Kora-neolitikumi közösségek kőeszközeinek archeometriai vizsgálata Prompt Gamma Aktivációs Analízissel – különös tekintettel a radiolaritokra és obszidiánokra

Projekt 1. éve (2008)

 

I. Az adott munkaszakaszban elkészült feladatok és elért eredmények bemutatása az esetleges határidőcsúszás és más eltérések magyarázatával:

 

2008. május 27-én és 28-29-én terepbejárást végeztünk a Dunántúli Középhegység radiolarit lelőhelyein. 2008. május 27-én Tata, Tardos és Pusztamarót környékény radiolarit mintákat gyűjtöttünk vizsgálatok, továbbá a Litotéka gyűjtemény számára. Az Agostyán és Szomód közti katonai lőtéren, a Tűzkő-hegy felhagyott kőfejtőjében a szálban álló kőzet jelenleg csak kis foltokban hozzáférhető. A törmelékből a bányatalpon jórészt piszkosfehér, barna, vöröses-barna és kétszínű, szürke-vörösesbarna, míg a fejtés tetején fekete színű példányokat gyűjtöttünk. A jelek szerint a radiolarit gumókban jelentkezik; a beágyazó mészkőben gazdag ammonitesz-fauna gyűjthető. A Vértestolnát elkerülő, Tatáról Tarján felé vezető műúttól északra, vörösesbarna, illetve piszkosfehér, kalcedonos radiolarit törmeléket gyűjtöttünk. A Gerecse hegy csúcsától ÉNy-i irányban, a platóról nyíló Tűzköves-zsomboly bejárata feletti feltárásban vörösesbarna, illetve húsvörös, “szentgáli típusú” mintákat, a töbör környékén heverő, valószínűleg a barlang bontásakor felszínre került törmelékből vörösesbarna radiolaritot gyűjtöttünk. Ez utóbbiak kisebb gumóként jelennek meg, míg a kibontott bejárat felett 20-10 cm vastag rétegekben jelentkeznek. A Gerecse ÉK-i oldalában nyíló, felhagyott, majd újra művelt vörösmárvány-bányák talpán, a törmelékben szintén előfordulnak kis méretű radiolarit-darabok, melyek valószínűleg vörös mészkő feletti, nem látható rétegekből származnak.

2008. május 28-án felkerestük a 1. Sümeg-mogyorósdombi őskori kovabányát és bemutatóhelyet. A területen alsó kréta radioláriás tűzkövet bányásztak (kékesszürke, fehér krétás mészkőben). A kimozdult tömbökből mintákat gyűjtöttünk vizsgálati és dokumentációs célokra. A Nagytevel, Csuszkáti dűlőben levő felső kréta sekélyvízi gumós tűzkő fordul elő, amit a helyi felhagyott mészkőbánya tár fel. A mészkőbányától D-re a dűlőút jobb és bal oldalán a felszíni törmelékből (szürke tűzkö) vizsgálatokra mintát gyűjtöttünk. Felkerestük a Laczkó Dezső Múzeumot, ahol megtekintettük a múzeum új állandó kiállítását ("Szellem a tárgyban…" címmel). A szentgáli Tűzköveshegy aljában, a régi táborhely alatt gyűjtöttünk mintákat, vizsgálatra és csereanyaghoz. Az itteni radiolarit tömeges, vörös, barna színű, nagyon jó minőségű, jelentős mértékben megmunkált. Jellemzője a porcelanit (=opal-CT) anyakőzet. A Savóvölgy Szentgál és Városlőd közötti nyugati oldalában kibukkan a sárga színű (esetenként narancs színű) radiolarit, törmelékben, amelyből vizsgálatra és a gyűjteménybe mintát gyűjtöttünk. A Hárskút községtől D, DNy irányban a Gyenes tanya felé, előbb törmelékben, majd szálban jelentkezett a barna (helyenként vörös) radiolarit. Vizsgálatra és csereanyagba mintát gyűjtöttünk. Lókuton a Káváshegy irányába vezető műút mentén radiolarit törmelék, majd jelentősebb vastagságú vörös és sárga radiolarit pad keresztezi az utat. Vizsgálatra mintát gyűjtöttünk. A Tűzköves-árok közelében a típusfeltárásig nem jutottunk el, a műút végén gyűjtöttünk szürke, sárgásszürke radiolarit mintákat.

2008. május 30-án a Magyar Nemzeti Múzeumban az “Archeometriai Műhely” keretében projekt indító tudományos ülést tartottunk magyar és horvát előadókkal. Az előadások anyagát a projekt weblapon közzé tettük (http://www.ace.hu/tet/AM-2008-05-30.html)

 

2008. október 14-17. között a Zágrábi Egyetem szervezésében terepbejárást végeztünk Horvátországban, a dalmáciai kovakőzet lelőhelyeken. A terepen mintákat gyűjtöttünk anyagvizsgálatra és a Litotéka gyűjtemény részére. A mintagyűjtés helyszínei: Labinstica, Trogir, Ciovo, Kozjak, Korčula - Vela Luka, Palagruža, Sušac. A program során kétszer felkerestük a Vela Luka-i (Korčula) múzeumot, a Vela Spila barlangot (Dinko Radić vezetésével). Két előadásra is sor került, a dalmát kovalelőhelyekről (Z. Perhoč) és a jelen határokon túlmutató őskori kapcsolatokról (T.Biró K.). Az előadások anyagát szintén meg fogjuk jelentetni a projekt weblapon (folyamatban).

Megkezdtük a korábban gyűjtött horvátországi obszidián leletek PGAA elemzését, és összehasonlítását egyéb kárpát-medencei obszidiánokkal. Az előzetes eredmények szerint a PGAA mérések jól alkalmazhatóak az obszidián leletek eredetének meghatározására. A terepi gyűjtések mintanyagának feldolgozása (válogatás, PGAA elemzés) folyamatban van.

Létrehoztuk az együttműködés saját szakmai honlapját a Magyar Nemzeti Múzeum (T. Biró Katalin) gondozásában, magyar, horvát és angol nyelven. Lásd: http://www.ace.hu/tet/

Informális munkakapcsolat a projektrésztvevőkkel, a TéT projekttől független anyagi forrásokból

1, Rajna Sosic és Jazmin Klindzić részt vettek a nagyteveli kovabánya régészeti ásatásán (2008. augusztus 6-10);

2, ugyanők vizsgálati mintákat szállítottak Budapestre, (2008. szeptember 27-30);

3, T. Biró Katalin a CEICOM (Central European ICOM Countries) zágrábi értekezlete kapcsán munkamegbeszélést folytat a horvát partnerekkel, 2008. december 5-7).