Ásatási jelentés A szentgáliTűzköveshegyen 1994-ben folytatott ásatásokról Ásatásvezetők: T. Biró Katalin Regenye Judit Résztvevők névsora: Bagoly Zoltán, Barna Edina, Bognár Annamária, Brecskócs Csilla, Czerják Tünde, Gellért Annamária, Hadházi Tünde, Hanty Rita, Hegedűs Erika, Kenderesi István, Király Károly Árpád, Kiss Tamás, Kubány Orsolya, Madarász József, Máté Zsuzsanna, Mészáros Adrienn, Miavecz Andrea, Mizák József, Moldován Árpád Zsolt, Nagy Zoltán, Pánczél Réka, Raff Róbert, Sztáncsuj Sándor József, Takács Kata, Tóth Gergely, Turi Krisztina, Varga Andrea. A szentgáli Tűzköveshegyen 1983 óta folytatunk kutatásokat a radiolarit kitermelés és feldolgozás megismerésére. Az 1993-as ásatási évad eredménye az első biztos bányavágat megtalálása. Az 1994-es ásatásokat ennek megfelelően a bánya objektumok feltárására koncentráltuk. Erre azért is volt lehetőség, mert a feltárásokhoz viszonylag jelentős létszám (átlagosan 27-30 fő) állt rendelkezésünkre. A tavalyi 1/b ároktól K-re (ahol a bányavágat jelentkezett) telepítettük az első szelvényt, 1994. I. szelvény néven, a fák állása által megszabott lehetőségekhez képest maximális 2.5*2 m felületen. Az 1993-as árokkal párhuzamosan, attól K-re 10 m -re 10 m hosszúságban 1 m széles kutatóárkot tűztünk ki. Az árkot három részre tagolva - D, É és közép - mélyítettük. Mind az I. szelvényben, mind az 1. árokban bányavágatokat találtunk, amelyeket azután további árkokkal és szelvényekkel tártunk fel, az erdő fáinak elhelyezkedése és a meddőhalom helyzete által megszabott módon. Végül az árkokat és szelvényeket összenyitva összesen 103 m2 felületet tártunk fel, egy 20 * 16 m (összesen 300 m2) felületen belül. Ezen a területen 5, egymástól elkülönülő bányavágatot sikerült azonosítani, bár teljes feltárásra egyik bányavágat esetében sem volt módunk. A bányavágatok kitöltése az egykori meddő és törmelék anyaga volt, amit a helyszínen válogatva gyűjtöttünk. Elsősorban szilánkok és 'selejtes' kovatömbök kerültek elő, némelyiken az ékkel történő feszítés nyomai jól kivehetőek. A már megszokott ütőköveken kívül más bányász-eszközt ezúttal sem találtunk. Az ékek használatára faszenes foltok és egy tűzkőék is utalt. A faszenes foltokból mintát vettünk, reméljük, ezek korhatározásra alkalmasak lesznek. A kitermelési területen ugyanis semmilyen közvetlenül korhatározásra felhasználható leletet nem találtunk, sem most, sem a korábbi években. További régészeti kutatások Regenye Judit megkisérelte a Tűzköveshegyet körülvevő további telepek közül a Bánd-Essegvár alatti telep és a Szentgál-Cinca parti telep vizsgálatát. A bándi kutatás nem bizonyult eredményesnek, a szentgáli lelőhelyen pedig a lábon álló gabona miatt nem tudtunk időben szelvényt nyitni. Ugyancsak megkíséreltük az 1993-ban bemért halomsírok egyikének feltárását, de régészeti leletanyagot nem találtunk a halomban. Beszámoló a Régészeti Füzetek számára 1994-ben tovább folytattuk a szentgáli Tűzköveshegyen a kitermelőhely vizsgálatát. Az 1993-ban megtalált bányavágathoz kapcsolódvaújabb 5 bányavágatot azonosítottunk. A bányavágatok teljes feltárására a terepi viszonyok nem adtak lehetőséget, de a bányászat jellegét és módszereit sikerült megfigyelni. A bányavágatok méretére vonatkozóan is sikerült néhány alapvető megfigyelést tenni. A legnagyobb vágat legmélyebb pontja, amit elértünk, közel 3 méter volt (2.90); ugyanennek a vágatnak minimális hossza 10 m, minimális szélessége 3 m volt. Ez a bányavágat az alaprajz szerint legalábbis kettős vágatnak tekinthető. A további vágatok ennél szerényebb méretűek, illetve pontos dimenzióit még nem ismerjük. A kitermelés ütőkövek, feltehetőleg ékek és hőhatás (tüzelés, fagyasztás) segítségével folyt. A bányából kinyert végtermékre az átlagosan 0.5 - 5 kg tömegű selejtes tűzkőtőmbök utalnak. Faszenes foltokat sikerült azonosítani a szálkőzet márgás felszínén, ami remélhetően korhatározásra is alkalmas lesz. A bányavágatok eltérő mérete, formája eltérő kitermelési módszerekre utal, ami valószínűleg eltérő korú bányaobjektumokat jelent.

Tartalom * Krónika * Cikkek * Képek