A Szentgál-Füzilapi későneolit település kőanyaga
T. Biró Katalin
1. Bevezetés
Szentgál környéke rendkívül gazdag jó minőségű kő-,
elsősorbankova nyersanyagban.Aszentgáli
Tűzköveshegyen található a Magyarországon eddig ismert
leggazdagabb és legnagyobb kiterjedésű radiolarit
kitermelőhely. A nyersanyagforrások közelsége
meghatározó jelentőségű volt a füzilapi telep életében;
joggal feltételezhető, hogy az egyik döntő települési
tényezőnek tekinthetjük. A tűzköveshegyi 'bánya'
környékének topográfiaivizsgálata során nyolc
településből álló, közel egykorú települési 'gyűrű'
létét sikerült megállapítanunk a nyersanyagforrás
mintegy 10 km-es körzetéből. Ezek közül, 1986-1988
közötti ásatásaink során részletes információkat
gyűjtöttünk a Szentgál-Füzilapi későneolit
településről.
A lelőhelyet, korábbi topográfiai adatok alapján, a
tűzköveshegyi kitermelőhellyelkapcsolatban levő
műhely- és települési foltok vizsgálata során kerestük
fel. A felszínen igen gazdag kőanyagot (1-3 kép) és
jelentős mennyiségű későneolit kerámiát gyűjtöttünk.
Az ásatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a felszíni
kőanyag-gazdagság, sajnos, jórészt az ásatásasi
objektumok (gödrök) sérülésével magyarázható. Amint az
Regenye Judit leírásából is kitűnik, a szántás és a
felszíni erózió az eredeti rétegek jelentős részét
elpusztította, és a kőeszköz anyag jelentős része a
felszínre került. Minden évben jelentős mennyiségű
szórványt gyűjtöttünk a felszínről.
Ennek ellenére, az ásatás során eredeti helyzetből
gyűjtött kőanyag mennyisége jelentős, bár véleményem
szerint csak az eredeti kőanyaggazdagság töredékét
sikerült megtalálnunk. A három éven keresztül tartó
feltárások során összesen 1143 darab került elő; ebből
zárt objektumban, rétegből 980 db. A feltárt felülethez
képest a négyzetméterenkénti kőeszköz-sűrűség 3.9
db/m2.
Összehasonlításképpen, egy-egy néhány órás terepbejárás
a Tűzköveshegy környéki lelőhelyeken50-500db
kőeszközt eredményezett. Szerencsére, a leletanyag
alapvetően egységes képet mutat, és a kerámiaanyag
tanusága szerint is lényegében egykorúnak tekinthető.
A fenti megszorításokkal együtt, a Szentgál-Füzilapon
feltárt kőanyag ásatásból származó része az eddig
ismert legjelentősebb Lengyel III. kőanyag, és a
lengyeli kultúra közismerten kőanyag-gazdag
leletegyüttesein belül is jelentősnek tekinthető.
A Szentgál-Tűzköveshegy környéki kőanyagokról, és
magáról a füzilapi lelőhely anyagáról is jelentek meg
adatok. (Mészáros 1948; MRT Veszprémi járás; Biró
1986a, 1986b, Biró-Regenye 1991 AAH, Biró RF, Regenye
RF). A következőkben az 1986-1988. közötti ásatásból
előkerült kőanyagot tesszük közzé.
2. Szentgál-Füzilap.
2.1. A leletanyag területi megoszlása az ásatási
egységeken belül (4. kép)
A kőanyag megoszlása az ásatási objektumok között és
ásatási szezononként is természetesen egyenetlen volt.
A legnagyobb számban (702 db) az 1986-os ásatás
eredményezett kőeszközöket. Ezen belül is különösen
gazdag a 3. árok (262 db), az I. és II. szelvény (111
ill. 113. darab) és az 1. árok (82 db). Hasonlóképpen,
gazdagnak mondható az 1987. ásatás során a 4. árok (153
db) és a 3. árok (140 db) anyaga. Az 1988-as ásatás
során összességében és árkonként is kevés kőeszköz
került elő.
Objektumok szerint leginkább az 1986/3. árok közepén
levő gödör és az 1987/4. árokbeli gödör volt kőanyagban
gazdagabb. Az objektumokhoz (gödrökhöz) tartozó kőanyag
a felső rétegek sérülése miatt nem azonosítható
egyértelműen.
A leletanyag területi megoszlása típusok szerint - ahol
jelentősebb mennyiségű kőanyag került elő - meglehe-
tősen egyenletes (1. táblázat, 5. kép). Itt (1986/3, I,
II; 1987/4, 5) jellemző a szilánkanyag túlsúlya (50 %
körül, jellemzően 40 % felett). Jelentős eltérések
mutatkoznak ugyanakkor a nyersanyagok és magkövek,
illetve a retusált eszközök aránya terén. A legtöbb
retusált eszköz (16.25 %) a magkőben is gazdag 1.
árokból került ki. Itt az egyéb kőszerszámok aránya is
viszonylag magas.
A domináns nyersanyag minden esetben a helyi
radiolarit, elsősorban ennek vörös színű ('szentgáli
típus') változata (2. táblázat, 6. kép). Ezt további
helyi nyersanyagok (elsősorban liász tűzkő) egészítik
ki. Nagyobb távolságból származó nyersanyag a
leletanyagban nem mutatható ki; a nem helyi
származású nyersanyagok között a teveli tűzkő származik
viszonylag nagyobb távolságból (kb. 30 km).
2.2. Tipológiai vizsgálat
A Szentgál-Füzilapileletanyag két,leginkább
szembetűnő jellegzetességeazintenzívhelyi
megmunkálás és a mikropenge-alapú kőeszközkészlet (3.
táblázat, 7-8, 10-14. képek). A megmunkálatlan, vagy a
megmunkálás kezdeti stádiumában levő magkövek jelenléte
és viszonylag magas aránya (nyersanyag+magkő összesen
15.5 %) és a kiemelkeő mennyiségű szilánkanyag (46.8 %)
megerősíti a település topográfiai helyzete alapján
kialakult véleményünket, hogy itt a szentgáli
Tűzköveshegy kitermelő helyhez társult műhelytelepről
beszélhetünk. A nyersanyagforrás közelsége elsődleges
telepítő tényezőkéntjátszhatottszerepet.A
szerszámköveken belül viszonylag jelentős mennyiségben
jelen lévő ütőkövek (7 db), üllő és retusőrök (3 db) is
a kőeszköz megmunkálás jelentőségére utalnak.
A megmunkálás a leletanyag tanusága szerint a blokk-,
illetve előmagkő stádiumtól indul. A rendelkezésre álló
méretadatok szerint a blokkok nagységa viszonylag kicsi
volt; mindössze 9 szilánk hosszmérete haladja meg az 5
cm -t. A legjellemzőbb mérettartomány (módusz)
kifejezetten a mikrolit tartományba esik; a leletanyag
méret szerinti szórása kifejezetten alacsony (4.
táblázat). Mindez összhangban van a leletanyagról
alkotott első impressziókkal (BIRO 1986a); a kőeszköz
készítésjellemzően pengemagkövek,elsősorban
mikropenge-magkövek, illetve róluk lepattintott pengék,
mikropengék készítésére irányult. A 95 db. retusált
eszközből további 53 db (55 %) penge alapformán (ebből
13 db 30 mm alatti, tehát mikropengének minősülő
alapformán) készült. Ezzel a Szentgál-Füzilapi lelőhely
beilleszkedik a Dunántúl É-i részén a kései
neolitikumban a Sopot kultúrától legalább a lengyeli
kultúravégéigmegfigyelhetőkőeszközkészítési
tradicióba, ahol - feltehetőleg kompozit eszközök
kőbetét elemeiként elsősorban mikropengéket, illetve
mikropenge alapú eszközöket találunk.
A másik jellegzetesség, amely a műhely-jellegből
adódik, a magkőmaradékokon készült eszközök (elsősorban
vakarók) jelentősebb száma (14/8-10. kép). A tipológiai
megoszlás a retusált eszközökön belül kiegyensúlyozott,
nincsenek különös mértékben kiemelkedő formák (8. kép).
Legnagyobb számban a csonkított eszközök (főleg
csonkított pengék, 23 db) vannak jelen - összesen 27
db. Az egész leletanyagon belül a vakarók viszonylag
kevésbé jelentősek (18 db). Jelentős - valószínűleg
szintén a műhely-jelleg következtében - a szorosabb
tipológiai kategóriába nem sorolt retusált szilánkok,
pengék száma (17 db). Jellemző elemei a leletanyagnak a
szokatlanul nagy számban jelen lévő fúrók (14 db) és a
vésők (6 db), kép. A fúrók között meglehetősen gyakori
a szabálytalan szilánkok, pattintékok átalakításával
készült alkalmieszköz. Jellegzetes elemek a
geometrikus formák - trapéz, szegmens alakú élbetétek,
egyszerűen levágott véggel (14/1, 4 kép) vagy
csonkított disztális / proximális résszel (14/2-3, 5-6
kép).
A leletanyag mikrolitikus jellege, illetve a mikro-
pengék gyakorisága felveti azt a problémát, hogy
tulajdonképpen az általunk 'eszköznek' és 'pengének'
minősített anyagot mennyire használták, vagy mennyire
tekinthetők - általunk adott esetben ismeretlen -
eszközök gyártásának hulladékainak.
A kérdést egyszerű makroszkópos vizsgálatokkal nem
lehet egyértelműen megválaszolni. Az mindenesetre
bizonyos, hogy a szentgáli eszközök egy részén is
sikerült használati kopásnyomokat felfedezni (pl. 14/5
kép). A megnyugtató és végleges megoldást csak a
leletanyagmikroszkópos használati kopásnyom
vizsgálatától várhatjuk. Erre neolit anyag esetében már
tettünk kísérletet, Zala megyei neolit mikroeszközös
leletanyagon, ahol a mikroeszközökön jól azonosítható
használati kopásnyomokat sikerült megfigyelnünk (Brian
Adams vizsgálatai).
2.3. Nyersanyag/típus összefüggések
A teljes leletanyag típus/nyersanyag összefüggéseit a
3. táblázat tartalmazza. Miután a leletanyag túlnyomó
része (84.7%) a bakonyi radiolaritokből készült, így a
tipológiáról tett általános megfigyelések elsősorban
erre a frakcióra vonatkoznak.
A második legjelentősebb csoport, a liász tűzkövek
csoportja: ebből elsősorban nyersanyagok, magkövek és
szabálytalan szilánkok készültek. A retusált eszközök
aránya ezen a csoporton belül igen alacsony (82
tételből mindössze 1 db). A teveli tűzkőként
meghatározott darabok közt egy magkő, egy szilánk, 2
pengeszerűszilánk és egy csonkított penge volt; ennek
feldolgozottsági foka tehát azonos, vagy magasabb a
telep átlagáéval. Bazaltból őrlőkövek és csiszolt
kőeszközök, különféleszemcsméretű homokkövekből
csiszolókövek, őrlőkövek és retusőrök készültek. Az
ütőkövek és az üllő anyaga metamorf kvarcit kavics.
A különlegesebb darabok közt egyetlen porcelanit
csiszolt eszközt érdemes kiemelni.
3. A Szentgál-Füzilapi későneolit település kapcsolata
a tűzköveshegyi kitermelőhellyel
A Tűzköveshegyen és környékén levő kitermelőhelyeket
vastag 'szőnyegben' veszi körül a megmunkált, vagy
megmunkálással megbolygatott tűzkőtörmelék. Sajnos, az
1983-1985 közötti ásatások datáló értékű leletanyagot
nem adtak. Egyetlen faszénmintánk C-14 vizsgálata (Hv-
13189, 685 + 120 B.P.) irreális dátumot eredményezett.
Kiterjedt nyersanyagelterjedési vizsgálataink
egyértelműen bizonyították, hogy a szentgáli nyersanyag
a paleolitikum óta (Lovas; MÉSZÁROS-VÉRTES 1955;
Pörgölhegyi barlang - ROSKA1955) ismeretes volt.
Régészeti anyagban a vaskorig megtalálható, később
tűzkőként másodlagos felhasználását is sikerült
bizonyítani (HÁLA 1986). A környék lakosainak
elbeszélése szerint helyi kitermelése még a II.
világháború után is folyt a Gombáspusztai tanya
mellett. Az ásatási területen pedológiai érvek szerint
már a Würm III stadiális előtt is számolhatunk
kitermeléssel (Csorba Péter szakvéleménye szerint), a
kitermelés döntő hányada azonban a holocénben történt.
A jellegtelen hulladékanyagban nehéz tipológiai
érvekkel kort meghatározni; igen valószínű, hogy több
periódus nyersanyagkitermelő tevékenységének
eredményeit együtt láthatjuk.
Az 1984-es ásatási szezonban került feltárásra egy zárt
műhelyfolt a kitermelőhelyen belül. A tűzkőrétegek és a
nálánál fiatalabb mészmárga határán egy vályuszerű
mélyedésben zabvartalan műhelyfelszínt találtunk (15
kép), ahol a későneolit hulladékanyagra némileg
emlékeztető formákattaláltunk. Feltételesen a
műhelyfoltot a lengyeli kultúra kitermelő (lenagyoló)
tevékenységével hozzuk kapcsolatba (16. kép).
A települési viszonyok vizsgálata (BIRO-REGENYE 1991)
nyomós érvet jelent amellett, hogy a lengyeli kultúra
késői (III) szakaszában a kőanyag kitermelés különösen
nagy jelentőségű lehetett. A nyersanyagforrások vidékét
ugyanis ekkor egy nyolc településből álló gyűrű veszi
körül, olyan területen, amely - ezt a rövid periódust
nem számítva - egészen a középkorig lakatlan volt. Ha
nem is tudjuk egyértelműen bizonyítani még (pl. a
kitermelőhely datálása vagy szerencsés refitting
segítségével), de szinte biztosra vehető hogy a
füzilapi telep a szentgáli Tűzköveshegy nyersanyag-
forrásainak kitermelésére és védelmére létesült, és a
telep életében a kőeszközmegmunkálás kiemelt szerepet
kapott.
4. Szentgál-Füzilapi későneolit település és a
Tűzköveshegyet körülvevő további telepek kőanyagának
összehasonlítása
Terepbejárásaink során a Tűzköveshegy környezetében
további 8 későlengyeli telepet sikerült lokalizálni.
Valamennyi esetben gyűjtöttünk - gyakran jelentős
mennyiségű - kőanyagot. Ezeknek a leletanyagoknak
összefoglaló típus-nyersanyag táblázatát az 5. táblázat
tartalmazza. Az összehasonlításba belevettük az
egyetlen idősebb (lengyel I. korú) telep ásatással
feltárt anyagát is (Ajka-Csók utca), ami jellemzően más
típus- és nyersanyagspektrumot adott.
A füzilapi anyagnál alkalmazott összefoglaló kategóriák
szerint a felszíni gyűjtésű anyagok tipológiai és
nyersanyagmegoszlása a következőképpen alakul (6, 7
táblázat, 17-18 kép):
A vizsgált leletanyagok egy része (Márkó, Bánd és
Kislőd figyelembe nem vett szórványadatai) viszonylag
kis mintát jelentenek, így reálisan nem hasonlítható
össze a füzilapi anyaggal. A gyűjtött anyagok közül
leginkább eltérőnek a szintén kisszámú kőeszközből álló
Ajka-Feketehegyi anyag mutatkozik, amelynek
korhatározása kevésbé biztos, mint a többi leletanyagé;
elképzelhető, hogy itt a későlengyeli anyaghoz korábbi
(esetleg paleolit) kőeszközök kerültek. Az Ajka-
feketehegyi anyag szelektív felszíni gyűjtés eredménye,
a többitől élesen elkülönül - azonban nem csak típus
szerint (csak retusált eszközök és pengék), amit a
gyűjtéstechnika jól magyaráz, hanem nyersanyag szerint
is. A mintanagyság, amint azt említettem, túl kicsi, de
feltételezhető, hogy ez az anyag nem kizárólag a
Lengyel III. népesség hagyatéka. A Csók utcai
leletanyag vegyesebb nyersanyagspektruma már a teveli
tűzkő vonzásába eső lelőhely vegyesebb összetételét
tükrözi. Ez a leletanyag egyébként nem gyűjtésből,
hanem Regenye Judit ásatásából származik, így az
összetétel mindenképpen hiteles. Ugyanitt feltűnő a
pengék nagy száma, ami részben megint a teveli tűzkő,
és a még vonaldíszes kori hagyományokat őrző leletanyag
hatása. A nagyobb Lengyel III leletegyüttesek
nyersanyag- és típusmegoszlása ugyanakkor közel áll a
füzilapi anyaghoz.
5. Összefoglalás
A szentgáli Tűzköveshegy környéke egyike az őskori
kőeszköz-készítés nagy, regionális jelentőségű helyi
centrumainak. A korábban tisztázott szoros időhatárokon
belül (Lengyel III) a Tűzköveshegy környékén működő
kőeszköz-készítő műhelyek anyagából az 1985-1988
klözött gyűjtött és feltárt Szentgál-füzilapi anyagot
mutattuk be részletesen. A telepen nyilvánvalóan
intenzív kőeszköz készítő tevékenység folyt, de a
kőeszközök helyi használata is megfigyelhető. A telepen
készült kőeszközök a lengyeli kultúra észak-dunántúli
lelőhelyein (már a Sopot-Bicske kulturától) megfigyel-
hető mikropengés tradiciójú sorozatba illeszkednek, a
dunántúli lengyel III korú leletanyagok közül az eddigi
leggazdagabb ásatásból származó közölt leletanyag.
Abstract
The environs on the Szentgál-Tűzköveshegy ('Flintstone
Mountain') radiolarite source region was surrounded by,
during the Lengyel III period, a ring of settlements
specialised in stone working (BIRO-REGENYE 1991). One
of these sites, Szentgál-Füzilap was surveyed and
later excavated during our research on the raw material
source region. The excavations performed between 1986
and 1988 opened up a settlement of the Lengyel culture
(phase III) with abundant lithic industry. Though the
lithics found in situ (around 1000 items) seem to
represent only a part of the former assemblage due to
the deterioration of the archaeological units by modern
agricultural activity, the lithic assemblage is the
largest one published from this period. The stone
industry is presented here in details, compared to
workshop material recovered on the Tűzköveshegy and
surface collections of the contemporary neighbouring
settlements. The Szentgál-Füzilap industry is basically
characterised by a microblade-based lithic industry,
typical for the northern parts of Transdanubia since
the beginning of the Late Neolithic, the Sopot-Bicske
culture.
Képjegyzék
List of figures
1. kép - Szentgál-Füzilap, felszíni gyűjtésű leletek
(1985). Mikropengesorozat és mikropenge alapú eszközök.
Szentgál-Füzilap, surface finds. Microblade series and
retouched artifacts made on microblades.
2. kép - Szentgál-Füzilap, felszíni gyűjtésű leletek
(1985). Mikropengesorozat és mikropenge alapú eszközök.
Szentgál-Füzilap, surface finds. Microblade series and
retouched artifacts made on microblades.
3. kép - Szentgál-Füzilap, felszíni gyűjtésű leletek
(1985). Egyéb retusált eszközök.
Szentgál-Füzilap, surface finds. Other retouched
artifacts
4. kép - Szentgál-Füzilap, ásatási terület.
A kőanyag megoszlása a lelőhelyen.
Szentgál-Füzilap, excavation area. Density of lithic
finds.
5. kép - A kőanyag tipológiai megoszlása az 50
kőeszköznél több leletanyagot szolgáltató ásatási
egységekben
Typological distribution of the lithic material in
excavation units yielding more than 50 pieces
6. kép - A kőanyag nyersanyag szerinti megoszlása az 50
kőeszköznél több leletanyagot szolgáltató ásatási
egységekben
Raw material distribution of the lithic material in
excavation units yielding more than 50 pieces
7. kép - Szentgál-Füzilap, tipológiai megoszlás
Szentgál-Füzilap, typological distribution
8. kép - Szentgál-Füzilap, tipológiai megoszlás a
retusált eszközökön belül
Szentgál-Füzilap, typological distribution within the
retouched artifacts
9. kép - Szentgál-Füzilap, nyersanyagmegoszlás
Szentgál-Füzilap, raw material distribution
10. kép - Szentgál-Füzilap. Kőeszközök az 1986. évi
ásatás anyagából.
Szentgál-Füzilap, lithic material from the excavations
of 1986
11. kép - Szentgál-Füzilap. Kőeszközök az 1986. évi
ásatás anyagából.
Szentgál-Füzilap, lithic material from the excavations
of 1986
12. kép - Szentgál-Füzilap. Kőeszközök az 1986. évi
ásatás anyagából.
Szentgál-Füzilap, lithic material from the excavations
of 1986
13. kép - Szentgál-Füzilap. Kőeszközök az 1986. évi
ásatás anyagából.
Szentgál-Füzilap, lithic material from the excavations
of 1986
14. kép - Szentgál-Füzilap. Kőeszközök az 1986. évi
ásatás anyagából.
15. kép. Szentgál-Tűzköveshegy, 1984 évi ásatás, V.
szelvény
Szentgál-Tűzköveshegy, Section V (excavated in 1984)
16. kép. Szentgál-Tűzköveshegy, 1984? évi ásatás,
kőeszközök az V. szelvényből
Szentgál-Tűzköveshegy, lithic material from Section V.
17. kép A Szentgál-Tűzköveshegy környéki későneolit
lelőhelyek kőanyagának összehasonlítása - típusspektrum
Comparison of the type spectra of the Late Neolithic
sites around the Szentgál-Tűzköveshegy source
18. kép A Szentgál-Tűzköveshegy környéki későneolit
lelőhelyek kőanyagának összehasonlítása -
nyersanyagspektrum
Comparison of the raw material spectra of the Late
Neolithic sites around the Szentgál-Tűzköveshegy source
Táblázatok
Tables
1. Szentgál-Füzilap. Összefoglaló típus táblázat az
egyes ásatási egységek anyagáról..
Szentgál-Füzilap. Comprehensive typological table on
the material of the excavation units
2. Szentgál-Füzilap. Összefoglaló nyersanyag táblázat
az egyes ásatási egységek anyagáról.
Szentgál-Füzilap.Comprehensive raw material
distribution table on the material of the excavation
units
3. Szentgál-Füzilap. Teljes típus-nyersanyag táblázat.
Szentgál-Füzilap. Complete type / raw material
distribution table 4. Szentgál-Füzilap. Statisztikai
jellemzők
Statistical characteristics
5 ASzentgál-Tűzköveshegy környékikésőneolit
lelőhelyek kőanyagának összehasonlítása; Teljes típus-
nyersanyag táblázat (a füzilapi anyag nélkül)
Complete type / raw material distribution table for the
sites around the Tűzköveshegy, without Szentgál-
Füzilap.
6. Összefoglaló típusmegoszlás táblázat a
Tűzköveshegyet körülvevő lelőhelyek anyagáról.
Comprehensive typological distribution table for the
sites around the Tűzköveshegy.
7. Összefoglaló nyersanyagmegoszlás táblázat a
Tűzköveshegyet körülvevő lelőhelyek anyagáról.
Szentgál-Füzilap.Comprehensive raw material
distribution table for the sites around the
Tűzköveshegy.
IRODALOM
BIRO 1986:Takács-Biró, Katalin, The
Szentgál workshop complex (Preliminary report). In: T.
Biró ed., Sümeg Papers, (1986). pp. 101-106.
BIRO 1986 Takács-Biró, Katalin,
Prehistoric workshop sites in Hungary. Conference
preprints, Southampton (1986).
BIRO-REGENYE 1991: Biró, Katalin - Regenye,
Judit, Prehistoric workshop and exploitation site
Szentgál-Tüzköveshegy. Acta Archaeologica Hungarica 43
/ (1991) pp. 337-375.
HÁLA 1986:Hála, József, Archaic
methods for lighting fire in the Carpathian Basin, with
special regard to the use of siliceous materials. In:
T. Biró ed., Sümeg Papers, (1986). pp. 323-342.
MÉSZÁROS 1948: Mészáros Gyula, A vázsonyi
medence mezolit- és neolitkori települései. Veszprém
(1948).
MÉSZÁROS-VÉRTES 1955:Mészáros Gy. -Vértes L., A
paint mine from the Early Upper Palaeolithic age near
Lovas (Hungary, county Veszprém). Acta Archeologica
Hungarica 5 / (1955). pp. 1-31.
MRT II:Éri I. - Kelemen M. - Németh
P. - Torma I., Veszprém megye régészeti topográfiája. A
veszprémi járás. Budapest, (1969)
ROSKA 1955 Roska Márton, Ásatások a
Bakony barlangjaiban az 1950-1953 években. MÁFI Évi
Jel. 1953. évről, (1955). pp.359-360
VÉRTES 1965Vértes László, Az őskőkor és
az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest,
(1965).
Tartalom *
Krónika *
Cikkek *
Képek