A Budapesti Szépművészeti Múzeum 17. századi olasz rajzainak szakkatalógusával kapcsolatos kutatómunka eredményeiről
Czére Andrea
Szépművészeti Múzeum, Budapest
A budapesti múzeum mintegy 8000 rajzának tudományos feldolgozása már régóta folyamatban van. Jelenleg a 17. századi olasz rajzok szakkatalógusának kézirata készült el. Túlnyomóan képviselt a bolognai iskola, második legnagyobb számmal a római iskola , míg kevésbé nagy a firenzei, velencei, nápolyi és lombard rész. A 17. századi olasz rajzok kétharmada az Esterházy-gyűjteményből származik, amit az állam 1870-ban vásárolt meg, egyhatoda Stephan Delhaestól való, akinek hagyatéka 1901-ből datálódik. A többi rajz későbbi vásárlás eredménye.
A 17. századi olasz rajzok katalógusa kéziratom szerint több, mint 350 tételből áll. 90 lap valaha szintén ide tartozott, de 16. és 18. századi olasz munkának bizonyult. Egy példa ezekre Raffaellino da Reggio rajza, amit korábban 18. századi ismeretlen műnek tekintettek. A 17. századi ismeretlen olasz lapok közül sokat pontosan meg lehetett határozni, mint a 18. századi Ubaldo Gandolfi, Gaetano Zompini, Giambettino Cignaroli, Antonio Consetti és mások műveit, melyeket a következő katalógus kötetben kell tárgyalnunk. Mintegy 30 lapot korábban Carlo Marattának tulajdonítottak, ténylegesen azonban tanítványa, Agostino Masucci művei létező festményeihez. Számos lapot le kellett választani az olasz iskoláról és a francia, német vagy németalföldi művekhez tenni. Sok régi attribuciót kellett megváltoztatni, bár kétharmaduk ma is helytálló. Az eredetileg 440 lapból álló együttesből kb. 220 rajz régi attribucióját kellett revideálni. Ebből 90 ma más évszázadhoz, vagy más nemzet anyagához tartozik. Az ismeretlen rajzok számát 115-ről 44-re sikerült csökkenteni. A 17. századi olasz rajzok egyharmada sosem volt még publikálva, ez 135 lapot jelent. A másolatokon túl, amelyek néha szintén értékesek, 30 lap érdemel nagyobb figyelmet, mivel ezek ismert bolognai, római, genovai mesterek művei, mint pl. Pietro Faccini, a Siranik, G. Calandrucci, G. Cortese, C. Rusconi, G.A. Ansaldo stb. Néhány korábban ismeretlen lap most kiindulópontja lehet egyes eddig alig ismert kisebb mesterek munkássága rekonstrukciójának, pl. Cesare Baglioni, Marcantonio Bellavia, Camillo Berlinghieri esetében.
Néhány érdekesebb példát fogok bemutatni azonosításuk módszere szerint csoportosítva: L. Carracci, S. Cantarini, GF. Grimaldi, S. Badalocchio, G.N. Nasini, C. Allori, D. Crespi, G.M. Morandi, G. Calandrucci, F. Albani, Guercino, G.A. Burrini, P.F. Mola, Baciccio, P.F. Cittadini, C. Maratta, G.A. Ansaldo és G.B. Castiglione műveit. Az utóbbi kettőt újonnan meghatározott témájuk szempontjából elemzem.