal elértük az altalajt. Az árok mélysége itt 45 cm. Az árok közepén kis karólyuk jellegű foltokat találtunk, de nem régészeti objektumok. (Részben gyökerek, részben hangyák fúrták.) A 2. árok ÉNy-i sarkában kibontottuk a beásást. Alja ellaposodik, legalján egy néhány cm-es besározódás van, mint a metszetben is. Augusztus 2., kedd 7 fő. Meleg idő. A 3. árok Ny-i felét ástuk. A vörös agyagréteg itt megjelenik, és az 1. árokkal párhuzamosan mélyül. Az árok K-i felében csak a D-i részt ástuk ki, mert nem volt benne leletanyag. A táborlakókkal kirándultunk a Tűzköveshegyre. Augusztus 3., szerda 7 fő. Hőség, szél. Kijelöltük az 5. kutatóárkot a 2.-kal párhuzamosan. D-i részén és közepén szórványosan előfordultak cserepek, a D-i részen egy nagyobb bordadarab. É-i felén nem volt leletanyag. A 3. kutatóárok Ny-i végében a vörös agyagréteget ástuk. Egyik fele igen kemény, hasonló a 2. árok járószintnek vélt jelenségéhez, ez azonban utólag úgy tűnik, hogy inkább az agyagos talaj tulajdonsága, nem járószint. A 4. árok Ny-i végén 70 cm vastag a vörös agyagréteg, de nem mutatkozik a beásásnak nyoma. A 2. árok É-i végében az árok szélessségének a felében elkezdtünk tovább mélyíteni, mert a beásás (árok) alatt itt is jelentkezik a szürke-sárga réteges bemosódás, mint az 1. árok Ny-i végében. A Ny-i metszetben a szürke rétegsor meredeken halad az É-i tanufal irányába. Augusztus 4., csütörtök 3 fő. A 3 szentgáli munkást hazaküldtem az eső miatt. Szemerkélő eső. Az 5. kutatóárokban dolgoztunk. D-i végében elértük a sárga altalajt, és az eső miatt fellazult talajt megnyesve egy gödör foltját találtuk meg. A gödröt kibontva csupán kevés cserepet találtunk és egy megégett csontszilánkot. A gödör csekély mélységű, a DK-i sarokban 44 cm, közel kör alakú, legmélyebb részének alján kb. 2 cm vastag paticsos, faszenes égett réteg feküdt. A gödör aljába 2 paticcsal kitöltött karólyuk mélyedt, valamint néhány egyéb karólyuk, többségét azonban gyökér okozta. Az árok közepén csupán szórványosan találtunk cserepet, itt az árok K-i falában beásás nyoma látszik. 56 cm a legmélyebb része. Az É-i metszetben a vörös agyagréteg K-Ny-i irányban mélyül, mint az 1. árok metszetében is. A 2. árok É-i végében tovább mélyítettük a kutatóárkot. Augusztus 5., péntek 1 fő. Délelőtt zuhogó eső, délután napos idő. A szentgáli munkások az eső miatt nem tudtak dolgozni. Az éjszakai és a délelőtti eső miatt sáros volt a föld, csak késő délután tudtunk dolgozni. Megnyestük a 4. árok Ny-i felét és fotózásra készítettük elő az 5. árok É-i felét. Terepbejárást végeztünk a juhakoltól D-DNy- ra, az út D-i oldalán, a Füzi-lapon Zsófiapuszta irányában. Szabó István szerint arra van a római kori lelőhely, azonban a táblában kizárólag tűzkövet és őskori cserepet találtunk. A táblával szemben, az út É- i oldalán, a domboldalon nem találtunk leletanyagot. Augusztus 6., szombat 2 fő. Meleg, szeles idő. A 2. árok É-i felének Ny-i oldalán tovább mélyítettük az árkot. Kavicsos rétegek, kövek a szürke rétegben jelzik, hogy víz útján temetődött itt be egy gödör. Befejeztük a 3. árok Ny-i végének ásását. Mélysége 55 cm. A vörös agyagréteg K-Ny-i irányban vastagszik benne, míg a Ny-i tanufalnál eléri az 55 cm-es vastagságot. Augusztus 7., vasárnap 1 fő. Hőség. Az 5. árok D-i végében rábontottunk a gödörre D-ről 1 m szélességben, DK-ről szintén 1 m szélességben, 2 m hosszan. A felső, szántott rétegben szórványosan voltak cserepek. A 2. árok É-i felében a szürke bemosódásokat ástuk. A szürke rétegben hamus nyomok is találhatóak. Augusztus 8., hétfő 6 fő. Hőség. Az 5. árok rábontását ástuk. Igen nehéz volt az őskori gödör D-i szélét megtalálni, mert ismét keményre tömődött agyagban kellett dolgozni. A gödrön kívül is akadnak cserepek, a szántás következtében. A gödörnek ebben a D-i végében nem volt az alján faszenes égett réteg, de megégett köveket találtunk benne. A 2. árok ?-i végében elértük a szürke bemosódás alját. (220 cm) Közvetlen alatta két keskeny vörös, agyagos réteg húzódik, de már a sárga löszben. A bemosódás Ny-i metszetében nincs határozott D-i széle a gödörnek. Egy kavicsréteg húzódik a löszben, annak a megszakadása jelzi, hogy ott van a gödör széle. Az 1. árok Ny-i végét meghosszabbítottuk 2 m-rel a beásás (árok) esetleges Ny-i szélének tisztázására. Felső rétegében nincs leletanyag. Augusztus 9., kedd 7 fő. Hőség, a munka végén zápor. Az 1. árok Ny-i meghosszabbításában a vörös agyag- rétegben haladtunk. Leletanyag nincs. Az 5. árok D-i rábontásában a gödrön kívüli árokszakaszon még egy ásónyomot mélyítettünk. A sárga löszben már nem volt leletanyag. Œjabb árkot nyitottunk 4 x 2 m-eset (6. árok) az 5.-re merőlegesen, annak É-i vonalában. Mélysége 55 cm, leletanyag nincs. A 7. árok 3 x 2 m-es, az 5. árok D-i bővítésének D-i vonalában, az 5. árokkal párhuzamosan. Augusztus 10., szerda 7 fő. Hőség. Az 1. árok Ny-i meghosszabbítását mélyítettük. É-i metszetében hamus foltot találtunk 60 cm mélységben. Megtaláltuk az árok Ny-i végét, az ÉNy-i sarokban 1 m mélyen már sárga löszt ástunk. A hamus gödör D-i szélét nem sikerült megtartani. Kibontás után 18 cm a vastagsága. Paticsdarabok, égett kő és cseréptörmelék volt a hamu között. A 7. árok D-i végén csontot és cserépdarabokat találtunk. Tovább mélyítettük az 1. árok Ny-i végét, a korábban meghagyott padkát. Œjabb árkot jelöltünk ki (8.) az ásatási területtől É- ra, É-D-i irányban a meredek domboldalon, 6,30 m-re a 4. ároktól, 8 m hosszan, 1 m szélességben. Augusztus 11., csütörtök 7 fő. Hőség. A 7. árok D-i felében nem rajzolódott ki a gödörfolt, csupán a szántott rétegben voltak cserepek. Az árok többi részében a 2. ásónyomban sárga lösz következik. Elbontottuk a 7. árok és az 5. árok D-i bővítése közti tanufalat a D-i részén, de nem tartalmazott leletanyagot. Az 1. árok Ny-i meghosszabbításában a hamus gödör alatt az É-i metszet tanusága szerint meredeken ívelődik lefelé a beásás. Formája nem szimmetrikus a D-i tanufalban található metszettel, mélyebb annál. Az alsó fél m ...... formájú, a folt tetején kb. 10 cm vastagon égett a föld. Ez a folt a hamus gödör alatt található, de mélyebben annál. Augusztus 12., péntek 6 fő. Tovább mélyítettük az 1. árok Ny-i végét és meghosszabbítását. A meghosszabbításban, a szürke bemosódásban bordadarabokat találtunk 210 cm mélyen. Az összefüggőnek tűnő váz a D-i tanufalban folytatódik. A korábban talált állatfogak is talán hozzá tartoznak. A csontok a nedves földben rossz megtartásúak. 220 cm mélyen egy cseréptöredék került elő. A szürke bemosódásnak nincs éles határa. Nem kizárt, hogy a közeli mélyedés - egykori vízmosás, patak - egyik medre lehetett. A kavicsrétegek, az elmosódó réteghatárok arra utalnak, hogy bemosódott földdel van dolgunk. Egyenlőre felfüggesztettük a 8. árok ásását, mert el kellettlapátolniaföldetaz1.árok meghosszabbításának É-i tanufala fölül, ugyanis rá kell bontani a hamus gödörre. Augusztus 13., szombat - 14., vasárnap 3 fő. Hőség. Rábontottuk az 1. árok Ny-i meghosszabbításának É-i részére 1 m szélességben. 60 cm mélységben elértük a hamus gödör foltját, addig leletanyag nem volt a rábontásban. A hamus gödör kissé ovális alakú, középen laza hamu, oldalán földben patics- és faszéndarabok voltak. Oldalánál került elő két kis lengyeli cserépdarab. A gödörben rögökben égett föld is volt, tehát elképzelhető, hogy tüzeltek is itt, nem csupán a hamut szórták ide. A hamus gödör a korábban ároknak (beásásnak) tekintett objektum földjében található, egyéb jelenség nem tartozik hozzá. Tovább mélyítettük az 1. árok Ny-i végét, míg el nem értük a D-i metszet melletti kutatóárok alját. 240 cm mélyen egy kőbalta sérült darabját találtuk meg. A 8. árok É-i végében elértük a sárga löszt (-70 cm). A vörös agyagrétegben két tűzkőszilánkot és egy lecsiszolódott kődarabot találtunk. Augusztus 15., hétfő 7 fő. Hőség. A hamus gödör kibontása után tovább mélyítettük az 1. árok É-i bővítését. 90 cm mélyen elértük a sárga löszt a Ny-i szélén. A beásás foltja É-i irányban szűkűl. A vörös agyagban paticsdarabot találtunk. Az 1. árok Ny-i végében 240 cm mélységről még egy ásónyomnyit ástunk le, mert a szürke bemosódott rétegsor még nem zárult. Meghosszabbítottuk a 4. árkot Ny-i irányban 3 m-rel, de csak 1 m szélesen. Befejeztük a 8. árok ásását, a beásás folytatásának semmi nyoma. Augusztus 16., kedd 3 fő. A reggeli eső miatt a faluból nem jöttek meg. Hőség. A 4. árok Ny-i meghosszabbításában nagyjából a közepén cseréptöredéket találtunk a vörös agyagrétegben. Az 1. árok Ny-i meghosszabbításában a D-i tanufalban bennhagyott csontmaradványokat bontottuk ki (a korábbi bordákhoz tartozó). Két alsó állkapocs, alkar, felkar, lapocka, ujjpercek kerültek elő nem antropológiai rendben. Az állkapocs alapján idő férficsontváz lehetett. A korábban kibontott bordák is ehhez a vázhoz tartoznak. Augusztus 17., szerda 5 fő. Meleg, szeles idő. A 4. árok Ny-i meghosszabbítását mélyítettük, ismét találtunk cserepeket a vörös agyagrétegben. Az 1. árok É-i bővítését mélyítettük, 217 cm mélyen egy vörös színű edényke aljtöredékét találtuk meg a bemosódott sárga löszrétegben. A vörös agyagos beásás alsó K-i sarkában egy kisebb állat gerincét találtuk meg. Nagyjából É-D-i tájolású volt. A feltételezett egykori vízfolyás legmélyebb pontján 1 x 1 m-es szondát nyitottunk annak eldöntésére, hogy a domboldalról hiányzó vörös agyagréteg valóban a mélyedésbe került-e. A 170 cm-es réteg meggyőzött bennünket feltételezésünk helyességéről. Valószínű azonban, hogy ez a meder jelenkori. Augusztus 18., csütörtök Meleg idő. 6 fő. Az 1. árok Ny-i végének D-i tanufala alatti csontváz újabb részletei kerültek elő: medence és csigolyák. Oldalról tovább nem bontható a váz. 240 cm mélységig mélyítettük az 1. árok É-i bővítését. Az É-i metszetben látható, hogy itt is megkezdődik a vörös agyagréteg. Befejeztük a 4. árok Ny-i meghosszabbításának ásását. A metszetben látható, hogy vízszintesen fut a vörös agyagréteg alsó vonala, a Ny-i végén megjelennek a szürke besimított rétegek. Augusztus 10., péntek Lebontottuk a sátrakat és beköltöztettük a tábort. Augusztus 24., szerda 5 fő. Meleg idő. A hét eleji eső miatt csak ma tudtuk folytatni az ásatást. Az 1. árok ÉNy-i sarka körül elhordtuk a földet, majd meghosszabbítást további 2 m-rel meghosszabbítottuk. (1/A szelvény) Az É-i bővítést pedig 3 m-rel (1/B szelvény). Az így keletkezett szelvény ÉK-i sarka elérte a 4. sz. kutatóárok DK-i sarkát. Az 1/A. sz. Ny-i széle mentén 20 cm mélyen paticsos a föld, a DK-i sarok közelében egy lengyeli cserepet találtunk. Betemettük a 8. árkot. Ellapátoltuk a csontváz fölötti szakaszról a kihányt földet. Augusztus 25., csütörtök 4 fő. Szeles idő. Az 1/A sz.-ben az ÉNy-i sarokban erősen paticsos a föld. A Ny-i metszetben hamus beásás foltja látszik, a szelvény közepén is más állagú a föld, talán hamus. A paticsdarabok élénkvörös színűek, eltérnek a korábban találtaktól. Egy téglatöredéket is találtunk a felszínhez közel. Korhatározó leletanyag egyenlőre nincs. A szelvény közepétől előkerült egy hosszúkás, mind a négy oldalán lecsiszolódott kőtöredék. Az 1/B sz.-t 160 cm mélyre ástuk, közeledünk a beásás aljához. Leletanyag: egy kőtöredék, talán balta. A beásás foltja kb. 10-20 cm-re a szelvény szélétől záródik, nagyrészt sárga löszben ásunk. Az ÉK-i sarokban szürkébb, kövesebb a talaj. Egy-egy ásónyomban feltűnt kis szakaszon az élénkvörös agyagréteg. A csontváz maradékának kiásására újabb bővítést kezdtünk 1,20 x 2 m-es méretben az 1. szelvény Ny-i meghosszabbításának D-i oldalán. A felső, szántott rétegből és a vörös agyagréteg tetejéből előkerült néhány cseréptöredék. Augusztus 26., péntek 5 fő. Szeles idő. Az 1/A sz.-ben 83 cm mélységben megnyestük a szelvény alját. Az esti eső után átázott a föld, lehetséges volt a nyesés. A szelvény közepén hamus, faszén szemcsés, paticsos a föld, de a folt széle bizonytalan. A paticsszemcsék egészen a szántott rétegtől jelentkeztek már, de korhatározó leletanyagot eddig még nem találtunk. További mélyítés után 107 cm mélységben ismét megnyestük az 1/A sz.-t, most már határozottabban kirajzolódott egy közel kerek folt. Megkezdtük a gödör kibontását. Az 1/B sz.-ben cseréptöredékeket találtunk a szürke bemosódásban a vörös agyagréteg fölött, kavicsos rétegben. A szelvény É-i metszetének tanusága szerint nem ér véget a szelvényben a szürke bemosódásokkal jelölt objektum. Augusztus 29., hétfő 4 fő. Meleg idő. Az 1/A sz.-ben kibontottuk a gödröt. 160 x 155 cm a mérete, kerek, alja lapos, kibontott mélysége 55 cm, a felszíntől mérve 162 cm. Leletanyag nem volt benne, csupán hamu, faszén és patics. Az 1/B sz.-t 240 cm mélységűre mélyítettük. Ismét találtunk cserepeket, az egyiken vörös festéssel, és tűzkövet. A D-i bővítésben szintén egy magkövet találtunk. Itt nem voltak csontok, de a tanufal alatt megbontott szakaszban tovább folytatódnak. Oldalról rábontottunk és találtunkkét combcsontot,köztükpedig koponyatetőt, kissé összenyomódva. A koponyát felszedve megtaláltuk a bal alsó lábszárat behajlítva. Augusztus 30., kedd 4 fő. Szeles idő. A D-i bővítés K-i fala alatti csontvázat bontottuk tovább. A tegnapi felszedés után mélyebben újabb csontok jelentkeztek: a bal alsó lábszár a combcsontra merőlegesen, illetve a jobb alsó lábszár a jobb combcsont és a bal alsó lábszár között, továbbá az egyik lábfej. A bal láb antropológiai rendben feküdt. A jobb alsó lábszár a comb alá csúszott, de megmaradt egyben a két csont. Az elmozdulásokból úgy tűnik, hogy eredetileg rendben feküdt a váz, és a víz a vázrészeket az inak felbomlásának mértékében sodorhatta már helyre. A csontok igen rossz megtartásúak, alig fölszedhetők. Az 1/A sz.-nek csak D-i felét ássuk ki az idő rövidsége miatt. az 1/B sz.-t a mélyítés befejezése után megnyessük. A D-i bővítésben a szürke bemosódások végig folytatódnak, ugyanez a helyzet a szelvény legészakibb pontján is. Az 1/B sz.- K-i és É-i metszetében egy ferdén lejtő, a vörös agyag alól induló iszapos lerakódás figyelhető meg. Az É-i metszeten ehhez csatlakozik egy köves réteg, majd a bemosódott szürke rétegek. A szelvény É-i végén igen vastag rétegben megtaláltuk az élénkvörös agyagot (bauxit) benne nagy kövekkel. Az 1/A sz.-ben vízszintesen húzódnak a rétegek, de ezek más jellegűek, mint a szürke bemosódások. Nem kizárt, hogy az előbbiek természetes eredetűek. A Ny-i metszetben egy paticsos beásás foltja látszik még a vörös agyagrétegen belül. A D-i bővítés tanusága szerint D-i irányban sem záródik a szürke bemosódásokkal jelzett objektum, tehát csak K- DK-i határát ismerjük.

Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek