Ásatási napló Szentgál-Tűzköveshegy,
1993. július 12-23.
Ásatásvezetők: T. Biró Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum
Regenye Judit, Laczkó Dezső Múzeum
Résztvevők: Forrai Réka, Kovács Zsolt, Lábár Csaba,
Lábár János, Miavecz Andrea, Miavecz Elvira, Moldován
Á. Zsolt, Mizák József, Póczik Ernő, Schlider Zsolt,
Szepessy József, Szűcs Ildikó, Takács Katalin, Horgos
Márk
1993. július 12. Hétfő
Kiköltözés Szentgál-Tűzköveshegyre. Hűvös, szeles idő.
Létszám: 10 fő
Táborverés. A tábor területén 1*1 m gödröt mélyítettünk
szemétgödörnek,amely egybenatelepítendő
szondarendszer kiindulópontja. A kitermelt földből a
megmunkált darabokat kiválogattuk. A rétegviszonyok az
1983. évi ásatási terület I-II. szelvényével azonosak
(kb. 30 cm mélyen humusszal kevert antropogén eredetű
tűzkő, porcelanit törmelék, alatta világos kötőanyagú
porcelanit + tűzkő törmelék).
A tábor területén sátor-árok ásás közben újabb ütőkő
került elő.
1993. július 13. Kedd
Hűvös, szeles idő, délután eső. Létszám: 10 fő
A szemétgödörtől kiindulva 10 méterenként párhuzamos
szondasorral haladunk D irányba. Elértük a tábor
mögötti utat. A megmunkált darabokat helyszíni
válogatással gyűjtjük. Több gödör-szondából ütőkő is
került elő.
Az1985-ös ásatásiterület 2. árkának
meghosszabbításában új árkot jelöltünk ki. Az árok
meghosszabbításbanlemélyedő szálkőzetnyomai
mutatköznak (bányagödör kezdete?). Az árok vonalát a
nagy fagyökerek miatt meg kell szakítani. A
feltételezett bányagödör részen - 40 cm mélységben új
ütőkő került elő. Az árok neve 1993/1a, ill. 1/b, a
gyökerektől É ill. D irányban.
Délután az ásatási területen túl bejártuk a hegytetőt a
mésztelepi kőfejtőig.A nagykőbánya felett
szabálytalan, 'tetarata-medence'-szerűrendszerben
régi, valószínűleg mészégetésre kitermelt mészkő
bányagödrök mutatkoznak, igen nagy számban. Ezeket
valószínűleg a kovás réteg határán hagyták fel.
A mésztelepi bánya feletti kiszögelésen durvább
ütőkövet és archaikus jellegű (paleolit?) szilánkokat,
eszközöket találtunk, a mésztelepi kőfejtőben található
liász tűzkő nyersanyagból. A mésztelepi kőfejtőtől a
kis ammonitás bánya háta mögött jöttünk vissza, ahol
radiolarit feltáró geológia szondák vannak.
1993. július 14. Szerda
Változékony, hűvös-szeles idő, délután naposabb.
Létszám: 10 fő.
Az É-D-i irányú szondarendszert folytattuk a tábor
mögötti úton túl. Kb. 60 m-re D felé sűrűn telepített
erdőrészhez értünk, innét a szondákat Ny-K irányba
fogjuk folytatni. Az út környékén a radiolarit törmelék
intenzitása csökkent, majd a 2.12 szonda környékén
ismét megnőtt-újabbkitermelésicentrum
feltételezhető, ami a kis sűrű erdőrészen tovább
folytatódik. Az1.11-2.11 magasságábaneltérő
növényzetű és talajú négyzetes folt van - valószínűleg
elpusztult vályogépület helye.
Délután az eddíg előkerült anyagot mostuk és a szondák
rétegsorát rajzoltuk. A mosott anyag egy része
selejtezésre került, sajnos néhány cédula hiányozhat,
mert volt azonosítatlan mosott anyag.
1993. július 15. Csütörtök
Változékony, hűvös idő. Létszám: 9 fő.
Délelőtt folytattuk a szelvényezést a tábor feletti út
mögött. Sikerült elérni a radiolarit határát, felette
vlsz. J1 crinoideás mészkő van. A radiolarit
kiterjedésének határa a 4.3, 3.3 vonalban van; felette
a 4.4 pontnál kb. 4 m átmérőjű későbronzkori jellegű
halomsír (?) mutatkozik. A 4.5 pontnál sárgásbarna,
agyagos homogén rétegben csak megmunkált darabokat
tartalmazó műhelyfolt.
A felső (1983-85) ásatási területen az 1993./1 árok
meghosszabbítása, szálkőzetig mélyítése tovább folyt;
rajzolás 16.-án. A szondákat még 15.-én bemértük.
Délután eső, látogatás a szentgáli barlangban az Alba
Regia egyesület barlangászainak meghívására.
A felső szelvényekben egy új ütőkő is előkerült,
szintén kb. 30- 40 cm mélységből.
1993. július 16. Péntek
Változékony idő, délelőtt eső, késő délután vihar.
Létszám: 9 fő.
A szondasort É-D irányban folytattuk. A radiolaritos
rész a 6.5 szondától felfele jelentkezik. Rajzolásuk
szombatra maradt.
A fenti ásatási területen az 1a, 1b árokról rajz
készült, délután az 1b árkot bővítettük, mélyítettük.
110 cm mélységben még átforgatott, törmelékes
porcelanit van benne, az alján egy foltban sárgásvörös
radiolaritos agyag. Valószínűleg ez lesz a gödör alja
felett (?). Ujabb ütőkövek, szilánkok jöttek elő, a
mélyebb részekről is. Szintén 110 cm mélységből egy
idegen anyagú (J1, liász tűzkő) magkő (ütőkő? pic?) is
előkerült.
1993. július 17. Szombat
Változékony idő, délután napsütés, este vihar. Létszám:
13 fő Folytattuk a szondasort, K-re (7.1-2, 8.1-2) és
D-re (9.1-3 és 10.1-3); valamennyi radiolaritos
területen van. Rajzolásuk a 9, 10 sorig megtörtént.
Az 1993/1b árokban 1,80 cm-nél elértük a szálkőzet
szélét. Megmunkált darabok továbbra is gyűjtehetők a
kitöltésből.
A tábor területén a 2.1 szondától É-i irányban új
szelvényt nyitottunk, Szepi-Bubó árok néven, ahonnét a
sűrű radiolaritos területre jellemző rétegsor és anyag
került elő.
Délután mosás.
1993. július 18. Vasárnap
Délelőtt eső, éjjel vihar, eső. Létszám: 11 fő.
Délután terepbejárás az 1986-88 ásatás helyszínén.
1993. július 19. Hétfő
Változékony idő; reggel eső, később napsütés. Létszám:
8 fő.
Folytattuk a szelvényezést K-Ny. irányba. (11.1-5,
12.1-5 szonda). Ismét kereszteztük a radiolarit
elterjedés határát.
A tábor területén folytattuk a Szepi-Bubó árkok
mélyítését (szelvényigazítás; padka és mélyítés -80 cm-
ig). A szelvényből az ismert rétegsor és anyag kerül
elő (átforgatott porcelanit, radiolarit törmelék,
megmunkált darabok).
Délután mosás.
1993. július 20. Kedd
Változékony idő; este eső. Létszám: 9 fő.
A fenti ásatási területen (1993/1b árok) befejeztük az
árok tisztítását elértük a szálkőzetet (ld. vázlat). A
bányagödör kb. 1 m széles, és a szálkőzet rétegei közt
párhuzamosan fut. A bányavágat egyik vége az árok
területére esik, jól megfigyelhető a vágatvég
kialakítása. A bányagödör legalján nagyon szép,
szabályos fehér kvarcit ütőkő volt a törmelékben. R.J.
szerint ez lehet áldozati (kultikus) célú is.
A szondarendszert tovább folytattuk, az ásatási terület
belátható közelségben van. Délelőtt folytatódott a
munka a Szepi-Bubó árokban is, kb 1 m-ig. Agyagos
törmelékrétegben vannak.
Délután új szelvényt nyitottunk a 7/2 -es ("ütőköves")
szonda mellett. 2*2 m területet tisztítottunk meg,
amiből 2*1 m felületet bontottunk rétegenként. A
felületen feltüntetjük a nagyobb mészkőtömböket,
kvarcitokat, megmunkĘlt radiolaritokat. A talaj
sötétbarna agyag, J1 mészkő törmelékekkel. Annak a
lehetősége, hogy a hegyen itt lokális kavicstakaró
lenne, kizárható, annak ellenére, hogy több, viszonylag
apró (1-2 cm átm.) kvarcitkavics is előkerült.
Valószínűlegegykavicsdepót(ütőkő-lerakatot)
létesítettek itt a radiolarit terület határán kívül,
amit a völgyből (Csatkai Kavics Formáció) hoztak fel.
Délután folytatódott a mosás, sajnos nem lehetett az
anyagot rendesen megszárítani.
1993. július 21. Szerda
Egész napos eső. Létszám: 12 fő
Délután megkíséreltünk néhány fotót készíteni
- a 7.2 szonda melletti szelvény 2. felület bontás után
(4. tábla, II./5-6)
- a szondasorról (3. tábla, II./1-2)
- az 1993 1/a-b árkokról
A fotókat, lehetőség szerint, esőmentes időben
ismételni kell.
Az 1b árok bányavágatát felmértük - esőmentes időben ez
is pontosítandó.
1993. július 22. Csütörtök
Hideg, szeles idő. Létszám: 12 fő.
Ujabb fotók készültek a szondákról és a bányavágatról.
A szondákkal (15.6, 16.6 magasságban) elértük az
ásatási területet. A bányavágatról felszínrajz és a Ny
falról metszet készült ( kép). Az 1b árkot kb. 0.5 m
magasságig visszatemettük, megtisztítva a terepet K
felé (erre érdemes jövőre folytatni).
A szondasort az ásatási területhez és a felső úthoz
bemértük.
A 7.2 szonda melletti árkot a felső részen a J1 mészkő
altalajig bontottuk, szintenként rajzolva ( kép).
Igazolható a 'kavics- depó' léte; a talaj barna,
homokos agyag, ill. humusz, a kvarcit kavicsok mérete
1-1.5 cm-n felüli, tipikusan 5-10 cm.
A tábor területén tovább mélyítettük a Szepi-Bubó
árkot, mintegy 1.80 cm-ig. Szálkőzetnek, ill. a
szálkőzet közelségére utaló vörös agyagos porcelanit
törmeléknek semmi nyoma.
A 7.2 szelvény és a Szepi-Bubó árok fotózása, az utóbbi
rajzolása holnapra maradt. Délután mosás, kb. az anyag
95 %-a mosott. A cédulák vizesek, mielőbb cserélni kell
őket.
1993. július 23. Péntek
Napos idő. Létszám: 12 fő.
Táborbontás. 7.2 szelvény fotózása (4. tábla II./7.
kép), Szepi- Bubó árok rajzolása. A leletanyag a Laczkó
Dezső Múzeum felsőörsi raktárába került.
***
Beszámoló a Szentgál-Tűzköveshegyen 1993.-ban végzett
ásatásról
(Régészeti Füzetek számára)
1993-ban folytatódott a szentgáli Tűzköveshegyen levő
őskori műhely- és bányaterület kutatása. Kb. 500 m
hosszú kettős szondasorral vizsgáltuk a tűzkő
elterjedésének északkeleti határát. A szondasorok
vonalában ütőkődepót és feltehetőleg későbronzkori
halomsírokat találtunk. Az 1983-85-ös ásatási területen
tovább folytattuk a feltárásokat és itt egyértelmű
bányavágatot sikerült azonosítani.
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek