A radiolarit és az obszidián az őskori Kárpát-medence kőeszköz nyersanyagellátásának fő tényezői. Az obszidián mindig kulcsszerepet játszott az őskor anyagi kultúrájában, valamint az archeometriai kutatásoknak – azaz a természettudományos módszerek régészeti alkalmazásának – gyakori tárgya is. A korai neolitikumban mind az obszidián mind a radiolarit jól jelzi a korabeli anyagi javak valamint a népesség vándorlását, amiből következtethetünk a termelő gazdálkodásra való áttérés folyamatára.

Az elmúlt évtizedek kutatásai megmutatták a kőeszköz nyersanyagok – elsősorban a radiolarit – vizsgálata jelentős a Dunántúl őskori kereskedelmének vizsgálatában. A horvátországi korai neolit ipar vizsgálatának első tapasztalatai megmutatták a következőket:

- A különböző területek alapvető helyi nyersanyagforrással rendelkeztek.

- Számottevő a feltételezetten Magyarország területéről származó nyersanyag import.

- Fontos, hogy megtaláljuk a helyi nyersanyagforrásokkal ellátott területek határait, és ha lehetséges, meghatározzuk az ezen területek nyersanyagát jellemző fizikai-kémiai tulajdonságokat.

A magyarországi lelőhely tartományok már ismertek, a horvátországiak még nem. Meghatározásuk jelentős terepi munkát igényel. A régészeti leletek területi eloszlása Magyarországon már jól feltérképezett, hasonló feldolgozást szeretnénk megvalósítani Horvátországban is.

A prompt gamma aktivációs analízist (PGAA-t) – ezt a roncsolásmentes nukleáris analitikai módszert – korábban már sikeresen alkalmaztuk a pattintott kőeszközök és nyersanyagaik, elsősorban a radiolarit [1] és az obszidián [2] geokémiai jellemzésére. A módszerrel szerencsés esetben hatékonyan elkülöníthetők a különböző eredetű minták.

Mindamellett a magyarországi radiolaritok anyagvizsgálata még kezdeti fázisban van, a jövőben számottevő terepi gyűjtésre és kémiai elemzésre van szükség mind horvát, mind magyar területeken. Jelen kutatásban vizsgálatainkat ki szeretnénk terjeszteni Horvátországra. Továbbá mindkét országban szükséges az őslénytani kutatások folytatása.

Jóval több az obszidiánok archeometriai kutatásával kapcsolatos eredményünk. Az MTA Izotópkutató Intézetében (IKI) a prompt gamma aktivációs analízis alkalmazásával meghatároztuk az obszidián nyersanyagforrások azonosítására alkalmas kémiai elemeket, és megfelelő adatbázist állítottunk össze, mely tartalmazza kárpát-medencei, romániai régészeti leletek, valamint mediterrán geologiai referencia minták elemösszetételét. 2006 áprilisában horvát régészeti mintasorozaton próbaméréseket végeztünk. Marcel Buric az Európai Közösség 6. keretprogramjában vendégkutatóként járt az IKI-ben.

Összefoglalva, a jelen kutatási program mind terepi munkát, mind anyagvizsgálatot (PGAA), mind pedig összehasonlító adatbázis létrehozását tartalmazza.

[2.] Zs. Kasztovszky, K.T. Biró: Fingerprinting carpathian obsidians by PGAA: first results on geological and archaeological specimens, Proceedings of 34^th International Symposium on Archaeometry, Zaragoza, 2004. E-book: http://www.dpz.es/ifc/libros/ebook2621.pdf Insttitución “Fernando el Católico” (C.S.I.C.) Excma. Diputación de Zaragoza, 2006, pp. 301-308.