A világ múzeumai a kulturális javak hatalmas mennyiségét halmozták fel falaik között. Az általános történeti, irodalomtörténeti emlékekkel, az archív fotográfiákkal valamint az audio- és video dokumentumokkal együtt a nyilvántartásba vett és leltározott tárgyak száma a különféle magyarországi intézményekben meghaladja a hatvan milliót. Az élő és élettelen környezet fejlődését és evolucióját tükröző tárgyi emlékek valamint az emberiség (különös tekintetben, a magyarság és a Magyarország földjén élt népek) kiemelkedő művészeti, tárgyi és írott emlékeinek gyűjtése és megőrzése múzeumaink egyik legfőbb feladata. Ewa Bergdahl, norvég muzeológus helyesen jegyezte meg, hogy a múzeum legfőbb célja, vagyis a társadalom vizsgálata és az aktív történeti tudat kialakítása hatalmas, de belátható és elérhető feladat. Egy probléma-orientált múzeum sohasem „készül el”. A múzeum „teste” és „lelke” közötti egyensúly keresése alapvető és egyben véget nem érő feladat.
A „történeti” jelző a múzeum fogalmával természetesen társított fogalom. Ezt a jelzőt két értelmezésben is használhatjuk:
(1) A múzeumok világában mindent a maga történetiségében szemlélünk, mind a Föld bioszféráját, mind az emberi társadalmat. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a múzeum nem is lehet más, mint történeti mivel a múzeum jelenti a tudományos tevékenység azon színterét, amely szükségszerűen megkísérli belilleszteni és értelmezni az anyagi javakat a történeti összefüggésekbe.
(2) Más részről fennáll a probléma, hogyan kerüljük el a túlságosan messzire vezető következtetéseket abból az axiómából kiindulva, hogy „minden a maga történetiségében létezik”.
Intézményként a múzeum kiemeli az egyedi tárgyakat, emlékeket és leletegyütteseket a maguk kontextusából ahol ezek valamilyen szerepet töltöttek be. A múzeum a kulturális javaknak vagy történeti emlékeknek nem az eredeti közege, hanem az a hely, ahol megőrzéséről gondoskodni lehet a változó körülmények között. Az eredeti környezetből való eltávolítás számos veszélyét csak részben csökkentheti a szakszerű szerzeményezési tevékenység. Mivel a múzeum lényegesen megváltoztatja a falai között őrzött és kiállított tárgyak környezetét, az egyik lehetséges megoldás az eredeti környezet helyreállítása vagy a tárgyak bemutatását egyedül azok esztétikai értékében bízva oldani meg, elismerve, hogy a feladat szinte lehetetlen vagy legalább is korlátozottan megvalósítható.
A digitális forradalom, a számítógéphez kapcsolódó virtuális bemutatási technikák óriási lehetőséget és egyben kihívást jelent a múzeumokban tárolt nagy gyűjtemények szempontjából. Az eredeti tárgyat (vagy az eredeti kiállítási környezetet) a digitalizált másolat helyettesítheti, például egy adat az on-line adatbázisban. A modern múzeumok már szembesültek ezzel a problémával, de még nem találtuk meg a megfelelő megoldást.