Ásatási jelentés
a szentgáliTűzköveshegyen 1993-ban folytatott
kutatásokról
Regenye Judit* és T. Biró Katalin**
* Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum
** Magyar Nemzeti Múzeum, Műtárgyvédelmi és Információs
Részleg
1993. július 12-23 között folytattuk a radiolarit
kitermelés és feldolgozás nyomait feltáró kutatásokat a
szentgáli Tűzköveshegyen. Az ásatás költségeit a
veszprémi Laczkó Dezső Múzeum viselte; ásatásvezetők T.
Biró Katalin (Magyar Nemzeti Múzeum) és Regenye Judit
(Laczkó Dezső Múzeum) voltak.
Az ásatást az 1982-ben bejárt, 1983-85 között ásatással
kutatott műhely és bányaterületen kezdtük meg. Két fő
célkitűzésünk a műhely- és bányaterület behatárolása,
illetve a kovabányászat konkrét bizonyítékainak
feltárása volt.
Már az 1982-es terepbejárással nyilvánvalóvá vált, hogy
a szentgáli Tűzköveshegy és vidéke az őskor egyik
legjelentősebb "ipari" központja Magyarországon (BIRO
1984, BIRO-PÁLOSI 1986); a műhelytevékenység nyomait
tárták fel az 1983-85 közötti ásatások (BIRO 1986,
1986a). Ugyanekkor már feltételezhető volt a radiolarit
bányászat is, de ennek konkrét bizonyítékait nem
sikerült megtalálni. A centrális műhelyterületeken a
szálkőzet egyáltalán nem mutatkozott; a radiolarit
elterjedési terület határán egyértelmű bányavágatokat
nem sikerült megfogni. Az 1985 ásatás V. szelvénye egy
műhelyfolttal betelepített vakvágatot tárt fel;
ugyanekkor a 3-4 árok elérte 2 m mélységben a
szálkőzetet, de az árok nagysága nem tette lehetővé a
pontos megfigyeléseket.
Ugyancsak kevés pozitív adatunk volt a bányászat
módjáról (ütőkövek; feltételezett 'fa ék'), és
semmilyen konkrét datáló adat a bányászkodás idejét
tekintve. A radiolarit (és a műhelytevékenység)
kiterjedését illetően a földtani térképezés adataira
szorítkozhattunk.
Éppen a terület szinte reménytelen nagysága és a
korhatározó leletek hiánya késztetett bennünket arra,
hogy a kutatásokat 1986-88 között a Tűzköveshegy
környékén terepbejárásokkal felderített műhelytelepeken
folytassuk (Szentgál-Füzikút, ásatás; terepbejárások a
Tűzköveshegyet övező neolit (lengyel III) telepeken
(1988-89). Emellett rendszeresen feldolgoztuk a
szentgáli radiolarit elterjedéséről rendelkezésre álló
adatokat (BIRO-REGENYE 1991).
Ilyen előzmények után került sor az 1993-as ásatásokra,
ami az 1988-ban megszakadt szentgáli, illetve a
Tűzköveshegyen1985-benfélbemaradtásatásokat
folytatta.
1, A radiolarit és a vele kapcsolatos bánya- és
műhelytevékenység behatárolása
Az 1983-85 ásatások táborának területe maga is
radiolarit műhelyterületen volt. Ugyanitt
megtelepedésre utaló nyomokat (bazalt őrlőkő darabjai)
is találtunk korábban; a területet az MRT Veszprémi
járás kötete 48/4 számmal őskori telepként tartja
számon. A tábortelülettől K-re van a radiolarit
elterjedés határa, korábbi terepbejárásaink szerint. A
táborterületen telepítettkiindulóponttól kettős
szondasort indítottunk az 1983- 85-ös ásatási terület
irányába, a radiolarit elterjedés K-i határa mentén. A
szondasor több ízben keresztezte a radiolarit
elterjedés szélét;a centrális(valószínűleg,
bányászott) területeken kívül műhelyfoltokat tárt fel.
A szondák vonalában több, korábban ezen a területen
ismeretlen későbronzkori halomsírt mértünk be. (A
korszak leletei Szentgálról barlangi leletanyagból
ismertek: ILON G. feltárásai). Összesen 102 szonda
készült, együttesen 500 m hosszúságban. Több szondában
ütőkövek is kerültek elő. A szondák egyikében ütőkövek
(pontosabban, ütőkőként használható kvarcitkavicsok)
lerakatát találtuk meg. A szondasor 1993-as gödrei
összekötik a táborterületet az 1983-85. ásatási
területtel, a radiolarit elterjedés K-i határán.
2, Bányavágat-kutatás
Folytattuk az 1983-85-ös ásatási területen a munkát az
1. árok vonalában. A régi árok meghosszabbításában 2.20
cm mélységűhatározott bányavágat mutatkozott,
kitöltése tűzkő és tűzköves mészkő törmelék. Különösen
a törmelék felső részében sok szilánk és ütőkőtöredékek
kerültek elő. Megmunkált darabok egészen a szálkőzet
megjelenéséig fellelhetők, többek között az árok alja
felett közvetlenül egy fehér kvarcit kavics ütőkő és
közel 1.80 cm mélységben egy idegen anyagú - sárgás-
fehér liász tűzkő - típusos magkövet találtunk. A
bányavágat 'eldolgozott' végei is egyértelműen bizo-
nyítják a bánya meglétét, az ütőkövek a kitermelés
eddig is ismert módját erősítik meg.
3, Uj terület vizsgálata
Terepbejárásokat végeztünk az ásatási területtől D-i és
K-i irányban, ahol részben a tűzkőtörmelékkel borított
terület határát igyekeztünk megállapítani, részben
valószínűleg fiatal (újkori) mészkőbányászat nyomait
találtuk meg.
A bánya- és műhelyterület, illetve a Szentgál környéki
őskori telepek kutatását továbbra is egy kutatási
program keretében kívánjuk vizsgálni.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek